OkosHír: HungaroMet tanulmánya szerint 2025 április 18-án hajnalban, egy átvonuló zivatarfelhőből származó, rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső érte el Soltvadkert északi részét (Bács-Kiskun vármegye). A rövid idő alatt orkán erejűvé fokozódó szél házakat rongált meg és fákat tört ki.
A károk egy vonal mentén voltak a legjelentősebbek, a vonaltól távolodva a károk mértéke csökkent. A káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra található meteorológiai mérőállomáson 25 km/órás széllökést regisztráltak.
A radarképek szerint két nagy méretű zivatargóc érte el az országhatárt április 18-án hajnali 1 órakor, és északi irányba mozgott. Az első cella 1:40-kor Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között haladt észak felé. A második cella hajnali 2 órára Soltvadkert fölé ért, szélvihart és jégesőt okozva. A rendszer ezután a főváros irányába haladt, de a soltvadkertihez hasonló károkról nem érkezett jelentés.
A radarképek alapján a zivatarcellák forgó zivatarok, úgynevezett szupercellák lehettek. Ezt a feltételezést támasztja alá a két fő cella sarlós alakzata és a cellák hosszú élettartama. A HungaroMet szerint a sarlós szerkezet a forgásra utal, ami hozzájárul a hosszú élettartamhoz. A Soltvadkert feletti függőleges metszet a HungaroMet szerint szupercellás képet mutat, elkülönülő „beáramlási terület”-tel és a lezúduló csapadék területével.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA HungaroMet elemzése szerint a károkat a szupercellában kialakuló tornádó okozhatta. A károk alapján a tornádó erőssége a módosított Fujita-skálán EF1 vagy EF2 osztályú lehetett.
A HungaroMet közleménye szerint egy korábbi tanulmány (2004-2012) szerint Magyarországon évente átlagosan 70 szupercella alakul ki, de ez a szám évenként változó. A szupercellák 10-20 százalékában jön létre tornádó.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikkben a „valószínűleg klasszikus tornádó” kifejezés feltételezést tartalmazott, amelyet a tényekkel alátámasztott megállapításként kezelt.
- A cikkben szereplő „orkán erősségű” kifejezés dramatizálhatta a helyzetet, míg a tényszerű adatok (pl. a mérőállomáson regisztrált széllökés) árnyaltabb képet festettek.
- A cikk konklúziója, miszerint a károkat tornádó okozta, a HungaroMet elemzésére alapozódik, de a bizonyosságot sugalló megfogalmazás helyett a valószínűség hangsúlyozása pontosabb.
- Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem értelmezhető, mivel természeti jelenségről van szó. A jövőbeli hasonló eseményekre való felkészülés fontosságát azonban aláhúzhatja.
