OkosHír: Az Európai Számvevőszék (ESZ) hétfőn közzétett egy jelentést, amely a civil szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás átláthatóságát vizsgálta. A jelentés megállapította, hogy bár történt előrelépés a korábbi vizsgálatok óta, az átláthatóság továbbra sem megfelelő.
A jelentés szerint az információk pontatlanok és hiányosak. Az Európai Bizottság (EB) nem hozott nyilvánosságra minden információt az uniós finanszírozású érdekképviseleti tevékenységekről, és nem ellenőrzi, hogy a finanszírozott szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket.
A civil szervezetek uniós finanszírozása az Európai Parlamentben (EP) is vitát váltott ki. Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága szerződéseket kért be egy programmal kapcsolatban. Az EP-ben a környezetvédelmi LIFE-program került a figyelem középpontjába, amiről parlamenti vitát is tartottak.
Az ESZ közleménye szerint a vizsgálatot részben azzal indokolták, hogy az Európai Parlament nagyobb átláthatóságra hívott fel az uniós finanszírozás terén. A jelentésen a 2022 decemberében kirobbant Katargate után, de a LIFE körüli viták előtt kezdték el a munkát. Az ESZ legutóbb 2018-ban foglalkozott külön a civileknek adott uniós támogatásokkal.
A jelentés a LIFE mellett foglalkozott a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) nevű uniós programmal, az Európai Szociális Alap Pluszt, valamint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot is vizsgálták.
A jelentés szerint a civil szervezetek 2021 és 2023 között 7,4 milliárd euró támogatást kaptak. Ebből 4,8 milliárd eurót az Európai Bizottság, 2,6 milliárd eurót pedig a tagállamok nyújtottak. Az ESZ szerint óvatosan kell kezelni a számadatokat, mert nem áll rendelkezésre megbízható áttekintés a nem kormányzati szervezeteknek kifizetett uniós összegekről. Az információkat széttagolt módon teszik közzé.
Az ESZ szerint az EB jobban gyűjti az információkat a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozásról, de a közzétételüknél továbbra is hiányosságokat tapasztalt. Az ESZ talált olyan esetet, amikor egy szervezet irányító testülete kizárólag kormányzati képviselőkből állt. Az EB nem ellenőrzi a civileknél, hogy gyakorol-e rájuk jelentős befolyást valamelyik tagállam vezetése, vagy hogy kereskedelmi érdekeket szolgálnak-e. A tagállamok nem követik nyomon a civileknek adott támogatásokat, és a szabályozás értelmében sem lesznek kötelesek beszámolni a kifizetéseikről.
Az ESZ szerint az EB nem hozta nyilvánosságra egyértelműen a nem kormányzati szervezetek uniós támogatásokból finanszírozott érdekképviseleti tevékenységeiről birtokában lévő információkat. A jelentésről szóló sajtótájékoztatón a lobbizást csak két szerződés függelékében említették a vizsgált közel százból.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA jelentés alapján a LIFE-program által finanszírozott működési támogatások szakpolitikai döntéshozókkal folytatott érdekképviseleti tevékenységeket is finanszíroztak. Mindkét szervezet szerepel a lobbiszervezetek jegyzékében. Az ESZ szerint a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott működési támogatásokban szereplő érdekképviseleti tevékenységek közzététele nem jogi követelmény, de érzékeny jellegük miatt fokozott átláthatóságot igényel.
Az EB tavalyi iránymutatása szerint bizonyos álláspontok bemutatása az uniós intézmények és tagjaik felé nem követelmény vagy feltétel az uniós finanszírozáshoz. Az ESZ közleménye megemlítette ezt, de hozzátette, hogy az iránymutatás a vizsgálatuk kezdete után jelent meg.
A sajtótájékoztatón az ellenőrzést vezető Laima Liucija Andrikienė számvevőszéki tag függetlenségét is megkérdőjelezték. Andrikienė elismerte, hogy találkozott képviselőkkel, de civilekkel is. Azt állította, hogy megbízhatóan követi az esküjét, és senki sem próbálta befolyásolni.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, sugallva, hogy a civil szervezetek uniós finanszírozása problematikus.
- A cikkben szerepeltek olyan állítások, amelyek következtetésként voltak tálalva, de valójában feltételezéseken alapultak. Például az, hogy a LIFE-program „keményebb bizottsági javaslatokat támogat egy aktivista hálózaton keresztül”. Ez az állítás nincs megfelelően alátámasztva tényekkel.
- A cikkben leírt tények megfelelnek a valóságnak, amennyiben az Európai Számvevőszék jelentésére támaszkodnak.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az uniós finanszírozás átláthatósága továbbra is javításra szorul a civil szervezetek esetében.
- Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a kormány is foglalkozott a kérdéssel. A téma érzékenysége miatt további viták várhatók.
