OkosHír:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország népessége 2025. január 1-jén 9 millió 540 ezer fő volt. A legmagasabb népességszámot a jelenlegi országhatárokon belül 1981-ben regisztrálták, akkor 10 millió 713 ezer főt számláltak.

A KSH „Helyzetkép 2024 – Népmozgalom” című elemzése szerint a lakosság száma 1981 óta csökken. 2024-ben a születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, ami a természetes fogyás ütemének növekedéséhez vezetett.

A nemzetközi vándorlásból származó pozitív egyenleg 5000 fő volt, ami kisebb, mint az előző évben. Ennek hatására az ország népessége 45 ezer fővel csökkent 2024-ben.

Az elemzés szerint 2024-ben minden vármegyében és Budapesten is több volt a halálozás, mint a születés. A természetes fogyást Pest vármegyében a belföldi és nemzetközi vándorlási többlet ellensúlyozta, így ott népességnövekedés volt tapasztalható. Budapesten kismértékű népességcsökkenést regisztráltak.

Hajdú-Bihar vármegyében hasonló mértékű volt a népességcsökkenés, mint Budapesten. Ezt a nagymértékű belföldi elvándorlást a vármegyék közül a legerősebb nemzetközi vándorlási többlet ellensúlyozta.

2024-ben 77 500 újszülött született, ami 9,1 százalékkal (7700 fővel) kevesebb, mint 2023-ban. A születések számának csökkenésében szerepet játszott a termékenység mérséklődése és a szülőképes korú (15–49 éves) nők számának csökkenése is. A szülőképes korú nők száma 42 ezer fővel csökkent 2024-ben, ami az 1974-ben született népes generáció kilépésével magyarázható.

A 2024-es termékenységi szint mellett száz nő élete során 138 gyermeket szülne, ami 8,3 százalékos csökkenés a 2023-as 151-hez képest. A 2024-es születésszám alacsonyabb, mint a korábbi mélypontot jelentő 2011-es érték, ugyanakkor a termékenység 12 százalékkal magasabb volt, mint 2011-ben.

A KSH becslése szerint, ha a 2011-es termékenységi szint maradt volna fenn, akkor 2024-ben 68 300 gyermek született volna, ami 9200-zal kevesebb a ténylegesnél.

Az adatok szerint a gyermekek több mint fele 30 éves vagy annál idősebb nőtől született. A rendszerváltás idején a 25 évnél fiatalabb nők hozták világra az újszülöttek több mint felét. Azóta a nők átlagos életkora az első gyermekük születésekor 23 évről 29,4 évre emelkedett.

A terhességmegszakítások és magzati halálozások száma csökken. 2024-ben 33 200 ilyen eset történt, ami 1580-nal (4,5 százalékkal) kevesebb, mint 2023-ban. Ezen belül a 2024-es 20 300 abortusz 4,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A házasságkötések száma 2010-ben érte el a mélypontot (35 500 frigy), majd emelkedés következett, ami 2021-ben 72 ezer házasságkötéshez vezetett. Ez volt az elmúlt négy évtized legmagasabb értéke. 2024-ben 46 600 pár kötött házasságot, ami 7,2 százalékkal (4000-rel) kevesebb, mint 2023-ban. A 2019–2021 közötti emelkedés főként az első házasságra lépők számának növekedéséből adódott, és a 2022–2024 közötti csökkenés is leginkább ebben a csoportban jelentkezett.

A válások száma az ezredfordulót követő években magas volt, majd csökkenésnek indult. 2014-ben ötven év után először esett húszezer alá a felbontott házasságok száma. A COVID-19 járvány első évében (2020) a bírósági ítélkezési szünet miatt 15 ezer alá csökkent a válások száma. 2021-ben több mint 18 ezer házasságot bontottak fel, 2024-ben pedig 16 900 válás történt.

A halálozások száma az 1990-es évek közepétől csökkenő tendenciát mutatott. 2011-ben hosszú idő után először esett 130 ezer alá az elhunytak száma. A COVID-19 járvány első évében (2020) 141 ezerre, 2021-ben pedig 156 ezerre nőtt az elhunytak száma. A járványt követően a halálesetek száma jelentősen visszaesett, 2024-ben 127 500 fő hunyt el.

2024-ben Pest és Győr-Moson-Sopron vármegye vándorlási nyeresége volt a legmagasabb (4,9, illetve 4 ezrelék). A dunántúli vármegyék általában nyertesei voltak a vándorlási folyamatoknak. A legnagyobb vándorlási veszteséget Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szenvedte el (7, illetve 6,4 ezrelék). Budapest a legtöbb vármegye lakossága számára vándorlási célterület, de elvándorlás is jellemzi, elsősorban Pest vármegyébe.

Pest vármegye vándorlási nyereségét elsősorban a Budapestről oda költözők adták. 2024-ben 6200-zal többen költöztek a fővárosból Pest vármegyébe, mint fordítva.

A magyar állampolgárok évenkénti elvándorlását 2015 és 2020 között csökkenő, 2021-től emelkedő tendencia jellemzi. A magyar állampolgárok visszavándorlási üteme 2018-ig növekedett, azt követően csökkenésnek indult, 2024-ben pedig újra növekedett.

A kivándorlók száma 2022 óta meghaladja a visszavándorlók számát. 2024-ben 41 300 magyar állampolgár hagyta el az országot, és 28 900 fő tért vissza.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk alapvetően tényszerű információkat tartalmazott a KSH adataira hivatkozva, de helyenként érzelmileg színezett megfogalmazásokat használt (pl. „kedvező irányú elmozdulás”). A cikk nem tartalmazott közvetlen manipulatív elemeket, de a demográfiai adatok bemutatásával befolyásolhatta az olvasó véleményét. A cikkben tett állítások a KSH adataira támaszkodtak, így valósnak tekinthetők.

A cikk konklúziója, hogy Magyarország népessége csökken, a születésszám alacsony, a halálozások száma magas, és a vándorlás is befolyásolja a népesség alakulását. Ez az esemény hosszú távon hatással lehet a magyar társadalomra és gazdaságra, különösen a munkaerőpiacra és a nyugdíjrendszerre.

(Forrás: demokrata.hu)