Hírek

Genetikai mutáció állhat a rövid alvásigény hátterében

OkosHír:

Egyes emberek kevesebb alvással is jól funkcionálnak. Kutatók szerint ennek hátterében genetikai tényezők állhatnak.

Egy friss tanulmány szerint az alvás hosszát és mélységét szabályozó gén mutációja összefüggésben lehet azzal, hogy egyes embereknek kevesebb alvásra van szükségük. A tankönyvi adatok szerint a legtöbb embernek napi nyolc óra alvásra van szüksége a megfelelő működéshez. Az alváshiány hosszú távon növelheti a szívbetegségek, a sztrók, a cukorbetegség, a depresszió és az elhízás kockázatát.

Korábbi tanulmányok négy génben (DEC2, ADRB1, NPSR1, GRM1) öt mutációt azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók a természetes rövid alvás jelenségével. A fehérjekinázok, például a sóindukálható kináz 3 (Sik3) intracelluláris jelátviteli útvonalai szerepet játszanak az alvás és az ébrenlét szabályozásában. Korábban nem volt bizonyíték arra, hogy ezek közvetlenül hatással lennének a természetesen kevés alvásra.

A mostani kutatásban egy 70 éves önkéntes vett részt, aki aktív életet él és keveset alszik. Az alvási szokásait interjúkkal és aktigráfia nevű alvásfigyelő eszközzel mérték fel. Az önkéntes azt állította, hogy napi 3 órát alszik, de az aktigráfiai felvételek átlagosan 6,3 órát mutattak.

A kutatók DNS-mintákat gyűjtöttek az önkéntestől, hogy azonosítsák a természetes rövid alvást okozó genetikai variánsokat. Az elemzés egy N783Y pontmutációt mutatott ki a SIK3 fehérje-kinázban.

Annak megállapítására, hogy a SIK3-N783Y mutáció okozza-e a rövid alvást, a tudósok ugyanezt a mutációt egerekben idézték elő. Azt találták, hogy a mutáns egerek 30 perccel kevesebbet aludtak a kontrollcsoporthoz képest.

Számítógépes elemzéssel kimutatták, hogy a pontmutáció szerkezeti változásokat okozott a SIK3 fehérjében, ami ronthatta a foszfátmolekulák más fehérjéknek való átadásának képességét, és ezzel összefüggésben csökkent az alvás időtartama.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a Medicalexpress által ismertetett tanulmányt mutatta be a rövid alvásigény genetikai hátteréről. A cikk tényszerű információkat tartalmazott a témában végzett kutatásokról, de néhol túlzóan fogalmazott az alváshiány következményeiről, ami befolyásolhatta az olvasó véleményét. A tanulmány eredményeit megfelelően mutatta be, de az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó kijelentések óvatosabban kezelendők, mivel további kutatások szükségesek a pontos mechanizmusok feltárásához. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a genetikai tényezők szerepet játszhatnak az alvásigény egyéni eltéréseiben, de az életmód és egyéb környezeti tényezők is befolyásolhatják az alvás minőségét és mennyiségét.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

Hírek

A VOSZ részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében

OkosHír: Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a Gondosóra programmal kapcsolatos együttműködési megállapodás aláírása előtt tájékoztatást adott. Elmondása szerint a programban jelenleg 750 ezer felhasználó van, ami a 65 év feletti lakosság egyharmadát jelenti. Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke közölte, hogy a szövetség részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében. A VOSZ irodahálózatában tanácsadók fogják ajánlani a programot, és segítséget nyújtanak a logisztikai folyamatokban is.

Juhász Roland, a Gondosóra program felügyeletéért és megvalósításáért felelős Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a VOSZ-szal kötött megállapodás a 40. ilyen jellegű együttműködés.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. Például, Solymár Károly Balázs állítását, miszerint a Gondosóra program nemzetközi szinten is egyedülálló, nem támasztja alá semmilyen bizonyíték. A cikk emellett a „nagy öröm” kifejezéssel érzelmi töltetet ad Juhász Roland nyilatkozatának. Az eredeti cikk konklúziója, hogy a Gondosóra program népszerűsítése széles körű támogatást élvez, ami a VOSZ bevonásával tovább erősödhet. Ez az esemény potenciálisan növelheti a Gondosóra program ismertségét és elérését a célcsoportban.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Oroszország és Malajzia a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt

OkosHír: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök tárgyalásokat folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország tavalyi BRICS-elnöksége alatt Malajziát is meghívták a partnerállami státuszba. A BRICS-csoport tagjai jelenleg: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. A megbeszéléseken szó esett az ázsiai-csendes-óceáni térség békés és fenntartható fejlődésének elősegítéséről is. Anwar Ibrahim meghívta Putyint a Délkelet-ázsiai Államok Szövetségének (ASEAN) októberi csúcstalálkozójára, melynek soros elnöke Malajzia.

A felek kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Moszkva és Kuala Lumpur terveket vázolt fel az együttműködés megerősítésére, beleértve a gázipart és az atomenergetikát. Orosz gyártók érdekeltek a malajziai hús- és tejtermékexport növelésében, és tárgyalások folynak a közvetlen légi összeköttetés megnyitásáról.

Anwar Ibrahim a Mihail Misusztyin orosz kormányfővel folytatott megbeszélésén megerősítette, hogy Malajzia szándékában áll erősíteni kapcsolatait Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek megoldást találni a szankciók okozta akadályokra az együttműködés bővítésében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tanácsának bejelentése, amely Oroszországot nevezte meg a maláj Boeing utasszállító 2014-es lelövése felelősének, időzítve volt Anwar Ibrahim moszkvai látogatása elé. Lavrov szerint Malajzia tisztában van azzal, hogy a vizsgálatot végzők nem tisztességesen jártak el.

Az orosz külügyminisztérium közleményben fejezte ki, hogy az ICAO tanácsa nem független, és kifogásolta, hogy a szervezet figyelmen kívül hagyta egy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer jelenlétét a Malaysia Airlines MH-17-es járat katasztrófájának helyszínén. A minisztérium szerint a tanács figyelmen kívül hagyta az ENSZ Nemzetközi Bíróságának 2024. január 31-i döntését is, amely elutasította Kijev követelését, hogy Moszkvát tegyék felelőssé az MH17 járat lezuhanásáért.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult módon közvetíthette az információkat. Például Lavrov kijelentésének bemutatása, miszerint az ICAO bejelentése „szándékosan” volt időzítve, egy feltételezés, amelyet tényként kezelt. Emellett a „kollektív Nyugat” és „szatellitállamai” kifejezések használata az orosz külügyminisztérium álláspontjának közvetítésekor negatív konnotációt hordoz, és nem objektív megközelítés. Az eredeti cikk konklúziója az, hogy Malajzia és Oroszország a nemzetközi kritikák ellenére is erősíteni kívánja kapcsolatait. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább