OkosHír: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves jubileumi közgyűlésén, május 5-én, Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében megosztotta gondolatait az akadémia helyzetéről és a kormányzati kapcsolatokról. A rendezvényen jelen volt Hankó Balázs kulturális miniszter és Sulyok Tamás köztársasági elnök is. Freund Tamás elmondta, hogy az MTA több témában is együttműködik a kormányszervezetekkel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatási és felsőoktatási rendszer átalakításába az akadémiát szerinte csak formálisan vonják be, és a tudományos közösség számára a folyamat részletei nem teljesen ismertek. Véleménye szerint nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra.
Az MTA elnöke szerint az elit feladata az értékközvetítés és a kultúrateremtés is, melynek része a párbeszéd, a tisztelet, az együttműködés és a kölcsönös tájékoztatás. Hangsúlyozta, hogy a politikai és gazdasági elitnek célszerű lenne a tudományos elitet bevonni az országos kérdések kezelésébe, biztosítva annak függetlenségét.
Freund Tamás úgy véli, hogy az akadémiának politikai támogatás és törvényes jogosítványok nélkül is befolyása van a tudományos közösségre és a társadalomra. Szerinte a magyar kutatók, vezetők és polgárok többsége úgy gondolja, hogy az akadémia léte az ország és a nemzet érdeke.
Az MTA elnöke felszólalását azzal zárta, hogy kiegyensúlyozott, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatra kell törekedni a politikai elittel és a nemzeti elit egészével.
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédében nem reagált Freund Tamás szavaira, hanem Széchenyi Istvánról és Kosztolányi Dezsőről beszélt, és az összefogás fontosságát hangsúlyozta.
Hankó Balázs kulturális miniszter a tudomány két formájáról beszélt: a közösséget szolgáló, és az uralmat akaró tudományról. Szerinte a tudománynak a közösség szolgálata a célja, és a kormányzati képviselők feladata, hogy biztosítsák az ehhez szükséges lehetőségeket. A miniszter szerint az akadémia autonóm és szuverén, de feladata a nemzet érdekében az önrendelkezés erősítése.
A miniszter említést tett olyan törekvésekről, amelyek szerinte a haza mindenek előtt ügyét korlátozni szándékozzák a tudományban, és megjegyezte, hogy mindig voltak és vannak kiszolgálói ezen törekvéseknek, akik politikai célok érdekében külföldi érdekeket képviselnek.
Az MTA gazdasági és jogtudományok osztálya korábban jelezte, hogy több akadémikus is kivonulással tiltakozna, ha a közgyűlésen Orbán Viktor is megjelenne, a miniszterelnök március 15-i beszédére reagálva. Orbán Viktor végül nem vett részt a közgyűlésen.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaSchmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója korábban úgy fogalmazott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a „velünk élő sztálinizmus”, melynek tagjai szerinte életjáradékot kapnak. Freund Tamás erre úgy reagált, hogy minden, az MTA lejáratására irányuló erőfeszítés káros.
2024 végén az állam visszavásárolta az MTA ingatlanvagyonát, melyet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak ad át.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, dramatizáló és sugalmazó megfogalmazásokkal. Például: „A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet”, „Támadások indultak ellenünk”. Ezek a kijelentések a feszültség és a fenyegetettség érzetét keltik az olvasóban.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikkben több olyan állítás is szerepelt, amely feltételezésként volt tálalva, például a miniszter szavai kapcsán, miszerint „vannak olyan törekvések, amik a haza mindenek előtt ügyét a tudományban korlátozni szándékolják”. Ez a kijelentés konkrét bizonyítékok nélkül sugall egy feltételezett szándékot.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a felszólalók ténylegesen elmondták a leírtakat. Azonban a cikk nem ad forrásokat, így az állítások ellenőrzése nehézkes.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az MTA vezetése és a kormány között feszültség van a tudományos kutatás irányítása és finanszírozása tekintetében. Az MTA elnöke a kormányzati együttműködés hiányát emelte ki, míg a kulturális miniszter a tudomány közösséget szolgáló szerepét hangsúlyozta.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az MTA és a kormány közötti feszültség nyilvánosságra kerülése tovább polarizálhatja a magyar közéletet. A tudományos közösség és a politikai döntéshozók közötti bizalom hiánya negatívan befolyásolhatja a kutatás-fejlesztés területét, és a tudományos eredmények társadalmi hasznosulását.
