Hírek

A Kúria elutasította Hadházy Ákosék fellebbezését az Erzsébet hídra tervezett tüntetéssel kapcsolatban

OkosHír: A Kúria elutasította Hadházy Ákos és társai fellebbezését, amely az Erzsébet hídra tervezett tüntetés megtartását célozta meg. Hadházy Ákos a múlt héten jelentette be a hatodik hídfoglalást, de a rendőrség forgalmi okokra hivatkozva, valamint arra, hogy a tüntetés mások jogait és szabadságát aránytalanul zavarná, megtiltotta a hídra való felvonulást, helyette a Tabán területét ajánlotta fel.

Hadházy Ákos nem fogadta el a rendőrség határozatát, és fellebbezést nyújtott be. A Kúria szombaton elutasította a fellebbezést. Hadházy Ákos a Facebook-oldalán reagált, véleménye szerint a bíróság „mondvacsinált indokokkal” tiltotta be a tüntetést.

A Kúria az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Alkotmánybíróságnak a gyakorlatára hivatkozva elismerte, hogy a gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínének megválasztására is kiterjed, mivel a helyszín kiválasztása kommunikációs értékkel bírhat. A bíróság szerint azonban a helyszín és az időpont megválasztásának joga nem korlátlan.

A Kúria megállapította, hogy „a bejelentőnek nem keletkezik alanyi joga arra, hogy gyűlését ugyanazon a helyszínen tartsa meg, ahol korábban már négy alkalommal megtartotta.” A bíróság szerint a rendőrségnek minden alkalommal meg kell vizsgálnia, hogy milyen módon küszöbölhető ki a bejelentett gyűlés által okozott szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozás.

A Kúria határozatában az is szerepel, hogy Hadházyék fellebbezése nem tartalmazott olyan konkrétumot, amely kétségbe vonta volna a határozatnak a gyűlés közlekedésre gyakorolt hatásával kapcsolatos megállapításait. A bíróság megismételte, hogy a forgalom lassítása vagy akadályozása együtt járhat a gyűlés megtartásával, és ezt a közlekedők tűrni kötelesek, de a gyűlés célja nem lehet kifejezetten és közvetlenül a forgalom lassítása vagy akadályozása.

Hadházy Ákos azt közölte, hogy kedden 17 órakor a Ferenciek terére megy, és onnan a hídra sétál. Május 1-jére újabb tüntetést jelentett be a hídra.

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely szerint a gyermekek védelme előrébb való a gyülekezéshez való szabad jognál. Az alkotmányba bekerült az is, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, és bizonyos esetekben felfüggeszthetik emberek magyar állampolgárságát.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű, sugalmazó megfogalmazásokat tartalmazott. Például Hadházy Ákos Kúriára vonatkozó véleményének („mondvacsinált, zagyva indokokkal, politikai megrendelésre”) közvetlen idézése elfogultságot sugall. A „félnek ezektől a demonstrációktól” kijelentés nem tényeken alapuló megállapítás, hanem spekuláció. A cikk konklúziója, miszerint „Orbán már két főtől is fél”, szintén túlzó és nem objektív megállapítás. Az újrafogalmazott cikk célja, hogy ezeket a manipulatív elemeket eltávolítsa, és a tényekre koncentráljon.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a gyülekezési jog és a közlekedés akadálymentességének kérdése közötti egyensúlyozás továbbra is vitatott téma Magyarországon. Az Alaptörvény módosítása tovább szigoríthatja a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a gyülekezési jog korlátozása vitákat generálhat a politikai szereplők és a civil szervezetek között. A jövőbeli tüntetések engedélyezése vagy tiltása további feszültségeket okozhat.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Hadházy Ákos/Facebook

Hirdetés

Hírek

Drónelfogások és károk Oroszországban

OkosHír: A moszkvai régió felett egy éjszaka során hat pilóta nélküli repülőszerkezetet fogtak el. A moszkvai Domogyedovo és Zsukovszkij repülőtereken ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat. Hasonló intézkedéseket vezettek be Kaluga, Ivanovo és Vlagyimir repülőterein is. Lipeck megyében a mobil internetszolgáltatást ideiglenesen korlátozták. Az Orjol megyében található Bolhov félvezetőgyár épületében és több lakásban reggel dróntámadás okozott károkat. A helyi kormányzó közlése szerint a régió légterében 53 drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Az orosz védelmi minisztérium 127 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezet elfogásáról számolt be, főként Brjanszk, Orjol és Kurszk megyék fölött. Ezt követően a nap folyamán további több tucatnyi elfogásról érkezett jelentés.

A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 1305 halottat és sebesültet vesztett. Emellett állításuk szerint megsemmisítettek négy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 10 tüzérségi löveget és hat lőszerraktárt.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a szentpétervári Nemzetközi Ifjúsági Jogi Fórumon kijelentette, hogy az ukrán hadsereg eddig a 89 orosz régió közül 43 ellen indított támadást, és közel nyolcezer alkalommal lőtte a határ menti és hátországi területeket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolhatott az olvasóra. A „masszív dróntámadás” kifejezés például dramatizálja az eseményeket. A cikkben szereplő veszteségi adatok (1305 halott és sebesült) forrásmegjelölés nélkül szerepelnek, így azok hitelessége nem ellenőrizhető. Az ukrán hadsereg által indított támadásokról szóló rész célja lehetett az olvasóban negatív kép kialakítása Ukrajnával szemben.

A cikk konklúziója, hogy az ukrán hadsereg jelentős támadásokat hajt végre orosz területek ellen, ami potenciálisan fokozhatja a feszültséget a két ország között. Az események hatása a magyar közéletre közvetett, de befolyásolhatja a háborúval kapcsolatos közvéleményt és a kormányzati politikát.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Egy diplomatákból álló csoport látogatása során lövések dördültek El Dzsenínben

OkosHír: Egy diplomatákból álló csoport ciszjordániai, Dzsenínben tett látogatása során lövések dördültek el a közelben. Az incidensben személyi sérülés nem történt. Az esetet követően az Európai Unió külügyi főbiztosa és több érintett ország külügyminisztere is megkereste Izraelt. Az izraeli hadsereg bocsánatot kért és vizsgálatot indított az ügyben – közölte a Times of Israel. A nyilvánosságra került videófelvételek tanúsága szerint a csoport egy sárga sorompónál tartózkodott, ahonnan feltételezhetően izraeli katonák adtak le lövéseket. A lövések hallatán a diplomaták elhagyták a helyszínt és járművek mögött kerestek menedéket. Egy szemtanú az AFP hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy több lövést is hallott, melyek állítása szerint a dzseníni menekülttábor irányából érkeztek. A csoport tagjai különböző EU-s országokból és a világ más részeiről érkeztek a városba.

A palesztin külügyminisztérium közleményt adott ki, melyben elítélte az eseményeket. A közlemény szerint az izraeli hadsereg szándékosan lőtt rá a Palesztinába látogató diplomatákból álló delegációra. Az izraeli hadsereg (IDF) szerint katonái a levegőbe adtak le figyelmeztető lövéseket, mivel a küldöttség állítólag letért az előre meghatározott útvonalról. Az IDF vizsgálatot indított az ügyben, és jelezte, hogy felveszi a kapcsolatot az érintett országok képviselőivel a történtek megbeszélése céljából.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főbiztosa szerint Izraelnek felelősséget kell vállalnia a lövések elrendeléséért. Kifejtette, hogy a diplomaták életének veszélyeztetése elfogadhatatlan, különös tekintettel arra, hogy Izrael is aláírta a bécsi egyezményt, amely ezt tiltja. Egy meg nem nevezett nyugati ország képviselője szerint az incidens komoly, és országa reagálni fog rá. Az olasz és a francia külügyminiszter bekérette az izraeli nagykövetet az ügyben.

Korábban az ENSZ azt közölte, hogy véleményük szerint a segélyszállítmányok nem jutnak el a gázai civilekhez. Az övezetben a 11 hete tartó izraeli blokád miatt élelmiszerhiány van, és az orvosi segélyek is kimerültek. Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap engedélyezte a segélyek korlátozott bevitelét a területre, de ennek végrehajtása jelenleg nem zökkenőmentes.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott, melyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása lehetett. Például a „menekülésbe fulladt” kifejezés dramatizálja az eseményeket. A „megszálló izraeli hadsereg” szóhasználat negatív konnotációt hordoz. A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, de a válogatás és a megfogalmazás módja befolyásolhatja az olvasó véleményét. A cikk konklúziója, hogy Izrael felelős a kialakult helyzetért, azonban ez nem feltétlenül tükrözi a teljes valóságot, mivel a palesztin fél álláspontja is megjelenik, de kevésbé hangsúlyosan. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, amennyiben befolyásolja a magyar kormány Izraellel kapcsolatos külpolitikáját, bár ennek mértéke jelenleg nem meghatározható.

(Forrás: telex.hu)

Tovább