OkosHír:

Egy amerikai biotechnológiai vállalat, a Colossal Biosciences bejelentette, hogy génszerkesztési technikák alkalmazásával kísérletet tesznek a Trónok harca sorozatban is szereplő, körülbelül tízezer éve kihalt óriásfarkasra emlékeztető tulajdonságok létrehozására. A bejelentést követően több szakértő is jelezte, hogy a vállalat közleménye értelmezhető túlzásként, mivel nem az óriásfarkas tényleges feltámasztásáról van szó, és az óriásfarkas rendszertanilag nem is tekinthető valódi farkasnak.

A Colossal projektjét a „világ első kihalásmentesítése” vagy kihalásból való visszahozatala kísérleteként kommunikálta, és a vezérigazgató, Ben Lamm azt állította, hogy a cég „egészséges óriásfarkas-kölyköket hozott létre”. A Live Science által idézett szakértők szerint azonban a helyzet árnyaltabb.

Nic Rawlence, az Otagói Egyetem paleogenetikai laboratóriumának társigazgatója szerint a Colossal valójában egy szürke farkast hozott létre, amely az óriásfarkasra emlékeztető tulajdonságokkal rendelkezik. Ez nem egy kihalásból visszahozott rémfarkas, hanem inkább egy „hibrid”.

A cég két óriásfarkas-fosszíliát használt fel: egy 13 ezer éves fogat és egy 72 ezer éves belsőfül-csontot. Az ezekből nyert DNS-mintákból összeállítottak egy részleges óriásfarkas-genomot, amelyet összehasonlítottak a kihalt állat legközelebbi ma élő rokonaival, például farkasokkal, sakálokkal és rókákkal. Ennek eredményeként a szürke farkast választották ki petesejtdonornak a hibrid létrehozásához. Szürkefarkas-vérmintákból vett sejtekben CRISPR génszerkesztő technológiával 20 változtatást végeztek el 14 génen, hogy jobban hasonlítsanak az óriásfarkas-fosszíliákból összeállított genetikai mintához. A módosított sejtekből a DNS-t beültették a szürke farkas petesejtjébe, amelyből előzőleg eltávolították a saját genetikai anyagát. A laborban létrehozott embriókat kutyákba ültették be.

David Mech, a Minnesotai Egyetem farkaskutatója szerint az óriásfarkas és a szürke farkas evolúciós szempontból hatmillió éve váltak külön, és az óriásfarkas rendszertanilag is eltérő fajnak tekinthető. Philip Seddon, az Otagói Egyetem zoológusa szerint a panyókás sakál közelebbi rokona lehet az óriásfarkasnak, mint a szürke farkas.

Nic Rawlence rámutatott, hogy a Colossal a mintegy 19 ezer génből 14 génben végzett 20 változtatást az óriásfarkas létrehozása érdekében, ami megkérdőjelezhető pontosságú állítás. Philip Seddon szerint a kihalás jelenlegi tudásunk szerint visszafordíthatatlan. Hozzátette, hogy amennyiben elfogadjuk az óriásfarkas kihalásból való visszahozatalának tényét, akkor sem ez lenne az első eset, mivel 2003-ban spanyol kutatók már klónoztak egy kihalt pireneusi vadkecskefajt.

A cég közleményével szemben szkeptikus kutatók is elismerik, hogy a tudományos eredmény figyelemreméltó technológiai áttörés, amely potenciálisan hasznos lehet a ma élő fajok megőrzésében. A Colossal az óriásfarkasos bejelentéssel együtt arról is hírt adott, hogy klónoztak két vörös farkast, ami a világ legveszélyeztetettebb farkasfaja.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikkben a „feltámasztás” szó használata az óriásfarkas kapcsán érzelmi hatást gyakorolhat az olvasóra, sugallva egy látványos, szinte misztikus eseményt. Valójában a cég génszerkesztéssel hozott létre egy szürke farkast, amely bizonyos tulajdonságaiban hasonlít az óriásfarkasra.
• A cikkben szereplő „félrevezető” és „túlzó” jelzők a Colossal Biosciences közleményére vonatkozóan kritikus hangvételt képviselnek, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét a cégről és a projektjükről.
• A cikkben idézett szakértői vélemények rávilágítanak arra, hogy a Colossal Biosciences által tett állítások nem teljesen felelnek meg a valóságnak. A cég által létrehozott állat nem azonos a kihalt óriásfarkassal, hanem egy génmódosított szürke farkas, amely bizonyos óriásfarkasra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik.
• A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Colossal Biosciences marketingkommunikációja eltúlozza a projektjük eredményeit. Bár a génszerkesztési technológia figyelemreméltó áttörést jelent, a cég által létrehozott állat nem tekinthető a kihalt óriásfarkas „feltámasztásának”.
• Az esemény valószínűleg nem fog jelentős hatást gyakorolni a magyar közéletre. A téma inkább tudományos és technológiai szempontból érdekes, és felveti a génszerkesztés etikai kérdéseit.

(Forrás: telex.hu)