OkosHír: Egy múlt héten közzétett bírósági dokumentum szerint az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét 2019-ben 1223 WhatsApp-felhasználó ellen vetették be. A VSquare információi szerint az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot, ahol nyolc célpontot azonosítottak. A bírósági dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be az NSO Group ellen 2019-ben indított per részeként. A Meta azt állítja, hogy a cég kihasználta az alkalmazás egyik sérülékenységét, és 2019-ben két hónap alatt 1223 WhatsApp-felhasználó telefonját fertőzte meg. Az érintett felhasználók között jellemzően emberi jogi aktivisták, újságírók és civil szervezetek dolgozói voltak. A megfigyelés legtöbb áldozata mexikói (456 fő) vagy indiai (100 fő) volt.
Panyi Szabolcs, a VSquare munkatársa szerint a bírósági dokumentumok arra utalnak, hogy a Pegasus támadó infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.
Korábban kiderült, hogy a Pegasus kémprogramot magyar célszemélyek ellen is használták 2018 óta. A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt keretében feltárta, hogy a célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló üzletemberek és az ő környezetük. Panyi Szabolcs, aki korábban áldozatként azonosította magát, feltételezi, hogy a Meta által benyújtott dokumentumokban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól, mivel a korábbi vizsgálatok nem WhatsApp-felhasználókat érintettek.
Kósa Lajos korábban elismerte, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a kémszoftvert (azonban az ügyészség később azt állította, hogy ez az állítás „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”). Az ügy az Európai Parlament elé került, ahol külön bizottságot hoztak létre a Pegasus használatának kivizsgálására.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása2024-ben Lengyelországban nyilvánosságra hozták, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt, 2017 és 2022 között közel 600 embert figyeltek meg a Pegasus kémprogrammal. A biztonsági szolgálatokért felelős miniszter szerint a legitim célpontok mellett sok esetben a Pegasust a korábbi kormány számára „kellemetlen” személyek ellen használták.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként dramatizáló, érzelmileg túlfűtött kifejezéseket használt, például az „áldozat” szó alkalmazása az érintett személyekre. Emellett a „kellemetlen” jelző használata a lengyelországi megfigyelések kapcsán sugalmazó lehet.
- Feltételezések: A cikk feltételezésként tálalja Panyi Szabolcs véleményét arról, hogy a Meta által benyújtott dokumentumokban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól. Ezt a feltételezést azonban nem támasztja alá további bizonyíték.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások alapvetően tényeken alapulnak, de a Kósa Lajos nyilatkozatával kapcsolatos ügyészségi cáfolatot is fontos megemlíteni a teljes kép érdekében.
- Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Pegasus kémszoftvert széles körben használták fel megfigyelésre, beleértve Magyarországot is. Azonban a felhasználás céljai és a megfigyeltek köre továbbra is kérdéses.
- Hatás a magyar közéletre: Az ügy hatással lehet a magyar közéletre, mivel felveti a kérdéseket a kormányzati megfigyelési gyakorlatokkal és a magánszféra védelmével kapcsolatban.
