Budakalász pereskedik a kormányhivatallal egy ingatlan felosztása miatt

OkosHír: Budakalász önkormányzata jogi vitába keveredett a Pest Vármegyei Kormányhivatallal egy helyi ingatlan felosztása miatt. Az önkormányzat szerint a telek szabálytalanul lett több részre osztva, és a kormányhivatal nem lépett fel megfelelően a szabálytalanságok ellen.

A helyi lakosok arról számoltak be, hogy a Hargita utcában egy korábbi, nagy házzal rendelkező ingatlant felosztottak, és jelenleg hat család lakik ott. A lakosok szerint a megnövekedett lakosságszám miatt a közlekedés is nehezebbé vált.

Az önkormányzat információi szerint egy Omszki-tó közelében található családi házat is hasonló módon osztottak fel hat részre, külön bejáratokat kialakítva. Az önkormányzat szerint ez a felosztás sérti a helyi építési szabályokat, amelyek szerint az adott telken csak egy lakás lehet.

Az önkormányzat szerint az elmúlt években több hasonló eset is történt, ahol építési vállalkozók felosztották az ingatlanokat és túllépték a megengedett beépítettségi mértéket.

A Hargita utcai ház ügyében az önkormányzat eljárást indított a tulajdonosok ellen, és a bíróságon támadta meg a kormányhivatal álláspontját. Az önkormányzat szerint a kormányhivatal építésügyi hatósága inkább a szabálytalanságok legalizálására törekedett.

Egy 2024-es helyszíni szemle során az önkormányzat megállapította, hogy az épületen fedett teraszokat, külső lépcsőfeljárókat és új bejárati ajtókat alakítottak ki. Emellett új villany- és vízórákat szereltek fel, és hat önálló kertrészt hoztak létre. Az önkormányzat szerint ez sérti a helyi építési szabályzatot, amely csak egy lakást engedélyez a telken.

Az önkormányzat bejelentést tett az építéshatóságnál, és felszólította a tulajdonosokat a szabálytalanságok megszüntetésére. A tulajdonosok a döntést bíróságon támadták meg, de az új lakók már beköltöztek a kialakított lakásokba. Az önkormányzat szerint a lakások nem felelnek meg az országos településrendezési és építési követelményeknek (OTÉK).

Az önkormányzat szerint a kormányhivatal első határozatában a hat darab autóbehajtó méretű tolókaput „mozgatható kerítéselem”-nek nevezte, és életszerűtlen módon úgy rendelkezett, hogy egyszerre csak egy kapu lehet nyitva. A helyi építési szabályzat telkenként egy, legfeljebb 4 méter szélességű gépjárműbehajtót enged meg.

A közigazgatási per hatására a kormányhivatal módosította a határozatát a kapuk számára vonatkozóan, de a bontás-helyreállítást azóta sem érte el. A kormányhivatal a megengedett hatszorosát kitevő lakásszámot azzal legalizálta, hogy az épületben korábban is hat lakás volt. A tetőtéri lakásokhoz vezető külső lépcsőkről pedig másodszor már azt állapította meg, hogy azok „tűzvédelmi építmények”, és nem számítanak bele a beépítettségbe.

Az önkormányzat szerint a kormányhivatal egy frissen előkerült, 2013-as keltezésű, kézzel készített ceruzarajzra hivatkozva olyan hatósági bizonyítványokat állított ki, ami az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az aláírója egy olyan „építész”, aki nem szerepel az országos építészkamarai névjegyzékben.

Az önkormányzat 2024 őszén újabb helyszíni szemlét tartott, és további szabálytalanságokat állapított meg, például teraszfedéseket és kerti tárolót. Az önkormányzat szerint ezek mindegyike beleszámít a telek beépítettségébe, amely így már jelentősen túlépítetté vált. Az önkormányzat a kormányhivataltól nem kapott érdemi választ.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal közölte, hogy ők mindig a hatályos jogszabályok szerint jártak el, és a rendeltetés ellenőrzése az önkormányzat hatásköre.

Forián-Szabó Gergely polgármester megerősítette, hogy valóban Budakalász hatásköre az ingatlanokon belül kialakított lakások számának ellenőrzése, ezért is indítottak eljárást a tulajdonosokkal szemben. Az önkormányzat szerint a kormányhivatal hatósági bizonyítványt állított ki egy bizonytalan eredetű ceruzarajzra hivatkozva, amire nem volt hatásköre.

A polgármester szerint a város azt szeretné elérni, hogy a kormányhivatal tartassa be a túlzott betelepülés ellen hozott építési szabályokat, és bontsák el a megengedett mértéken felül épült építményeket.

Az ingatlantulajdonosok jogi képviselője nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Forián-Szabó Gergely Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternek is írt az ügyben, jelezve, hogy a készülő településvédelmi jogszabály akkor tudná hatékonyan gátolni a nem kívánt betelepüléseket, ha a kormányhivatalok határozottan lépnének fel a helyi építési szabályok betartása érdekében.

A minisztérium közölte, hogy az ismertetett esetnek nincs köze a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezethez, és Budakalász polgármestere a cikkben leírt esetet úgy tudja elkerülni, ha betartatja a helyi építési szabályzatot.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „kirívó eset”, „szabálytalan építkezést legalizáló kormányhivatal”, „szembeötlő átalakulás” és az „életszerűtlen és ellenőrizhetetlen megoldás” kifejezések negatív konnotációval rendelkeznek, és az olvasóban a szabálytalanság és igazságtalanság érzetét kelthetik.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként. Például amikor azt állítja, hogy a kormányhivatal „inkább a szabálytalanságok legalizálására irányuló szándékot” mutatott, ez egy feltételezés, amelyet a polgármester véleményére alapoznak, és nem feltétlenül objektív tény.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nehezen megítélhető a források hiánya miatt. Bár a cikk tényként közöl bizonyos információkat (pl. a kormányhivatal határozatairól), ezeket nem támasztja alá hivatkozásokkal.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy Budakalász önkormányzata és a Pest Vármegyei Kormányhivatal között nézeteltérés van egy ingatlan felosztásának jogszerűségét illetően. Az önkormányzat szerint a kormányhivatal nem lép fel megfelelően a szabálytalanságok ellen, és inkább a szabálytalan állapotok legalizálására törekszik.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény rávilágít a helyi építési szabályok betartásának fontosságára és az önkormányzatok, valamint a kormányhivatalok közötti együttműködés szükségességére. Az eset precedenst teremthet hasonló ingatlanfejlesztési vitákban, és befolyásolhatja a készülő településvédelmi jogszabályok tartalmát.

(Forrás: telex.hu)