Növekvő elhízási arány világszerte: Öt és fél millió érintett Magyarországon

OkosHír:

A világon az elhízás terjedése figyelhető meg. Magyarországon a becslések szerint öt és fél millió ember rendelkezik súlytöbblettel, és a lakosság körülbelül 24 százaléka elhízottnak tekinthető. Az elhízás okai között genetikai tényezők, mozgásszegény életmód, nem megfelelő táplálkozási szokások és az élelmiszerek minősége is szerepet játszhatnak.

Dr. Duda Ernő immunológus, virológus, a SZTE-SZAOK Orvosi Biológiai Intézetének professor emeritusa szerint az elhízás hátterében evolúciós okok is feltételezhetők. Duda Ernő szerint az emberiség életmódja az elmúlt negyedmillió évben, a XX. század második felétől kezdve jelentősen megváltozott. Az evolúciós változások nem feltétlenül követték ezt a gyors életmódváltást. A Homo sapiens a korábbi környezetéhez alkalmazkodott, de ezek az alkalmazkodások a modern életkörülmények között már nem feltétlenül előnyösek.

A kutató szerint Afrikában a szőrtelen testfelület és a két lábon járás előnyös tulajdonságok voltak. A Homo sapiens agya a szervezet energiafelhasználásának jelentős részét, mintegy 20 százalékát használja fel. Az agy bizonyos területei a létfenntartáshoz szükséges tevékenységekre ösztönzik az egyént, például evésre, ivásra, szexuális tevékenységre. Az agy emellett elraktározza a táplálékkal kapcsolatos információkat is. Ezek a tulajdonságok előnyösek voltak a táplálékszerzés során, de a modern környezetben, ahol a táplálék könnyen elérhető, hátrányosak lehetnek. A sófogyasztás is fontos volt az ősi ember számára az izzadással elvesztett ásványi anyagok pótlására, de a mai, kevésbé aktív életmód mellett a túlzott sófogyasztás már káros lehet.

Az ember a mérsékelt égöv felé vándorolva alkalmazkodott a hidegebb környezethez. A szervezet barna zsírszövetet növesztett, ami hőt termelt. Az 1950-es években és napjainkban végzett kísérletek szerint a szervezetünk kevesebb hőt termel, mint korábban, és a barna zsírszövet mennyisége is csökkent. Ezzel szemben a fehér zsírszövet jelen van a szervezetben, aminek evolúciós szerepe a zsírraktározás volt a hideg és élelemhiányos időszakokra. A fehér zsírszövet azonban káros hatással lehet a szervezetre, például inzulinrezisztenciát, szívizomkárosodást és magas vérnyomást okozhat. A barna zsírszövet ezzel szemben javítja a szívizom anyagcseréjét, regenerálódását és csökkenti a gyulladást. A fehér zsírszövet hideg hatására és testmozgás hatására barna zsírszövetté alakulhat át.

Duda Ernő szerint az evés az élet fontos része maradt, és gyakran pótol más örömforrásokat. Evés közben a leptin nevű anyag szabadul fel, ami jelzi az agynak a jóllakottságot. A modern ember figyelmét azonban sok inger eltereli az evésről, és a leptin receptorai is kevésbé érzékenyek lehetnek. A bőséges táplálékfogyasztás hatására a mikrobiom is megváltozik, elősegítve az energia tárolását és a táplálék iránti sóvárgást.

Egy laboratóriumi kísérletben az egerek egy csoportja csak hat órán át ehetett naponta, míg a másik csoport korlátlanul. A diétázó egerek tovább éltek. Duda Ernő hangsúlyozza, hogy az állatkísérletek eredményei nem feltétlenül vonatkoznak az emberre, de iránymutatást adhatnak. A kutató szerint a kontrollált étkezésnek az ember számára is kedvező hatása lehet.

Duda Ernő szerint a háztáji gazdálkodásban természetes alapanyagok álltak rendelkezésre, és a gyerekek baktériumgazdag környezetben nőttek fel, ami segítette az egészséges immunrendszer kifejlődését. A modern, pasztőrözött élelmiszerek és a steril környezet nem feltétlenül támogatják az egészséges mikrobiom kialakulását. Egy svédországi kutatás szerint az elmúlt tíz évben megduplázódott a Crohn-betegek száma, aminek okai között szerepelhet a túlzott higiénia és az antibiotikum-fogyasztás.

Egy laboratóriumi kísérletben az antibiotikummal etetett fiatal egerek felnőttkorukra szociálisan visszahúzódóvá váltak, érdektelenné váltak a környezetük iránt, és hajlamosabbá váltak az elhízásra és a cukorbetegségre. Duda Ernő szerint bár az állatkísérletek eredményei nem feltétlenül vonatkoznak az emberre, a túlzásba vitt antibiotikum-használat hatásai elgondolkodtatóak.

A kutató szerint tudatosan kell törekedni arra, hogy a civilizált körülmények között is megőrizzük a testünk egészségét. Ehhez kevesebbszer, kisebb mennyiségben, többféle ételt kellene fogyasztani, és hetente legalább egy-két órát mozogni. A mozgás segít megőrizni az izomzatot és a csontozatot, elősegíti a bélmozgást, javítja az oxigénellátást és a mikrobiom összetételét, csökkentve a gyulladásos citokinek szintjét.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk helyenként dramatizáló nyelvezetet használt („robbanásszerű növekedés”, „ördögi kör”), és az olvasó érzelmeire apellált az egészségügyi problémák súlyosságának hangsúlyozásával. Bizonyos megfogalmazások a félelemkeltést szolgálták (pl. „egészségét fenyegeti”).
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk több helyen is feltételezéseket fogalmazott meg következtetésként, különösen az állatkísérletek emberre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Bár a kutató maga is jelezte, hogy az állatkísérletek eredményei nem feltétlenül vonatkoznak az emberre, a cikk mégis elgondolkodtató kérdéseket vetett fel, sugallva a lehetséges negatív hatásokat.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része (pl. elhízási statisztikák, az evolúciós alkalmazkodás szerepe) valós adatokon és tudományos elméleteken alapulnak. Azonban az állatkísérletek eredményeinek közvetlen átültetése az emberre spekulatív, és további kutatásokat igényel.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikk konklúziója az, hogy az emberiség evolúciós öröksége és a modern életmód közötti ellentmondás hozzájárul az elhízás terjedéséhez. A tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás segíthet a szervezet egyensúlyának megőrzésében.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak felhívhatják a figyelmet az elhízás népegészségügyi problémájára, és ösztönözhetik az egészséges életmódot támogató programok és intézkedések kidolgozását. A cikkben említett kutatások és szakértői vélemények alátámaszthatják a megelőzés és a kezelés fontosságát.

(Forrás: demokrata.hu)