OkosHír: Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Partizán, a 24, a HVG, a 444 és a Telex közös élő műsorában Fábián Tamásnak nyilatkozva kijelentette, hogy szerinte hasonlóságok mutatkoznak az oroszországi és a magyarországi politikai modellek között. A szakértő szerint a különbség az, hogy Oroszország hosszabb idő alatt jutott el oda, ahová a magyar kormány jelenleg tart.

Sz. Bíró szerint Oroszországban 2012-ben történtek olyan választások, ahol a szavazatok összesítésénél beavatkoztak az eredményekbe. Az ezt követő tüntetések megzavarták az orosz politikai rendszert. A szakértő szerint a magyar politikai rendszerben is egy nem várt kihívó okozott hasonló zavart.

A szakértő elmondása szerint Oroszországban 2012 nyarán fogadták el az első, a jelenlegi magyar tervekhez hasonló törvényeket. Ekkor egészítették ki a civil szervezetekre vonatkozó törvényt a „külföldi ügynök” passzussal. Ezt a törvényt később szigorították és kiterjesztették a sajtóra 2017-ben, majd a természetes személyekre 2018-ban. Sz. Bíró szerint jelenleg Oroszországban már az sem feltétel az „idegen ügynökké” nyilvánításhoz, hogy valaki közéleti-politikai tevékenységet végezzen vagy külföldi anyagi támogatást kapjon. A szakértő szerint Oroszországban jelenleg ezer szervezetet és személyt tartanak nyilván „külföldi ügynökként”.

A helyzetet tovább fokozta a 2019-ben elfogadott, az extremizmusra és terrorizmusra vonatkozó törvény, mely lehetővé teszi, hogy az ügyészség vádja alapján, bírósági eljárás nélkül is letöltendő büntetést kapjon valaki. Sz. Bíró szerint Navalnij korrupcióellenes alapítványa 2019-ben a terrorizmusellenes törvény hatálya alá került, miután egy spanyol ketrecharcos 50 dollárt utalt az alapítványnak. Ez elegendő volt ahhoz, hogy az alapítványt külföldi befolyás alatt álló „idegen ügynökké” nyilvánítsák.

A szakértő szerint a sajtótermékek és tényfeltáró portálok jelentős része 2022-ben, az orosz-ukrán háború kezdetén költözött el Oroszországból. Ekkor körülbelül egymillió ember emigrált az országból, részben a háborúval való egyet nem értés, részben pedig a katonai behívás elkerülése miatt.

Sz. Bíró szerint a szigorítások és a fenyegetettség következtében a külföldre költözött kritikus médiumok elérése csökkent, és az emberek Oroszországban többször is meggondolják, hogy kimondják-e a véleményüket. A szakértő említette, hogy volt olyan eset, amikor valaki 18 év börtönt kapott egy közösségi médiában megosztott bejegyzés továbbosztásáért.

Arra a kérdésre, hogy a tervezett törvénymódosítások mennyire lesznek kockázatosak a Fideszre nézve, Sz. Bíró azt válaszolta, hogy a magyar társadalom reakciójától függ. A szakértő szerint bízni kell abban, hogy az emberek felismerik, hogy ha nem támogatják a célkeresztbe kerülő sajtót, az nekik is árt. Az Európai Uniótól pedig a kutató találékonyságot és bátorságot vár el, hogy támogassa a magyar társadalom független sajtót támogató részét.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használ, mint „putyini és orbáni modell”, melyek egyértelmű párhuzamot vonnak a két politikai rendszer között, ezzel befolyásolva az olvasót. A „nagytakarítós törvényjavaslat” kifejezés negatív konnotációval bír, ami tovább erősíti az elfogult hangnemet.
• Feltételezések: A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy a magyar kormány „oda szeretne eljutni”, ahová Oroszország jutott. Ez a kijelentés spekulatív, és nem támasztják alá konkrét bizonyítékok.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások, mint például a törvények elfogadásának időpontjai és az emigráció mértéke, valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a források hiánya megnehezíti az ellenőrzést.
• Konklúzió: A cikk azt sugallja, hogy Magyarországon hasonló politikai elnyomás várható, mint Oroszországban, és hogy az Európai Uniónak aktívan kell fellépnie a független sajtó védelmében.
• Hatás a magyar közéletre: A cikkben leírtak erősíthetik a félelmet a politikai elnyomástól, és növelhetik a társadalmi polarizációt. A független sajtó támogatására való felhívás mozgósíthatja a civil társadalmat és az ellenzéki erőket.

(Forrás: telex.hu)