Hírek

Az ipari termelés 4,4 százalékkal csökkent Magyarországon az első negyedévben

OkosHír:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint az ipari termelés volumene 2025 első negyedévében 4,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Ez az elmúlt évek legjelentősebb visszaesése, meghaladja a 2023-as 3,1 százalékos és a 2024-es 4,1 százalékos csökkenést.

Márciusban a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt az ipari termelés. A nyers adatok alapján az ágazat teljesítménye stagnált, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékos volt a visszaesés. A különbség oka, hogy 2025 márciusában két munkanappal több volt, mint 2024 márciusában.

A 2021-es év átlagához képest 11,1 százalékos az elmaradás, ami a februári 11,2 százalékos elmaradáshoz képest nem jelentős változás.

A KSH a részletes adatokat két hét múlva teszi közzé. Az eddigi információk szerint a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A járműgyártás, a számítógép-, elektronikai-, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártása bővült, míg a villamos berendezés gyártása visszaesett.

A német ipar márciusi teljesítménye a Portfolio cikke szerint februárhoz képest 3 százalékkal bővült, ami felülmúlta az elemzői várakozásokat. A német feldolgozóipar teljesítménye szinte minden ágazatban javult, különösen az autóipar (+8,1 százalék), a gyógyszeripar (+19,6 százalék) és a gépgyártás (+4,4 százalék) területén.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk számos érzelmileg túlfűtött kifejezést használt, mint például „gyászosan teljesített”, „rémes gazdasági teljesítményhez”, „nem szívderítőek a számok”, „gödörben van az ágazat”, ami befolyásolhatta az olvasó véleményét. Ezek a kifejezések nélkülözik a tényszerűséget, és ahelyett, hogy objektív információt nyújtanának, inkább érzelmi reakciót váltanak ki.
Feltételezések következtetésként: A cikkben az akkugyártással kapcsolatban megfogalmazott vélemény („a magyar kormány egy csodafegyverének szánt akkugyártás pedig továbbra is szenved”) feltételezésen alapul, és nem támasztja alá konkrét adattal vagy bizonyítékkal. Ezáltal az olvasó könnyen azt hiheti, hogy ez egy tény, pedig valójában csak a szerző véleménye.
Nyelvi eszközök: A cikk negatív konnotációjú szavakat használt, amelyekkel a szerző befolyásolni akarta az olvasót. Például a „lejtmenet” szó használata azt sugallja, hogy a helyzet reménytelen, és nincs kilátás javulásra.
Konklúzió: Az eredeti cikk konklúziója, hogy a magyar ipar gyengén teljesít, különösen az akkugyártás területén, míg a járműgyártás pozitív teljesítményt nyújt. A német ipar ezzel szemben meglepően jól teljesít.
Hatás a magyar közéletre: A cikkben leírtak hatással lehetnek a gazdaságpolitikai döntésekre és a befektetői hangulatra. A negatív tendenciák további intézkedéseket ösztönözhetnek a gazdaság élénkítésére, míg a német ipar pozitív teljesítménye összehasonlítási alapot jelenthet a magyar gazdaság számára.

(Forrás: 444.hu)

Hirdetés

Hírek

A VOSZ részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében

OkosHír: Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a Gondosóra programmal kapcsolatos együttműködési megállapodás aláírása előtt tájékoztatást adott. Elmondása szerint a programban jelenleg 750 ezer felhasználó van, ami a 65 év feletti lakosság egyharmadát jelenti. Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke közölte, hogy a szövetség részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében. A VOSZ irodahálózatában tanácsadók fogják ajánlani a programot, és segítséget nyújtanak a logisztikai folyamatokban is.

Juhász Roland, a Gondosóra program felügyeletéért és megvalósításáért felelős Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a VOSZ-szal kötött megállapodás a 40. ilyen jellegű együttműködés.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. Például, Solymár Károly Balázs állítását, miszerint a Gondosóra program nemzetközi szinten is egyedülálló, nem támasztja alá semmilyen bizonyíték. A cikk emellett a „nagy öröm” kifejezéssel érzelmi töltetet ad Juhász Roland nyilatkozatának. Az eredeti cikk konklúziója, hogy a Gondosóra program népszerűsítése széles körű támogatást élvez, ami a VOSZ bevonásával tovább erősödhet. Ez az esemény potenciálisan növelheti a Gondosóra program ismertségét és elérését a célcsoportban.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Oroszország és Malajzia a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt

OkosHír: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök tárgyalásokat folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország tavalyi BRICS-elnöksége alatt Malajziát is meghívták a partnerállami státuszba. A BRICS-csoport tagjai jelenleg: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. A megbeszéléseken szó esett az ázsiai-csendes-óceáni térség békés és fenntartható fejlődésének elősegítéséről is. Anwar Ibrahim meghívta Putyint a Délkelet-ázsiai Államok Szövetségének (ASEAN) októberi csúcstalálkozójára, melynek soros elnöke Malajzia.

A felek kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Moszkva és Kuala Lumpur terveket vázolt fel az együttműködés megerősítésére, beleértve a gázipart és az atomenergetikát. Orosz gyártók érdekeltek a malajziai hús- és tejtermékexport növelésében, és tárgyalások folynak a közvetlen légi összeköttetés megnyitásáról.

Anwar Ibrahim a Mihail Misusztyin orosz kormányfővel folytatott megbeszélésén megerősítette, hogy Malajzia szándékában áll erősíteni kapcsolatait Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek megoldást találni a szankciók okozta akadályokra az együttműködés bővítésében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tanácsának bejelentése, amely Oroszországot nevezte meg a maláj Boeing utasszállító 2014-es lelövése felelősének, időzítve volt Anwar Ibrahim moszkvai látogatása elé. Lavrov szerint Malajzia tisztában van azzal, hogy a vizsgálatot végzők nem tisztességesen jártak el.

Az orosz külügyminisztérium közleményben fejezte ki, hogy az ICAO tanácsa nem független, és kifogásolta, hogy a szervezet figyelmen kívül hagyta egy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer jelenlétét a Malaysia Airlines MH-17-es járat katasztrófájának helyszínén. A minisztérium szerint a tanács figyelmen kívül hagyta az ENSZ Nemzetközi Bíróságának 2024. január 31-i döntését is, amely elutasította Kijev követelését, hogy Moszkvát tegyék felelőssé az MH17 járat lezuhanásáért.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult módon közvetíthette az információkat. Például Lavrov kijelentésének bemutatása, miszerint az ICAO bejelentése „szándékosan” volt időzítve, egy feltételezés, amelyet tényként kezelt. Emellett a „kollektív Nyugat” és „szatellitállamai” kifejezések használata az orosz külügyminisztérium álláspontjának közvetítésekor negatív konnotációt hordoz, és nem objektív megközelítés. Az eredeti cikk konklúziója az, hogy Malajzia és Oroszország a nemzetközi kritikák ellenére is erősíteni kívánja kapcsolatait. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább