OkosHír: 2017-ben Jacob Glanville immunológus felfigyelt Tim Friede-re, aki saját bevallása szerint több százszor hagyta, hogy mérges kígyók megmarják. Friede azt állítja, hogy közel 18 éven keresztül tette ki magát kígyómérgeknek, hogy immunitást szerezzen bizonyos idegmérgekkel szemben.
Glanville felvette a kapcsolatot Friede-vel, hogy megvizsgálhassa a vérét. Friede állítólag már várta az immunológus megkeresését. A felek megállapodtak az együttműködésben, melynek keretében Friede 40 milliliter vérmintát adott Glanville-nek és munkatársainak. Nyolc évvel később Glanville és csapata nyilvánosságra hozta egy kísérleti ellenméreg részleteit, amely Friede vérében található antitesteken és egy méregblokkoló gyógyszeren alapul. Azt állítják, hogy ez az ellenméreg 19 mérgeskígyó faj harapása ellen nyújt védelmet. Fontos megjegyezni, hogy az ellenanyagot eddig csak egereken tesztelték.
Glanville szerint Friede feljegyzéseket készített a tapasztalatairól, de 2018-ban abbahagyta a kígyóméreggel történő immunizálást. Jelenleg Friede a Glanville által alapított biotechnológiai cég, a Centivax alkalmazottja.
Az ellenméregről szóló kutatás a Cell című tudományos folyóiratban jelent meg. A cikk szerint kígyómarás esetén az ellenanyag az egyik lehetséges módja a túlélésnek. A hagyományos eljárás során a kígyómérget kézzel nyerik ki, majd más állatokba fecskendezik, hogy immunválaszt váltsanak ki. Ezután az állatok vérét leveszik és megtisztítják, hogy a méreg ellen ható antitesteket kinyerjék.
A hagyományos módszer nehézségei és kockázatai miatt a szakértők régóta keresnek hatékonyabb módszereket a kígyómarás kezelésére. A cikk szerint a kígyóméreg naponta közel 200 ember halálát okozza. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017-ben a kígyómarást az elhanyagolt trópusi betegségek közé sorolta.
Glanville véleménye szerint Friede tapasztalatai egyedülálló lehetőséget kínáltak, mivel a férfi majdnem két évtizeden keresztül injekciózta magát és hagyta, hogy megmarják, így olyan antitesteket fejlesztett ki, amelyek potenciálisan több kígyóméreg ellen is hatásosak lehetnek.
A kutatók a tanulmány szerint azonosítottak Friede vérében olyan antitesteket, amelyek reagáltak a 19 vizsgált kígyófajban található neurotoxinokkal. Ezeket az antitesteket ezt követően külön-külön tesztelték a 19 faj által megmérgezett egereken. A kísérletek célja az volt, hogy meghatározzák, minimálisan hány komponens szükséges az összes méreg semlegesítéséhez.
A kutatók által létrehozott kísérleti gyógyszerkoktél három összetevőt tartalmazott: két Friede-től származó antitestet és egy varespladib nevű kismolekuláris gyógyszert. A varespladib egy enzimet gátol, amely a kígyómarások 95 százalékában jelen van. A tanulmány eredményei szerint az ellenméreg 13 faj esetében 100 százalékos védelmet nyújtott az egereknek a méreggel szemben, míg a maradék hat faj esetében részleges (20-40 százalékos) védelmet biztosított.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogy a Friede vérében azonosított további antitestek vagy más szerek nyújthatnak-e védelmet a viperafélék családja ellen.
Steven Hall, a brit Lancaster Egyetem kígyómarásra specializálódott farmakológusa „nagyon okos és kreatív módszernek” nevezte az ellenméreg kifejlesztését. Megjegyezte, hogy bár a gyógyszert még nem tesztelték embereken, az antitestek emberi eredete potenciálisan kevesebb mellékhatást okozhat, mint a hagyományos ellenanyag-előállítás.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként dramatizáló, érzelmileg túlfűtött megfogalmazásokat használt, például a „világ leghalálosabb kígyói” kifejezés alkalmazásával.
- Feltételezések: A cikk feltételezésként tálalta Friede immunitását, holott ez nem volt tudományosan bizonyított.
- Állítások valóságtartalma: Az állítások nagyrészt tényeken alapulnak, de Friede immunitásának mértéke és a kísérleti ellenméreg hatékonysága további vizsgálatokat igényel.
- Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Friede véréből származó antitestek alapján kifejlesztett kísérleti ellenméreg ígéretes lehet a kígyómarások kezelésében, de további kutatások szükségesek a hatékonyságának és biztonságosságának igazolásához.
- Hatás a magyar közéletre: A cikkben leírt eseménynek közvetlen hatása a magyar közéletre nincs, de a tudományos eredmények közvetve befolyásolhatják az egészségügyi kutatásokat és fejlesztéseket világszerte.
(Kép: Pexels)
