OkosHír: Egy kaliforniai szövetségi esküdtszék kedden úgy döntött, hogy az izraeli NSO Groupnak 168 millió dollár (60,3 milliárd forint) kártérítést kell fizetnie a Meta tulajdonában álló WhatsAppnak. Az ítélet alapja, hogy az NSO Group a Pegasus nevű kémszoftvert egy WhatsApp sérülékenységen keresztül terjesztette.

A bírósági eljárás során az NSO Group működésére vonatkozó részletek is nyilvánosságra kerültek. Ezek szerint a cég szoftverével 2018 és 2020 között több ezer támadást hajtottak végre. A Pegasus képes volt a megfertőzött telefonok mikrofonjának és kamerájának bekapcsolására és használatára. Az NSO szakértői állítólag aktívan kutatták a WhatsApp sérülékenységeit, hogy ügyfeleik számára észrevétlen hozzáférést biztosítsanak a célpontok telefonjaihoz.

A WhatsApp 2019-ben indított pert az NSO ellen, azzal a váddal, hogy a Pegasus újságírók, emberi jogi aktivisták és disszidensek megfigyelését tette lehetővé. Tavaly decemberben egy bíró a WhatsApp javára döntött az ügyben, a mostani döntés a büntetés mértékét határozta meg.

A nyilvánosságra hozott bírósági dokumentumok szerint 2019-ben két hónap alatt 1223 WhatsApp-felhasználó telefonját fertőzte meg a cég a WhatsApp hívásos funkciójának egy sérülékenységét kihasználva. A célpontok többsége mexikói volt, de nyolc magyar felhasználó is célkeresztbe került. A dokumentumok szerint a Pegasus infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.

Korábban már nyilvánosságra került, hogy a Pegasus kémprogramot magyar célszemélyek ellen is használták 2018 óta. A kormány elismerte, hogy Magyarország is a megrendelők között volt, de állításuk szerint minden megfigyelés jogszerű volt. Az érintett politikai vezetők 2023-ban már nem töltötték be korábbi pozíciójukat.

Az NSO-t képviselő ügyvéd Üzbegisztánt, Mexikót és Szaúd-Arábiát nevezte meg a cég ügyfeleiként. A Meta által közzétett dokumentumok szerint az NSO évente több tízmillió dollárt költ a kártevők célba juttatásához használt módszerek kidolgozására, és a kémszoftverei képesek iOS-es és androidos rendszerek megfertőzésére.

A WhatsApp vezetője, Will Cathcart szerint az esküdtszék ítélete elrettentő hatású lehet a kémszoftverek gyártói számára. A WhatsApp közleménye szerint a cég megpróbálja behajtani a megítélt kártérítést, és a befolyt összeget a kémszoftveres támadások ellen küzdő szervezetek támogatására fordítja.

A Meta négy leiratot hozott nyilvánosságra, köztük az NSO-vezérigazgató Jaron Sohat meghallgatását. Sohat elmondta, hogy 2019-ben csak nekik volt olyan megoldásuk, amely minden androidos eszközön működött, és az áldozatnak rá sem kellett kattintania semmire a fertőzéshez. Sohat elismerte, hogy az NSO nem kért engedélyt a WhatsApptól a sérülékenységek kihasználására.

A kutatás-fejlesztésért felelős alelnök, Tamir Gazneli meghallgatása során elhangzott, hogy az NSO házon belül létrehozta a WhatsApp szervereinek hiteles mását, melynek segítségével legális szoftverekkel vizsgálták a kliens sérülékenységeit. Gazneli szerint ez bevett folyamat a kibercégeknél. A megoldásokat 2018 tavaszán kezdték el tesztelni, és 2018 áprilisa és 2020 májusa között több ezerszer használhatták a Hummingbirdöt a Pegasus részeként.

A folyamat során hamis kérést küldtek a célpont WhatsApp-kliensébe, ami az NSO belső szerveréről indult, de bekerült a WhatsApp ökoszisztémájába. Gazneli szerint a Hummingbird-vektorok működését a WhatsApp frissítései többször akadályozták, de a vektorokat is rendszeresen frissítették. A Pegasus képes volt teljes megfigyelésre, korlátlan hozzáférésre az adatokhoz, és a készülékhez is. A kémszoftver képes volt bármikor bekapcsolni a mikrofont, vagy képeket készíteni a telefon kamerájával. Az NSO minden esetben külön infrastruktúrát épített ki a vásárlóinak, hogy a Pegasus használatát ne lehessen visszavezetni sem az ügyfélhez, sem az NSO-hoz.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk dramatizáló nyelvezetet használt, például a „lerántani a leplet” kifejezéssel, ami érzelmi hatást gyakorolhatott az olvasóra. Emellett, a „komoly pénzbüntetés” kifejezés a büntetés mértékét hangsúlyozta, ami szintén befolyásolhatta az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikk feltételezésként kezelte, hogy a Pegasus újságírók, emberi jogi aktivisták és disszidensek megfigyelésére szolgált, anélkül, hogy ezt a vádat teljes mértékben bizonyította volna.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt a bírósági dokumentumokon és a Meta közleményein alapultak, így feltételezhetően megfelelnek a valóságnak. Azonban a megfigyelések jogszerűségére vonatkozó kormányzati állításokat fenntartással kell kezelni.
• Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy az NSO Group tevékenysége komoly jogi és etikai problémákat vet fel, és a kémszoftverek használata súlyos veszélyt jelenthet a magánszférára és a szólásszabadságra.
• Hatás a magyar közéletre: Az, hogy magyar állampolgárokat is megfigyeltek a Pegasus segítségével, és hogy a szoftver infrastruktúrájának egy része Magyarországon működött, kérdéseket vet fel a kormányzati felügyelet és az adatvédelem terén. Ez a téma valószínűleg továbbra is napirenden marad a magyar közéletben.

(Forrás: telex.hu)