OkosHír: Két kínai állampolgár, akik az orosz hadsereg szerződéses katonáiként harcoltak, ukrán hadifogságba esett április 5-én. Mindketten korábban civil foglalkozásokat űztek: az egyik gyógytornász, a másik tűzoltó volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten közölte, hogy ukrán katonák Donyeck megyében elfogtak két kínai állampolgárt, akik az orosz hadseregben harcoltak. Zelenszkij szerint „legalább néhány száz kínai állampolgár harcol az orosz erők kötelékében”.
A két kínai férfi, egy 34 és egy 27 éves, hadifogságba esése után a kínai kormány is megszólalt. Az Unian ukrán hírügynökség idézte a kínai külügyminisztérium közleményét, mely szerint a kínai kormány figyelmeztette állampolgárait, hogy tartózkodjanak a fegyveres konfliktusokkal terhelt területektől, és ne vegyenek részt semmilyen formában a konfliktusokban.
A közlemény szerint a kínai állampolgárok ügyét a kínai törvények szerint vizsgálják. Ez azt jelenti, hogy hazatérésük esetén felelősségre vonhatják őket. A foglyok tudatában vannak ennek, de szeretnének hazajutni. Ukrajna kész fogolycserére, orosz fogságban lévő ukrán katonákért cserébe elengedné a kínaiakat, ehhez Peking közbenjárására lenne szükség Moszkvánál.
A kínai vezetés aktívabb szerepvállalásának saját állampolgárai kiváltására megvan az esélye, mivel Oroszország a nemzetközi szankciók miatt Kínára támaszkodik gazdasági és bizonyos haditechnikai területeken. Kína nem ítélte el egyértelműen Oroszországot az ukrajnai háború miatt.
Ukrán források szerint a csecsen foglyok cseréje gyorsan lebonyolítható az oroszokkal, mivel Ramzan Kadirov csecsen vezető befolyásos a Kremlben. Az oroszok a sorozott katonákat is igyekeznek hazahozni a fogságból, különösen azokat, akik a kurszki ukrán betöréskor kerültek a frontra.
A legkevésbé azok számíthatnak gyors cserére, akik diplomáciai szempontból súlytalanabb országból érkeztek. Oroszország több országból is toborzott zsoldosokat, köztük Nepálból és Kubából. Hasonló elbírálás alá esnek azok, akik az orosz ellenőrzés alá került Kelet-Ukrajnából kerültek az orosz hadseregbe.
Peking közölte, hogy az államnak nincs köze ahhoz, hogy egyes kínai állampolgárok zsoldosnak állnak. A kínai kormány hangsúlyozta, hogy nem nyújt szervezett katonai támogatást Oroszországnak, mint Észak-Korea.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaDél-koreai becslések szerint Észak-Korea több ezer katonát küldhetett Oroszország támogatására az ukrajnai háborúba Kurszk megyébe. Zelenszkij korábban bejelentette, hogy két észak-koreai hadifoglyot fogtak el az ukrán csapatok.
A két kínai férfi nem Kurszkban, hanem Donyeck megyében harcolt. Egyikük 2025 februárjában érkezett Oroszországba, és február 25-én lett az orosz hadsereg szerződéses katonája. Rövid kiképzés után április 1-jén a fronton volt, ahol négy nappal később fogságba esett. A másik férfi tavaly decemberben ment Oroszországba turistaként, majd jelentkezett a hadseregnél, de végül a fronton találta magát.
Vang Kuang-csün elmondta, hogy egységét drónok támadták, és ő jelezte a drónnak, hogy megadja magát. Ezután az ukrán állások felé közeledett, ahol lövéseket hallott, és könnygázhoz hasonló anyag érte a szemét. Végül egy ukrán katona vitte biztonságba.
A hadifoglyok elmondták, hogy a toborzásról a TikTokon és más kínai közösségi oldalakon értesültek. Így léptek kapcsolatba a toborzásért felelős személlyel Kínában. Zelenszkij szerint Oroszország így akar más országokat is belerángatni a háborúba.
A kínaiak azt állították, hogy nem a frontra készültek. Vang Kuang-csün gyógytornászként akart dolgozni, Csang Zsen-po tűzoltó pedig építkezésre ment volna. Azt mondták, hogy az általuk aláírt orosz papírokat nem tudták elolvasni. Lehetséges, hogy kevésbé rizikós munkákért ígértek magas fizetést, majd a frontra küldték őket.
Vang szerint Oroszország csapdába csalja a kínaiakat, és senki sem jár jól a szerződéssel. A kínaiak szerint az első fizetésüket megkapták, de az egységüknél elvették tőlük, hogy a csapat szükségleteire költsék. Az egyikük telefonját is elvette a parancsnok, és fizetnie kellett érte, ha használni akarta.
Azt mondták, hogy a kínai állami sajtóból és orosz katonai influenszerek beszámolóiból azt gondolták, hogy Oroszország nagy fölényben van, és az ukrán ellenállás csekély. A kínai állami sajtó mindig elismeréssel szól Oroszországról, és a katonai szolgálatnak Kínában magas presztízse van.
A hadifoglyok nem tudták megmondani, hogy hány kínai katona van az orosz hadseregben. Tatjana Popva szerint valószínűleg egyszerű kínaiakról van szó, nem pedig kémekről. Azonban a kínai állam 2014 óta figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzetet, és igyekszik tapasztalatokat gyűjteni.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra?
Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „Pekingnek is magyarázkodnia kellett” kifejezés sugall egyfajta negatív konnotációt Kínával kapcsolatban. A „komolyabb diplomáciai szálakat mozgatott meg” mondat pedig dramatizálja az eseményeket. - Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések?
Igen, a cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként. Például: „A kínai katonáknak így a fogolycserékben kiemelt értékük lehet”. Ez egy spekulatív kijelentés, amely nem feltétlenül igaz. - A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak?
A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a hivatkozott források hitelesek. Azonban a cikkben szereplő egyes vélemények és becslések (pl. a kínai katonák számáról) nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot. - Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból?
A cikkből arra lehet következtetni, hogy Kína nem hivatalosan támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban, de az orosz hadseregben harcoló kínai állampolgárok ügye diplomáciai problémákat okozhat. Az is kiderül, hogy a kínai állampolgárok félrevezetés áldozatai lehettek.
