OkosHír:

A Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) elemzést készített Magyarország és Szlovákia orosz energiaforrásoktól való függőségéről.

Az elemzés szerint Magyarország és Szlovákia a 2022. február 24-én kezdődött orosz-ukrán háború óta összesen 33 milliárd euró értékben importált kőolajat és földgázt Oroszországból. Ebből 5,4 milliárd euró adó formájában az orosz állami költségvetésbe került.

Az Európai Unió 2022 júniusában mentességet adott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak az orosz nyersolaj importjának tilalma alól, lehetővé téve a vezetékes szállítás folytatását a Déli Barátság kőolajvezetéken keresztül. A mentesség célja az orosz energiafüggőség csökkentésére való felkészülés időbeli támogatása volt.

Magyarország és Szlovákia kőolajellátása két vezetéken keresztül történik: a Barátság vezetéken keresztül, amely orosz nyersolajat szállít Ukrajnán keresztül, és az Adria vezetéken keresztül, amelyet a horvát JANAF vállalat üzemeltet, és amely nem orosz eredetű nyersolajat szállít.

Az elemzés szerint 2024-ben Magyarország és Szlovákia 2%-kal több kőolajat importált Oroszországból, mint a háború előtt. Magyarországon az orosz nyersolaj függőség aránya 61%-ról 86%-ra nőtt.

Az elemzés szerint a MOL meghatározó szerepet játszik a régióban az orosz nyersolaj importjában, mivel a vállalat üzemelteti a dunai és a pozsonyi finomítókat. Az Adria kőolajvezeték kapacitása elméletileg lehetővé tenné Magyarország és Szlovákia teljes kőolajszükségletének fedezését nem orosz forrásokból. A MOL 2024-ben a tervezett mennyiségnek csak egy részét importálta az Adria vezetéken keresztül.

Az elemzés szerint a MOL az orosz olaj olcsóbb árából származó profitot realizálta, miközben a magyarországi üzemanyagárak 2024-ben 5%-kal az uniós átlag felett voltak. A G7 szerint a kormány és a MOL 2022 eleje és 2024 májusa között 1,7 milliárd euró „extraprofitot” realizált az olcsó orosz nyersolajon.

A MOL működési bevétele 2022-ben 34%-kal nőtt, elérve a 26,4 milliárd dollárt, és a következő években is 25 milliárd dollár körül maradt. A kormány 2022-ben különadót vetett ki az orosz olajon szerzett extraprofitra, melynek mértéke 2023-ra jelentősen csökkent.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A címben szereplő „energiafüggőség” szó negatív konnotációt hordoz, és a cikk elején a kormány állításainak „szajkózásként” való bemutatása is elfogult. A „Kreml háborús gépezetének finanszírozása” kifejezés tovább erősíti a negatív képet.

A cikkben szerepel egy következtetésként tálalt feltételezés, miszerint a MOL „lefölözte” az árkülönbözet teljes profitját. Bár az elemzés ezt állítja, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a profit teljes mértékben a MOL-hoz került.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a CSD és CREA elemzésére támaszkodnak. Azonban a következtetések levonásakor óvatosnak kell lenni, mivel az elemzés eredményei értelmezés kérdése is lehetnek.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Magyarország és Szlovákia továbbra is jelentős mértékben függ az orosz energiaforrásoktól, és az uniós szankciók hatása korlátozott. A MOL szerepe kulcsfontosságú ebben a helyzetben.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az energiafüggőség kérdése politikai viták tárgya lehet. A kormány és az ellenzék eltérő véleményt fogalmazhat meg az energiaellátás biztonságáról és a diverzifikáció szükségességéről.

(Forrás: 444.hu)