Brit veteránok beszámolói az afganisztáni és iraki háborúkban történt eseményekről

OkosHír:

A BBC Panorama című műsorában brit veterán katonák nyilatkoztak a közel-keleti, amerikai vezetésű háborúkban való brit részvételről. A megszólalók az SAS (légierő különleges alakulata) és az SBS (haditengerészet elitkatonái) állományából kerültek ki. A BBC körülbelül 30 veteránt és bennfentest szólaltatott meg, akik az elvárt titoktartás miatt névtelenül nyilatkoztak.

Egyes beszámolók szerint az iraki és afganisztáni háborúkban a speciális egységek elfogott civileket lőttek agyon. Azt állítják, hogy a kivégzés után a halottak kezéről levágták a kötegelőt, majd fegyvert tettek melléjük. A jelenleg is zajló vizsgálat három évnyi történést vizsgál, de a BBC által feltárt esetek egy évtizedet ölelnek fel.

Egy SBS-veterán szerint a „csürhementalitás” jellemezte több katonatársát, akik egyes esetekben barbárként jártak el. A veterán azt állította, hogy egyes katonák pszichopatikus vonásokat mutattak, és a jog felett állónak érezték magukat.

A szabályok szerint a katonák akkor vehetnek el életet, ha az a brit katonák vagy mások épségét fenyegeti. A szemtanúk szerint az SAS és az SBS katonái saját szabályokat alakítottak ki. Például megöltek olyan személyeket, akik a célpontlistán másodszor vagy harmadszor szerepeltek. Ez úgy történhetett, hogy első elfogásukkor kihallgatták, majd elengedték őket, aztán ismét gyanúba keveredtek.

Egy másik tanú szerint a gyilkolás sokakat függővé tett, és egyes műveleteknél nagyobb épületekben minden szobában megöltek mindenkit, akár álmában is. Az egyik megszólaló egy olyan esetet is leírt, amelynél a csapat orvosa épp ellátott egy sebesültet, mire egy katona odalépett, és fejbe lőtte a sérültet. A veterán szerint ez nem könyörületből végrehajtott gyilkosság volt, hanem emberölés.

A BBC által beszerzett videó és több beszámoló is megerősíti, hogy az egyes osztagok számon tartották a megöltek számát, sőt, versenyeztek is ebben a többi csapattal.

A valós történéseket állítólag fegyverek áldozatok mellé helyezésével fedték el. Az akciókról írt jelentéseket meghamisították, és veszélyes incidensnek írták le az eseményeket, így elkerülték a katonai rendészet vizsgálatát.

A riport szerint David Cameron akkori brit miniszterelnök értesült arról, hogy a brit különleges erők törvénytelen gyilkosságokat követnek el. Hamid Karzai akkori afgán elnök is jelezte neki, hogy tudomása szerint a brit különleges erők civileket, sőt gyerekeket is megöltek a műveleteik során.

A BBC szerint a brit különleges egységeket összefogó parancsnoki struktúrában is tudtak a gyilkosságokról. A lap egyik forrása szerint hallgatólagos beleegyezés volt ez ügyben a katonai vezetés részéről.

A védelmi minisztérium közölte, hogy elkötelezett a most zajló vizsgálatok támogatása mellett, és arra kért minden veteránt, álljon elő információival. Azt is közölték, hogy nem helyénvaló kommentálniuk a vizsgálat tárgyát.

A BBC Panorama arról is beszámolt, hogy a tálibok 2021-es afganisztáni hatalomátvétele után a régi rendszert és a nyugati koalíciós erőket szolgáló emberek ezrei menekültek el. Sok afgán, aki a brit különleges erőkkel együtt harcolt, menedékjogot kért Nagy-Britanniától. A BBC szerint a több száz áttelepülési kérelmet Sir Gwyn Jenkins által kinevezett tiszt bírálta és utasította el. Jenkins a kegyetlenkedések idején az összes brit különleges erőt összefogó UKSF vezetője volt.

A BBC szerint Jenkins adott utasítást arra, hogy a Triplák (a britek által kiképzett afgán különleges erők) kérelmeit utasítsák el. A tálibok több olyan kommandóst megkínoztak és megöltek, akik kérelmét visszadobták a brit hatóságok.

A védelmi minisztérium szerint nincs bizonyíték arra, hogy Jenkins nem engedte volna az egykori afgán kommandósoknak a bizonyítékok átadását. Azt is közölték, hogy elkötelezettek az erre jogos igényt formáló afgánok és családtagjaik Nagy-Britanniába való áttelepítése mellett, és minden egyes kérelmet egyedileg bírálnak el.

Johnny Mercer volt veteránügyi miniszter szerint öt olyan esetről tud, amikor a kérelmezőt visszautasították, és az érintettet azóta megölték. Dzsumahan Dzsoja, az afgán különleges erők egyik volt kiképzője megerősítette a BBC-nek, hogy több egykori tagjukat már megölték a tálibok.

Bruce Houlder, aki a brit katonai ügyészséget is vezette egy ideig, azt mondta: nem látja át, miért kéne kizárni az országba költözésből azt, akinek bármilyen információja van a speciális erők műveleteiről, és ha valóban ezért nem engedték be az afgánokat, az nem támogatható érv.

Az ügyben már az ENSZ afganisztáni emberi jogi különmegbízottja, Richard Bennett is felszólalt, és elszámoltathatóságot és igazságszolgáltatást sürgetett.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk élénk, érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például „brutális”, „pszichopata”, „rémisztő átalakulás”, „szörnyűségek”, „kegyetlenkedések”, „árulás”, ami az olvasó érzelmeire hatva befolyásolhatta a véleményét.
• Feltételezések következtetésként: A cikkben egyes állítások feltételezéseken alapultak, amelyeket tényként tálaltak. Például a katonák motivációinak („azt akarta, hogy véres legyen a kése”) vagy a parancsnoki lánc tudtának („hallgatólagos beleegyezés”) feltételezései nem feltétlenül voltak bizonyítottak.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel névtelen forrásokra és folyamatban lévő vizsgálatokra hivatkozik. Az állítások bizonyítása vagy cáfolata a vizsgálatok eredményeitől függ.
• Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a brit különleges erők egyes tagjai háborús bűnöket követhettek el Afganisztánban és Irakban, és a brit kormányzat esetleg eltussolta ezeket az eseteket. Továbbá, az afgán szövetségesekkel való bánásmód kérdéseket vet fel a brit kormány elkötelezettségével kapcsolatban az emberi jogok és a háborús szabályok betartása iránt.
• Hatás a magyar közéletre: Az események hatása a magyar közéletre közvetetten jelentkezhet. Amennyiben a vádak beigazolódnak, az ronthatja a nemzetközi szervezetekbe vetett bizalmat, és felerősítheti a háborús bűnökkel kapcsolatos felelősség kérdését.

(Forrás: telex.hu)