Közélet
Hadházy Ákos feljelentést tesz a BRFK ellen a Kúriának bemutatott bizonyítékok miatt
OkosHír: Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-posztjában azt írta, hogy feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. Az állítás szerint a BRFK hamis bizonyítékokkal tévesztette meg a Kúriát az Erzsébet hídra tervezett tüntetés betiltásával kapcsolatban. A történet előzménye, hogy a rendőrség betiltotta Hadházy Ákos által a múlt keddre meghirdetett hídfoglalást. Ezt követően a politikus május 1-re is bejelentett egy tüntetést az Erzsébet hídra, amelyet szintén nem engedélyeztek.
Hadházy Ákos pénteken azt állította, hogy a rendőrség egy hamis drónfelvétellel próbálta alátámasztani, hogy a tüntetésen kevesen vettek részt, ezért nem engedélyeznek újabb demonstrációt. A politikus szerint a felvétel a Szabadság hídon készült.
A BRFK közleményben reagált, amelyben azt írták, hogy Hadházy Ákos „csúsztat és ferdít”. A rendőrség szerint a védiratból egyértelműen kiderül, hogy a csatolt felvétel 2025. április 22-én készült a Szabadság hídon, és nem állították, hogy az Erzsébet hídról készült volna. A BRFK szerint Hadházy Ákos azért veszítette el a közigazgatási pert, mert nem cáfolta a bejelentettnél kevesebb résztvevői létszámot, és nem adott meg időpontot az Erzsébet hídon készült fényképekhez.
Hadházy Ákos szombati posztjában azt írta, hogy a rendőrség nyilatkozatából kiderül, hogy a felvételek azon a kedden készültek, amikor nem is hirdetett meg gyűlést, mert azt nem engedélyezték. Hadházy szerint bár megjelent pár száz ember a betiltott rendezvény helyszínén, a Momentum pedig néhány tucat aktivistával átvonult a Szabadság hídra, ez nem egy meghirdetett gyűlés volt. A képviselő szerint a Kúria „Orbánhoz hű bírói” elfogadták a rendőrségi bizonyítékokat, és figyelmen kívül hagyták a dátum nélküli képeket.
Hadházy Ákos azt írta, hogy feljelentést tesz, mert szerinte a BRFK tudatosan hamis bizonyítékkal tévesztette meg a Kúriát. Hozzátette, hogy a rendőrség azért igyekszik bizonyítani az alacsony létszámot, mert a jogértelmezésük szerint sok ember lezárhatja a hidat, de kevés tüntető nem.
Hadházy Ákos május 1-jén a Kossuth téren fog tüntetni.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk számos érzelmileg túlfűtött kifejezést és minősítést tartalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. Ilyen például a „hazug rendőr”, „arcátlan és cinikus közlemény”, „aljas szöveg”, „totálisan hülye, vagy totálisan aljas, vagy Orbánnak feltétel nélkül engedelmeskedő rendőr”, „Kúria Orbánhoz hű bírói”. Ezek a kifejezések nem objektív tények, hanem Hadházy Ákos véleményét tükrözik.
- Az eredeti cikkben feltételezésként tálalt következtetések szerepeltek, például a Kúria bíráinak motivációjával kapcsolatban („a Kúria Orbánhoz hű bírói pont a hamis bizonyítékot várták el a rendőrségtől”). Ezek az állítások nem voltak alátámasztva bizonyítékokkal.
- A cikkben szereplő állítások egy része Hadházy Ákos véleményét tükrözi, és nem feltétlenül felel meg a valóságnak. A rendőrség és Hadházy Ákos állításai ellentmondanak egymásnak, így nehéz megállapítani, hogy melyik fél állításai helytállóak.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Hadházy Ákos és a BRFK között véleménykülönbség van a tüntetés engedélyezésével és a résztvevők létszámával kapcsolatban. A felek eltérő módon értelmezik a jogszabályokat és a bizonyítékokat.
- Az esemény hatása a magyar közéletre nehezen megjósolható. Az ügy tovább élezheti a politikai feszültségeket, és befolyásolhatja a közvéleményt a rendőrség és a bíróságok iránt.
Közélet
Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben reagált a médiában megjelent vádakra
OkosHír: Ruszin-Szendi Romulusz, a korábbi vezérkari főnök és a Tisza Párt jelenlegi honvédelmi szakértője nyílt levélben reagált azokra a vádakra, amelyek a médiában megjelentek vele kapcsolatban. A vádak között szerepel, hogy kapcsolata lehet az ukrán titkosszolgálathoz, és így a kémügyhöz is. Ruszin-Szendi a bejegyzésében kijelentette, hogy korábban nem reagált a vádakra, mert azok szerinte alaptalanok voltak. Kijelentette, hogy ő egy tisztességes magyar állampolgár, aki 14 éves kora óta egyenruhát viselt, és Magyarországot szolgálta. Ruszin-Szendi szerint azért mentették fel, mert nem volt hajlandó asszisztálni a honvédelmi miniszter szerinte szakmaiatlan tevékenységéhez. Állítása szerint a magyar katonák és a magyar emberek érdekeit képviselte szakmailag, de a miniszter a javaslatait nem fogadta el.
Ruszin-Szendi több kérdést is felvetett, például azt, hogy miért kellett szerinte több ezer katonát indoklás nélkül elbocsátani. Azt is kérdezte, hogy miért nem indokolták eddig az ő felmentését.
A kémügyre reagálva Ruszin-Szendi azt írta, hogy szerinte törvénytelenül rúgták ki. Kiemelte, hogy két évvel a kirúgása után nevezték ki hirtelen kémmé. Azt is megkérdőjelezte, hogy ha valóban problémák voltak vele, miért nem indult eljárás ellene a kirúgása után, és miért taníthatott hallgatókat a Nemzetvédelmi Egyetemen és az MCC-n.
Ruszin-Szendi szerint könnyű az ellenfelet meggyanúsítani és koholt vádakkal támadni. Kijelentette, hogy bármilyen vizsgálat elé áll, és szerinte az eddigi vizsgálatok eredménytelenek voltak, mert az ellene felhozott vádak koholmányok.
Ruszin-Szendi azt is írta, hogy ő mindig Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját követte, és aszerint képviselte az országot a különböző szövetségi rendszerekben. Kifejezte csalódottságát amiatt, hogy szerinte ennyit ér az, amit ő és a bajtársai a hazáért tettek.
A zsírleszívásról, tokaplasztikáról és villaügyről azt mondta, hogy azok hazugságok, és ő nem tett el egy fillért sem az adófizetők pénzéből. Állítása szerint azért nevezik árulónak, mert a Tiszánál próbál tenni a hazáért.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű és manipulatív elemeket tartalmazott. A Ruszin-Szendi Romulusz által megfogalmazott kritikák és vádak közvetítése során a cikk átvette a személyes vélemények hangvételét, ami elfogultsághoz vezetett. Például a „fideszes propaganda vergődése” vagy a „szakmaiatlan ámokfutás” kifejezések nem objektív tények, hanem vélemények, amelyek az olvasót befolyásolhatják. A cikkben feltételezések is szerepeltek következtetésként, például amikor azt sugallja, hogy Ruszin-Szendit azért nevezték árulónak, mert a Tiszánál tevékenykedik. Ez a következtetés nem feltétlenül helytálló, és más okok is állhatnak a háttérben.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Ruszin-Szendi Romulusz védekezik a médiában megjelent vádak ellen, és politikai indíttatásúnak tartja azokat. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább élezheti a politikai polarizációt és a közbizalom csökkenését a médiával és a politikai szereplőkkel szemben.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Magyar Péter/Facebook
Közélet
A Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be a „közélet átláthatóságáról”
OkosHír: Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 13-án éjfél előtt nyújtotta be az Országgyűlésnek „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatát. A javaslat célja a külföldi támogatásban részesülő szervezetek tevékenységének szabályozása. A javaslat értelmében, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatása veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja a kormánynak a szervezet jegyzékbe vételét.
A jegyzékbe vett szervezetekre a következők vonatkoznának:
- Nem gyűjthetnek adó 1%-ot.
- Kötelesek minden támogatásról nyilatkozatot kérni a támogatóktól, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik.
- A szervezet vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.
A törvénytervezet szerint a külföldről érkező pénzek potenciálisan veszélyeztethetik a szuverenitást, beleértve a transzparens pályázatokon elnyert összegeket is, például az uniós pályázatokon elnyert támogatásokat.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amelyet 15 napon belül kell megfizetni.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal helyszíni ellenőrzéseket tarthat a listázott szervezeteknél, betekinthet irataikba, számítógépeikbe és adathordozóikba, valamint másolatokat készíthet róluk. Ehhez a rendőrség segítségét is igénybe vehetik.
A törvényjavaslat szerint az ország szuverenitását olyan tevékenységek veszélyeztethetik, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására, beleértve a demokratikus vitákat és a választói akarat befolyásolására alkalmas tevékenységeket.
A javaslat szerint az új szabályok a törvény elfogadását követő harmadik napon lépnek hatályba, de a listára vett szervezeteknek csak a következő adóévtől tiltanák meg az 1%-os felajánlások gyűjtését.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A „rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját és létezését” megfogalmazás például negatív konnotációt hordoz. A „veszélyes lehet a szuverenitásra” kifejezés általánosít, és nem feltétlenül támasztja alá konkrét bizonyíték. A cikkben az a feltételezés is megjelenik, hogy a törvény célja a demokratikus viták és a választói akarat befolyásolása, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot, hanem egy értelmezés.
Konklúzióként megállapítható, hogy a törvényjavaslat célja a külföldi támogatásban részesülő szervezetek tevékenységének szigorúbb szabályozása és ellenőrzése. A törvény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy korlátozza a civil szervezetek mozgásterét és finanszírozását, különösen azokat, amelyek külföldi forrásokból részesülnek támogatásban. Ez potenciálisan befolyásolhatja a társadalmi vitákat és a választói döntéseket is, bár ennek mértéke jelenleg nem meghatározható.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Halász János/Facebook
-
Bulvár2 napja
Győzike a Nélküledet énekelte a Nagy Duettben
-
Közélet2 napja
Kovalcsik Ildikó (Lilu) az idei Budapest Pride megnyitóján szerepet vállal
-
Közélet2 napja
Kövér László reagált Orbán Viktor Simion-nyilatkozatára
-
Külföld3 napja
Afganisztánban felfüggesztették a sakkot vallási megfontolások miatt
-
Közélet1 napja
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint több médium is külföldi támogatást kapott
-
Közélet2 napja
Balásy Gyula cégei több mint négymilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a honvédségtől
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor értékelte az EU helyzetét és az orosz-ukrán háborút
-
Hírek1 napja
Polt Péter alkotmánybírói jelölése és bizottsági meghallgatása