OkosHír: A Pesticide Action Network (PAN) Europe, egy 28 európai ország 51 környezetvédő egyesületét tömörítő szervezet nemrégiben jelentést adott ki, amelyben a borokban található trifluor-ecetsav (TFA) szennyezés növekedését vizsgálta. A szervezet szerint a TFA, amelyet „örök vegyi anyagként” is emlegetnek, rendkívül lassan bomlik le.

A Magyar Természetvédők Szövetségének részvételével zajlott vizsgálat során 49 bor TFA-tartalmát mérték meg Ausztriából, Horvátországból, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Olaszországból, Luxemburgból, Spanyolországból és Magyarországról. A vizsgálatban fehér- és vörösborok, valamint különböző évjáratok szerepeltek.

A jelentés szerint az 1988 előtti borokban nem mutattak ki TFA-t. A TFA koncentrációja 1988 és 2010 között 13-ról 21 mikrogrammra nőtt literenként. 2010 és 2015 között ez az érték 40 mikrogrammra emelkedett. A 2021 és 2024 közötti évjáratok átlagos TFA-tartalma 122 mikrogramm volt literenként. A vizsgált borok átlagos TFA-tartalma 110 mikrogramm volt, ami közel tízszerese az 1988-as értéknek. A vizsgálat során bioborokban is mértek 200 mikrogramm fölötti értékeket.

A legmagasabb TFA-koncentrációt, 320 mikrogrammot literenként egy 2024-es osztrák fehérborban mérték. A legalacsonyabb értéket, 21 mikrogrammot literenként egy 2023-as horvát fehérborban találták. Két francia vörösbor, egy belga fehérbor, tíz osztrák bor és egy magyar villányi kékfrankos is az átlag feletti TFA-koncentrációt mutatott. A magyar kékfrankos 120 mikrogramm TFA-t tartalmazott. Egy tokaji sárgamuskotályban 66 mikrogrammot mértek.

A TFA élettani hatásai nem teljesen ismertek. Állatkísérletek szerint károsíthatja a fejlődő magzatokat. A TFA fluorozott hűtőközegek és növényvédő szerek lebomlásával kerül a környezetbe. A Német Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a talaj és a víz TFA-szennyezettségéért 76 százalékban a permetszerek felelősek.

A Magyar Természetvédők Szövetsége azt kéri a magyar kormánytól, hogy az EU-tagállamok májusi szavazásán támogassa a flutolanil nevű, TFA-ra bomló permetszer betiltását.

A cikkben említett glifozáttal kapcsolatban a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2015-ben lehetséges rákkeltő hatásúnak nyilvánította a szert. Az EU 2016-ban betiltott 24 glifozátos gyomirtót, de magát a hatóanyagot nem, annak használatát 2023 decemberében 2033 végéig bizonyos korlátozásokkal engedélyezik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például „ijesztően nő”, „nem túlságosan bizalomgerjesztő”, „helyzet nem vidám”, „kardunkba dőlni”. Ezek a kifejezések ahelyett, hogy objektív információt nyújtottak volna, inkább az olvasó érzelmeire apelláltak.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk feltételezéseket fogalmazott meg például a világ más régióiban mérhető értékekkel kapcsolatban, anélkül, hogy ezt adatokkal támasztotta volna alá.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások nagyrészt a PAN Europe jelentésére és más forrásokra hivatkoznak, azonban a források elérhetősége és megbízhatósága nem került ellenőrzésre.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a TFA-szennyezés növekvő probléma, amely potenciális kockázatot jelenthet az egészségre és a környezetre.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak hatására a magyar kormány felülvizsgálhatja a növényvédő szerek használatára vonatkozó szabályozásokat, és támogathatja a TFA-ra bomló szerek betiltását az EU-ban. A fogyasztók körében nőhet a kereslet a bio- és vegyszermentes termékek iránt.

(Forrás: demokrata.hu)