OkosHír: Nagy István agrárminiszter egy májusi parlamenti felszólalásában a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban kijelentette: „Azért nem lehet vakcinázni, mert ha vakcinázunk egy állatot, akkor abban lesz vírus, és ha egy mentes állat mellé kerül, akkor megfertőzi.” Az Agrárminisztériumot megkeresték a miniszteri kijelentés pontos értelmezéséért, de nem érkezett válasz. Magyarországon jelenleg nem alkalmaznak vakcinázást a ragadós száj- és körömfájás ellen.
Kemenesi Gábor virológus (Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium) szerint az EU szabályozza a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos intézkedéseket, de bizonyos kérdésekben a tagállamok dönthetnek. Magyarország az EU-val együtt a vakcina nélkül mentes országok közé tartozik.
Az Európai Unió rendelete szerint a járványvédelmi intézkedésekről uniós szinten kell rendelkezni a betegség mielőbbi megszüntetése, valamint az állategészségügy és állatjólét magas szintű védelmének biztosítása érdekében.
Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese korábban elmondta, hogy a vakcina csak akkor jön szóba, ha a klasszikus járványügyi intézkedések (zárlatok, leölések) nem bizonyulnak elegendőnek. A vakcina nem nyújt teljes védelmet, csupán az állat túlélését segíti, illetve csökkenti a vírusürítést. Vakcinázott szarvasmarhában nehezebb kimutatni a vírus jelenlétét, mert az állat nem feltétlenül mutat tüneteket, ami megnehezíti a hatósági beavatkozást.
Kemenesi Gábor szerint az EU-ban inaktivált vakcinakészlet áll rendelkezésre, ami kizárja a vakcinációból eredő terjedést. A vakcina nélkül mentes országokban a kényszervágás az elsődleges védekezési mód. A cél a járvány minél hamarabbi izolálása és megállítása.
Ennek első lépése a védő- (3 km) és megfigyelési (legalább 10 km) körzet kialakítása. A tagállamok dönthetnek a védőkörzeten belüli kényszervágásokról, figyelembe véve a helyi körülményeket. A megfigyelési körzetre szigorú be- és kiutazási szabályok vonatkoznak.
Kemenesi Gábor szerint a vakcinázás kereskedelmi bizalomvesztéshez vezethet. A vakcina növeli az állat túlélési esélyét, de nem védi meg a fertőzéstől, és nehezebb észrevenni a beteg állatokat. Az EU célja a vírus teljes kiirtása, amihez a vakcina nem járható út.
Az EU két esetben ad lehetőséget vakcinázásra: szupresszív vakcinálás (a vírus terjedésének lassítása a kényszervágás idején) és proaktív vakcinálás (a védőkörzeten belül). Mindkét esetben kereskedelmi vonzata van a dolognak, és nemzetközi bizalomvesztés is felmerülhet.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaKemenesi Gábor hozzátette, hogy a szabályozás a nagyüzemi állattartásra épül, ahol a kényszervágás a leggyakoribb megoldás.
Vakcinázásra akkor lehet reális esély, ha a betegség nagyon elterjedt, és vadállományban is megjelenik. A járványügyi intézkedéseket számos tényező befolyásolja. A gazdasági szempontok mellett az állatvédelem is fontos. A vakcinázás okozta bizalomvesztés is rontaná az iparág helyzetét.
Kemenesi Gábor szerint a betegség nemzetközi és nemzetgazdasági károkat okozhat. A globalizált világban a rendszert védeni kell, és erre egyelőre nincs jobb mód. A bizalomvesztés miatt a legrosszabb forgatókönyv az országos vakcinázás elrendelése. Nem garantálható a csendes terjedés megakadályozása, és a vadállatok közé kerülés esetén a járványt nehéz megszüntetni. A kórokozó kiirtása költséges és hosszú folyamat.
A betegség magas túlélési aránya ellenére az állatok állapota romlik, kevesebb tejet adnak, és továbbadhatják a vírust. Kemenesi Gábor szerint ez gazdaságilag folyamatos problémát jelent az ágazat számára.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk helyenként manipulatív nyelvezetet használt, például az „oltásellenesek felkapták” kifejezéssel, ami egy negatív konnotációt hordoz.
- A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például amikor a miniszteri nyilatkozat értelmezéséről volt szó.
- A cikkben leírt állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a források hiánya miatt nehéz ellenőrizni azokat.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés elsősorban a kényszervágásra épül, és a vakcinázás csak végső megoldásként jöhet szóba.
- Az esemény hatása a magyar közéletre elsősorban gazdasági lehet, mivel a járvány komoly károkat okozhat az állattenyésztésben.
