OkosHír: 2025. május 10-én a Mandiner.hu véleménycikket közölt a Vadhajtások portálon megjelent, Magyar Péter édesanyját érintő anyák napi cikk, valamint Puzsér Róbert Hont Andrást és Deák Dánielt ábrázoló mémjének utóéletéről. A cikk szerint eltérő reakciók születtek a két esetre.

A Mandiner.hu-n megjelent írás szerint Kollár Kinga kommentálta Hont András vele kapcsolatos posztját. A cikk szerzője szerint, aki azt számolgatja, hogy hány százalékot hoz nekik 50 kórház felújításának elmaradása, annak a figyelmét elkerülheti, valahányszor a saját pártelnöke tisztességes újságírókat illet „aljas, mocskos senkik vagytok” szavakkal.

A cikk említi a Vadhajtásokon megjelent, a szerző szerint „ordenáré és kontraproduktív” cikket, amely Magyar Péter édesanyját érintette. Ezzel szemben Puzsér Róbert a cikk szerint „bő ötször annyi követővel” rendelkező oldalon egy mémet tett közzé, amelyen Hont András és Deák Dániel látható manipulált fotósorozatban, csókolózó homoszexuális párként ábrázolva.

A Mandiner.hu cikke összehasonlítja a két esetre adott reakciókat. A „Vadhajtások Magyar” keresésre a következő találatok jelentek meg (a cikk szerint):

• „Magyar Péter édesanyját is gyalázza a Vadhajtások” (444)
• „Ennél már nincs lejjebb – írta Magyar Péter” (Telex)
• „Anyák napján jutott el a kormánypropaganda odáig, hogy lekurvázza az ellenzék vezetőjének édesanyját” (Nyugat)
• „Alpári stílusban, káromkodva gyalázta Magyar Péter édesanyját egy szélsőjobboldali portál” (Magyar Hang)
• „Ha létezik tökéletesen kivitelezett öngól a politikában, ez az volt” (a Mandiner szemlerovata)

Ezzel szemben a „Puzsér Hont” keresésre a következő találatok jelentek meg (a cikk szerint):

• „Betelt a pohár Hont Andrásnál: kihívta egy nyilvános vitára Puzsér Róbertet” (Mandiner)
• „Öt: tévéműsor, véleménycentrum, szellemi-lelki gyökértelenség” (Puzsér Róbert publicisztikája a Magyar Hangban, még a mém előttről)

A cikk szerzője szerint a Vadhajtások címe egy politikust érint, míg Puzsér Róbert mémje két közéleti szereplőt és családjukat. A szerző véleménye szerint a közbeszéd romlása ellen akkor kell fellépni, ha az a kormányváltást segítheti.

A cikk megjegyzi, hogy ha egy ellenzéki újságíró-műsorvezető követ el ilyesmit, az szerinte bagatellnek számít, és nincs hírértéke. A Magyar Hang a cikk szerint nem szólalt fel Puzsér Róbert mémjével kapcsolatban. A szerző szerint a kollektív bűnösség elvét a „tisztelet és szabadság legnagyobb rajongói” alkalmazzák.

A cikk felveti, hogy károsabb-e a szexuális kisebbségekre nézve, ha nem tartják meg az Andrássy úton a Pride-ot, vagy ha „nagyhangú megmondóemberek” szitokszóként neveznek másokat homoszexuálisnak.

A TISZA-vezér a cikk szerint úgy reagált a Vadhajtások cikkére, hogy „Vajon milyen lelke lehet ezeknek az embereknek, akiknek sem a karácsony, sem az anyák napja, sem civil emberek magánélete nem szent”. A cikk szerzője szerint ez a kérdés Puzsér Róbert esetében is feltehető lenne.

A cikk végkövetkeztetése szerint aki a politikai ellenfelei esetében alkalmazza a kollektív bűnösség elvét, az „náci vagy bolsevik hajlamú, vagy esetleg egyszerre mindkettő”.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt alkalmaz az olvasó befolyásolására. Például, a „bohócfejecske-nyomogató párt” és az „aljas, mocskos senkik vagytok” idézetek érzelmi töltettel bírnak, és negatív képet festenek az érintett szereplőkről. A cikk feltételezéseket is tesz, például amikor azt állítja, hogy a közbeszéd romlása elleni fellépés célja a kormányváltás elősegítése. A cikk konklúziója, miszerint aki a kollektív bűnösség elvét alkalmazza, az „náci vagy bolsevik hajlamú”, túlzó és nem feltétlenül alátámasztott. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a szerző szerint kettős mérce érvényesül a közéletben, és egyes vélemények nagyobb figyelmet kapnak, mint mások. Ez az esemény tovább polarizálhatja a magyar közéletet.

(Forrás: vadhajtasok.hu)