OkosHír: A Kúria elutasította Hadházy Ákos és társai fellebbezését, amely az Erzsébet hídra tervezett tüntetés megtartását célozta meg. Hadházy Ákos a múlt héten jelentette be a hatodik hídfoglalást, de a rendőrség forgalmi okokra hivatkozva, valamint arra, hogy a tüntetés mások jogait és szabadságát aránytalanul zavarná, megtiltotta a hídra való felvonulást, helyette a Tabán területét ajánlotta fel.

Hadházy Ákos nem fogadta el a rendőrség határozatát, és fellebbezést nyújtott be. A Kúria szombaton elutasította a fellebbezést. Hadházy Ákos a Facebook-oldalán reagált, véleménye szerint a bíróság „mondvacsinált indokokkal” tiltotta be a tüntetést.

A Kúria az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Alkotmánybíróságnak a gyakorlatára hivatkozva elismerte, hogy a gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínének megválasztására is kiterjed, mivel a helyszín kiválasztása kommunikációs értékkel bírhat. A bíróság szerint azonban a helyszín és az időpont megválasztásának joga nem korlátlan.

A Kúria megállapította, hogy „a bejelentőnek nem keletkezik alanyi joga arra, hogy gyűlését ugyanazon a helyszínen tartsa meg, ahol korábban már négy alkalommal megtartotta.” A bíróság szerint a rendőrségnek minden alkalommal meg kell vizsgálnia, hogy milyen módon küszöbölhető ki a bejelentett gyűlés által okozott szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozás.

A Kúria határozatában az is szerepel, hogy Hadházyék fellebbezése nem tartalmazott olyan konkrétumot, amely kétségbe vonta volna a határozatnak a gyűlés közlekedésre gyakorolt hatásával kapcsolatos megállapításait. A bíróság megismételte, hogy a forgalom lassítása vagy akadályozása együtt járhat a gyűlés megtartásával, és ezt a közlekedők tűrni kötelesek, de a gyűlés célja nem lehet kifejezetten és közvetlenül a forgalom lassítása vagy akadályozása.

Hadházy Ákos azt közölte, hogy kedden 17 órakor a Ferenciek terére megy, és onnan a hídra sétál. Május 1-jére újabb tüntetést jelentett be a hídra.

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely szerint a gyermekek védelme előrébb való a gyülekezéshez való szabad jognál. Az alkotmányba bekerült az is, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, és bizonyos esetekben felfüggeszthetik emberek magyar állampolgárságát.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű, sugalmazó megfogalmazásokat tartalmazott. Például Hadházy Ákos Kúriára vonatkozó véleményének („mondvacsinált, zagyva indokokkal, politikai megrendelésre”) közvetlen idézése elfogultságot sugall. A „félnek ezektől a demonstrációktól” kijelentés nem tényeken alapuló megállapítás, hanem spekuláció. A cikk konklúziója, miszerint „Orbán már két főtől is fél”, szintén túlzó és nem objektív megállapítás. Az újrafogalmazott cikk célja, hogy ezeket a manipulatív elemeket eltávolítsa, és a tényekre koncentráljon.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a gyülekezési jog és a közlekedés akadálymentességének kérdése közötti egyensúlyozás továbbra is vitatott téma Magyarországon. Az Alaptörvény módosítása tovább szigoríthatja a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a gyülekezési jog korlátozása vitákat generálhat a politikai szereplők és a civil szervezetek között. A jövőbeli tüntetések engedélyezése vagy tiltása további feszültségeket okozhat.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Hadházy Ákos/Facebook