Közélet

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint több médium is külföldi támogatást kapott

OkosHír: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint több magyarországi médium és szervezet részesült külföldi támogatásban az elmúlt években. A hivatal megállapításai szerint a USAID (Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) 3,5 milliárd forintot költött Magyarországon, míg az Európai Bizottság 19,5 milliárd forintot különített el hasonló célokra. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke egy videóban azt állította, hogy az elmúlt három évben legalább 23 milliárd forintnyi amerikai kormányzati és európai uniós pénz jutott el magyarországi szervezetekhez. Lánczi szerint ez a pénz médiamunkások, aktivisták és politikusok támogatására lett felhasználva. Egy másik videóban Lánczi Tamás azt állította, hogy azok az olvasók, akik pénzadományokkal támogattak bizonyos médiumokat, valójában a függetlenség látszatának fenntartásához járultak hozzá. A hivatal elnöke szerint a Telex, a 444 és az Átlátszó nem szorul mikroadományokra, mivel jelentős bevételeik vannak amerikai kormányzati szervektől és az Európai Bizottságtól.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a Telex az egyik legnagyobb haszonélvezője volt a külföldi támogatásoknak. A jelentés szerint a Telex újságíróképző akadémiájának finanszírozásához az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik hivatala több mint 740 ezer dollárral járult hozzá. Az Átlátszó, a Direkt36 és a 444 szintén részesültek támogatásban a USAID közép-európai programjából. A 444 korábban nyilvánosságra hozta, hogy kiadója, a Magyar Jeti Zrt. részt vett az Egyesült Államok költségvetése által finanszírozott programokban, és ezek a források az éves költségvetésük 2-4 százalékát tették ki. Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás nyilatkozata szerint az utóbbi két évben a szerkesztőség bevételeinek 10-15 százaléka származott közvetve a USAID-tól.

Az amerikai nagykövetség a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs bevonásával több pályázatot hirdetett meg. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a USAID azt tervezte, hogy 2025 tavaszáig közel 320 millió forinttal támogatja a sajtót. A 2024 januárjában kihirdetett első pályázati körben közel 116 millió forintot osztottak ki, a másodikban pedig több mint 30 millió forintot. A harmadik körben felajánlott 173 millió forinttól a nyertes szervezetek elestek, mivel az új amerikai kormányzat felfüggesztette a USAID-források folyósítását. A pályázaton többek között a Magyar Hang, az Élet és Irodalom, a Klubrádió, az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Telex, a Tilos Rádió és a Debreciner is támogatást nyert.

A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Direkt36 és a Partizán is részesült amerikai támogatásban, és munkatársaik képzéseken vettek részt az Egyesült Államokban.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött, manipulatív nyelvezetet használt. Például a „balliberális média zászlóshajói”, „hazánkba gurított dollárok”, „kormányellenes sajtó” kifejezések negatív konnotációt hordoznak és egyoldalú képet festenek. Az „átverés áldozatai” megfogalmazás az olvasók érzelmeire próbál hatni.
Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket tálalt következtetésként. Például az, hogy a külföldi támogatásból „médiamunkásokat, aktivistákat és politikusokat vásároltak”, egy feltételezés, amelyet nem támasztottak alá bizonyítékokkal. Hasonlóképpen, az az állítás, hogy a mikroadományok csak a függetlenség álcázásához kellenek, szintén egy megalapozatlan feltételezés.
A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része tényként kezelhető, amennyiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése valós adatokat tartalmaz. Azonban az állítások értelmezése és a következtetések levonása már erősen szubjektív és vitatható.
Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikk célja az, hogy felhívja a figyelmet a külföldi támogatásokra és azok potenciális befolyására a magyar médiában. A cikk sugallja, hogy a támogatást kapó médiumok nem függetlenek, hanem külföldi érdekeket képviselnek.
Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak tovább polarizálhatják a magyar közéletet és erősíthetik a bizalmatlanságot a médiával szemben. A téma érzékenysége miatt a cikk hozzájárulhat a politikai feszültségek növekedéséhez.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Lánczi Tamás/Facebook

Hirdetés

Közélet

Az RMDSZ adománygyűjtést szervezett Parajd megsegítésére

OkosHír: Az RMDSZ közleménye szerint a beérkezett adományokkal a parajdi családokat, a helyi turizmus újraindítását és a háromszéki árvízkárosultakat kívánják támogatni.

Az RMDSZ egy hete indította el a Segitsparajdon.ro weboldalt a Sóvidék megsegítésére. Az adományokat a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás gyűjti. A közlemény szerint a politikai szervezet kizárólag a kampány lebonyolításában vesz részt.

Az elmúlt napokban jótékonysági koncertsorozatot szerveztek Erdélyben Mága Zoltán hegedűművésszel. A Bagossy Brothers Company csíksomlyói koncertjén is adományokat gyűjtöttek.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a honlap román nyelvű felületén (Ajutapraid.ro) is adományoznak.

Kelemen Hunor szerint a kulturális élet szereplői, köztük írók, zenészek, színészek, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) és a Bukaresti Nemzeti Opera is támogatja a kezdeményezést.

Az RMDSZ folytatja a kampány népszerűsítését, és kéri a közösség tagjait, magánszemélyeket, intézményeket, fesztiválokat, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz.

A Segítsparajdon.ro honlap célja, hogy a bányakatasztrófa sújtotta Hargita megyei település megsegítésére indult helyi kezdeményezésekhez gyűjtsön adományokat. A támogatók a parajdi családok megsegítésére, a turizmusból élők támogatására és a turizmus újraindítására adakozhatnak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja az adománygyűjtés népszerűsítése volt. Érzelmi hatást próbált elérni a „bámulatos szolidaritás” és „példamutatóan mellénk álltak” kifejezésekkel. A cikk konklúziója az, hogy a kampány sikeres, és további támogatásra van szükség. A cikkben tett állítások valóságtartalma nem ellenőrizhető teljes mértékben, de az adománygyűjtés ténye megerősíthető. A cikkben leírtak hatása a magyar közéletre az adományozási hajlandóság növekedése lehet.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: RMDSZ/Facebook

Tovább

Közélet

A Válasz Online beperli a Szuverenitásvédelmi Hivatalt

OkosHír: A Válasz Online jogi lépéseket tesz a Szuverenitásvédelmi Hivatallal (SzH) szemben, miután a hivatal egy elemzésében azt állította, hogy a lap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített interjúja összefüggésben áll az ukrán propaganda céljaival. A Válasz Online szerint a hivatal megsértette a lap jó hírnévhez fűződő jogát és hitelességét.

Az SzH elemzése szerint a Válasz Online és Vörös Szabolcs újságíró, aki az interjút készítette, az Európai Bizottság által finanszírozott médiahálózat részévé váltak. Ezt arra alapozták, hogy Vörös korábban több cikket is írt az n-ost nevű szervezet közreműködésével, amely európai újságírók ukrajnai tudósítását segíti. A Válasz Online elismeri, hogy egyes cikkeik az n-ost Europe-Ukraine Desk Grant Programme támogatásával jelentek meg, de hangsúlyozzák, hogy a Zelenszkij-interjú nem tartozott ezek közé. A hivatal álláspontja szerint azonban Vörös korábbi kapcsolata a szervezettel elegendő ahhoz, hogy a hálózat részesének tekintsék.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében az szerepel, hogy véleményük szerint „egy háborút viselő állam vezetője csak olyan lapnak ad interjút, amely kiszolgálja háborús propagandacéljait”. A Válasz Online erre reagálva közölte, hogy az ukrán elnök más, az ukrán támogatással szkeptikus médiumoknak is adott interjút.

A Válasz Online közleményében az áll, hogy személyiségi jogi pert indítanak a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben a valótlan tényállítások miatt. Hozzátették, hogy a hivatal állításait a „kormánypropaganda ismételgeti”, és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „külföldről is finanszírozott magyar miniportálnak” nevezte a lapot.

A lap közleményében azt is kiemelték, hogy alapításuk óta nem pályáztak EU-s, amerikai vagy más külföldi forrásokra, bevételeik jelentős része támogatásokból származik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk szóhasználata („propagandagépezet”, „kiszolgálja háborús propagandacéljait”, „hitelrontás”) érzelmileg befolyásoló lehet, és a Szuverenitásvédelmi Hivatal álláspontjának negatív megítélésére irányul.
Feltételezések: A cikk tartalmaz egy következtetésként tálalt feltételezést, miszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal állításait a „kormánypropaganda ismételgeti”. Ezt az állítást nem támasztja alá konkrét bizonyíték.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások, miszerint a Válasz Online soha nem pályázott külföldi forrásokra, és hogy bevételeik jelentős része támogatásokból származik, ellenőrizhető tények. Azonban a „kormánypropaganda” ismétlésére vonatkozó állítás nem bizonyított.
Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Válasz Online vitatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzését, és jogi úton kíván elégtételt venni a szerinte valótlan állítások miatt.
Hatás a magyar közéletre: Az eset tovább élezheti a kormány és a független média közötti feszültséget, és a közéleti viták polarizációjához vezethet.

(Forrás: telex.hu)

Tovább