OkosHír:
A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása ügyében Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke és Portik Tamás fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú ítélet ellen. Az elsőfokú ítélet szerint Gyárfás Tamás hét év fegyházat, Portik Tamás pedig életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Az ügyészség is fellebbezett, súlyosbítást kérve mindkét vádlottra. A Fővárosi Ítélőtábla tárgyalja az ügyet másodfokon. Gyárfás és Portik is ártatlannak vallotta magát.
Az eljárás elhúzódott, mert Portik Tamás védelmét nem vállalta ügyvéd. Az elsőfokú eljárás hat évig tartott, részben azért, mert Portik többször cserélt ügyvédet. Az elsőfokú eljárás során Portik fiát letartóztatták.
Az ügyészség szerint Gyárfás Tamás 1998 elején felbujtotta Portik Tamást, hogy ölje meg Fenyő Jánost. Jozef Roháčot 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a gyilkosság miatt. Gyárfást és Portikot 2018-ban gyanúsították meg, majd 2019-ben emeltek vádat ellenük.
Fenyő Jánost 1998. február 11-én lőtték le Budapesten. A vád alapja egy 512 perces hangfelvétel és tanúvallomások. A védelem szerint sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem bizonyító erejűek.
Az elsőfokú bíróság szerint Portikban hamarabb merült fel Fenyő János meggyilkolásának szándéka, mint Gyárfásban. A bíróság szerint Gyárfás nem ellenkezett Portik ötletével, ezért bűntársnak tekinthető.
Az elsőfokú ítélet szerint Gyárfás és Portik kapcsolata 1993-ban kezdődött. A bíróság szerint Fenyő és Gyárfás között üzleti konfliktusok voltak, amelyek miatt a kapcsolatuk megromlott. Az ítélet szerint Gyárfás megkérte Portikot, hogy intézzék el Fenyőt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaGyárfás szerint Fenyő a Nap TV-ért zajló per után már nem volt ellenfele. Az ügyészség másodfokon már felbujtóként azonosította Gyárfást. A védelem szerint a hatóságok bizonyítékokat gyártottak Gyárfás ellen, a tanúk nem szavahihetőek, és a bizonyítékok is kifogásolhatóak.
A nyomozás során egyes tanúk Gyárfást nevezték meg a gyilkosság felbujtójaként. Tasnádi Péter azt állította, hogy Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével, de ő nem ölte meg Fenyőt. K. Györgyi azt állította, hogy Portik arról beszélt, hogy megöli Fenyőt, mire Gyárfás azt mondta, ezzel szívességet tenne neki.
A hangfelvételen Portik és Gyárfás beszélnek. A tárgyalásba bevont nyelvész szakértő szerint ebből az derül ki, hogy a két férfinak közös titka van. A hangfelvételen elhangzik a „kérdeztem, mi legyen az emberrel, szétbasszuk?” mondat. Portik szerint senki nem használja a „szétbasszuk” szót egy ember megölésére.
A bíróság szerint a hangfelvételen Gyárfás nem ellenkezett Portik utalásainál. A védelem szerint a „szétbasszuk” megverést is jelenthet. Cseresnyési László nyelvészprofesszor szerint a bíró két párbeszéd mondatait mosta össze.
A „letettük a fenyőfát” mondat egy rendőrségi jelentésben szerepel, de a védelem szerint ez a mondat nem szerepel a Gyárfás által ismert hangfelvételeken.
Gyárfás szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy Portik azt állítja, megbízást kapott arra, hogy húzza csőbe Gyárfást. A védelem szerint a hangfelvételekből Gyárfás Tamás 1997-es adócsalási ügyére lehet következtetni.
A hangfelvétel két változatban létezik. A hanganyagok egy zsák gyerekruhába varrva bukkantak fel Németországban, majd a Farkasréti temetőben találta meg a rendőrség.
Gyárfás 2017 októberében elvitte a felvételeket Ihász Sándor volt főügyésznek, aki nem adta át a nyomozó hatóságnak. Ihászt első fokon hivatali visszaélésért ítélték el.
A bíróság szerint a szakértők kizárták a hangfelvételek manipulációját, bár volt olyan hanganyag, ami 789-szer megszakadt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasót. Például a „szétbasszuk” szó körüli vita kiemelése és a „gyilkos hajlamai” kifejezés használata érzelmi reakciót válthatott ki. A cikk helyenként feltételezéseket tálalt következtetésként, például amikor azt sugallta, hogy Gyárfás viselkedése „gyanús” volt, mert nem ellenkezett a hangfelvételen. Az állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel a cikk nem tartalmaz forrásokat. A cikk konklúziója az, hogy az ügy bonyolult és ellentmondásos, és a másodfokú eljárás során dől el, hogy a vádlottak súlyosabb büntetést kapnak-e. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy rávilágít a korábbi bűnügyek felderítésének nehézségeire és a jogi eljárások hosszadalmasságára.
