Technológia és Tudomány
A Berkeley Egyetem új színt mutatott be
OkosHír: A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói egy új szín létrehozásáról számoltak be, melyet lézer segítségével generálnak egy speciális laboratóriumi környezetben. A szín megtekintéséhez a kísérleti alanyoknak egy fogvédőt kell harapniuk és mozdulatlanul tartaniuk a fejüket, miközben egy lézer a retinájukon lévő színérzékelő receptorokat (csapokat) stimulálja.
A kísérlet során a lézer több mint ezer, a színlátást lehetővé tevő fotoreceptort céloz meg a retinán, előzetes feltérképezésük után. A lézer a természetestől eltérő módon aktiválja a színlátást, aminek eredményeként a látómező középpontja mellett, szürke háttér előtt egy kis, egzotikus színű négyzet jelenik meg. A megjelenő alakzat villódzhat.
Austin Roorda optometriaprofesszor, a kutatócsoport egyik vezetője, állítása szerint az elsők között látta az új színt. A kutatást részletező tanulmányban Roorda a 12. szerzőként szerepel. A professzor elmondása szerint a szín intenzív kékeszöldként írható le, és tudományos szempontból mélyreható élményt nyújtott számára.
James Fong, a cikk első szerzője, aki az „olo” nevet adta a színnek, nem vett részt a kísérletben, így nem látta a színt. A retinafeltérképezésen a projektben résztvevő hallgatók közül sorsolással választották ki a résztvevőket.
A kutatók több mint öt éve foglalkoznak újszerű színélmények létrehozásával. Céljuk, hogy a vizuális rendszernek egy teljesen új ingert adva feltárják a szem és az agy szerepét a látás folyamatában. A színélmény szubjektív jellegéből adódóan nehézséget okozott annak megerősítése, hogy a kísérleti alanyok valóban hasonló színt látnak.
A kutatók kidolgoztak egy módszert, amellyel meg tudták vizsgálni, hogy az érzékelt színek hasonlóak-e. A résztvevők retinájában ugyanazt a színérzékelő csapcsoportot célozták meg, majd értékelték a szín intenzitását, és összehasonlították a természetes színekkel. Az eredmények alapján a kísérletben részt vevő személyek hasonló árnyalatú színt láttak, amelyet türkizkéknek vagy a kék és zöld keverékének írtak le.
Fong szerint a technológia a színlátás javításának első lépése lehet. A kutatók génterápiával már sikeresen ültettek be egy harmadik csapcsoportot hím mókusmajmok retinájába, ami új színek érzékelését eredményezte. Ezenkívül léteznek nők, akiknek a retinájában négyféle csap található, és egyes esetekben ez a színárnyalatok pontosabb megkülönböztetését teszi lehetővé.
A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy a négyféle csappal rendelkező emberek retinájában előforduló stimulációs mintákat mesterségesen is létre lehet-e hozni háromfélével rendelkező egyéneknél. Amennyiben ez sikerül, génterápiával a csapok negyedik fajtája is beépíthetővé válhat az emberi retinába.
Fongot megkeresték újságírók és művészek is a kutatással kapcsolatban. Egy brit művész már előrendelést is felvett az olón alapuló festékre.
Az olo név a 0 1 0 számra utal, amely a szín előállításához stimulált csapok fajtáit jelöli. Fong elmondta, hogy büszke arra, hogy ő nevezte el az új színt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött, dramatizáló megfogalmazásokat tartalmazott. Például az „exotikus színben pompázó kis négyzet” leírás ahelyett, hogy egyszerűen a szín tulajdonságait ismertette volna.
- A cikk feltételezésként tálalta, hogy Fong „nagyon speciális típusú színvakságban szenved”, holott a szövegben csupán annyi szerepel, hogy nem volt szerencséje részt venni a kísérletben.
- A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a megfogalmazásuk gyakran túlzó vagy szubjektív. Például az „olo szín nincs rajta a Pantone színskálán” állítás igaz, de a folytatás („Kizárólag egy Észak-Kaliforniában található, szűkös, 10 négyzetméteres helyiségben tapasztalható meg”) dramatizálja a helyzetet.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a tudományos kutatás új lehetőségeket nyit a színlátás megértésében és javításában. Azonban a technológia még kísérleti fázisban van, és a széles körű alkalmazása még messze van.
- Az eseménynek nincs közvetlen hatása a magyar közéletre.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Dobrev Klára korlátozná a határon túliak szavazati jogát, az ellenzéki pártok elzárkóztak a javaslattól
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Közélet-Politika2 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Külföld2 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika3 napja
Petíciót indított a Tisza Párt a külföldi szavazóhelyiségek számának növeléséért
-
Belföld2 napja
Hankó Balázs: Mi, magyarok vagyunk a világ legtehetségesebbjei
-
Közélet-Politika2 napja
Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot