OkosHír:

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a Demokratikus Koalíció (DK) népszavazási kezdeményezését, melynek tárgya Ukrajna Európai Uniós tagságának támogatottsága lett volna. A bejelentést Barkóczi Balázs, a párt képviselője tette közzé egy videóban.

A DK által javasolt kérdés így szólt: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen?”

Hirdetés

Az NVB indoklása szerint a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért a bizottság nem hitelesítette azt.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Ezzel szemben a kormány egy „Voks 2025” elnevezésű, nemzeti konzultációra emlékeztető szavazást tervez, melyben egy hasonló kérdés szerepel, de a „csatlakozási feltételek teljesítése esetén” kitétel nélkül. A kormányzati konzultációhoz nincs szükség az NVB jóváhagyására.

A bizottság egy másik kérdést, a Jobbik által benyújtott, december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására vonatkozó kezdeményezést hitelesítette. A Jobbik kérdése így hangzott: „Egyetért-e azzal, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen?”. A párt közleménye szerint az NVB szerint a kérdés megfelel a népszavazás törvényes kereteinek.

A Jobbik korábban, 2024-ben már benyújtott egy hasonló kérdést, amelyet az NVB szintén továbbengedett, de a Kúria elutasította. A korábbi kérdés így szólt: „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?”.

A Kúria tavalyi indoklása szerint a kérdés nem felelt meg az Alaptörvényben és a népszavazási törvényben foglalt feltételeknek, mivel a népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetett volna, és egyértelműen az Alaptörvény módosítását vonta volna maga után. Emellett a kérdés megfogalmazása nem felelt meg a választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelményének. A Kúria szerint a határozat sértette a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is, az indokolás hiányossága miatt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

(Forrás: telex.hu)