Szász Péter véleménye a „zsidó-keresztény civilizáció” fogalmáról

OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök Benjámín Netanjáhú látogatása óta többször említette a magyar és zsidó kultúra, valamint történelmi azonosságok közötti hasonlóságokat. Kiemelte továbbá, hogy Nyugat-Európában a zsidók szerinte veszélyben vannak a muszlim bevándorlás miatt, míg Magyarországon az antiszemitizmussal szemben zéró tolerancia van érvényben. A legfontosabb összekötő erőként a „zsidó-keresztény civilizációt” jelölte meg, azonban ez a fogalom megosztó. A kérdésben Szász Péter katolikus hitvédőt, a Depositum Facebook-oldal főszerkesztőjét kérdezte a portál.

Szász Péter szerint a „zsidó-keresztény civilizáció” fogalma nem helytálló. Említette, hogy a fogalom az 1940-es években jelent meg az Egyesült Államokban. Véleménye szerint az európai civilizáció a hellén filozófiára, a római jogra és a keresztény vallásra épül, és a középkorban, a gótikus kereszténység idején nyerte el formáját, amikor vallási szempontból egységes volt a római katolicizmus által. Ebben az időszakban a zsidóság egy megtűrt kisebbségként volt jelen, nem pedig civilizációalkotó tényezőként. Ezért szerinte kulturális szempontból sem lehet zsidó-keresztény kultúráról beszélni.

Szász Péter szerint teológiai szempontból is problémás a fogalom, mivel a kereszténység és a zsidó vallás gyökerei eltérőek. A kereszténység központi alakja Jézus Krisztus, akinek neve „felkentet” jelent. A kérdés az, hogy Jézus a zsidóság által várt Messiás-e vagy sem. A kereszténység szerint igen, míg a zsidó vallás ezt nem fogadja el. Ez a teológiai különbség alapvető ellentétet teremt a két vallás között. Szász Péter szerint a történelmi kapcsolatoktól függetlenül ez az ellentét kizárja a „zsidó-keresztény civilizáció” fogalmának létjogosultságát.

Szász Péter szerint a „zsidó-keresztény civilizáció” fogalmának elterjedése abból a félreértésből ered, hogy Jézus zsidóként született, de a keresztény értelmezés szerint egyetemes küldetése van. Az ószövetségi zsidó vallást a kereszténység a Messiás eljövetelének előkészítőjeként tekinti. Ez azonban nem azonos a mai judaizmussal, mivel nincs szentély és papság, amelyek a Tóra előírásainak betartásához szükségesek. Szent Ágoston hasonlatát idézve, az ószövetségi zsidó vallás olyan, mint egy hernyó, a kereszténység pedig a kikelt pillangó, míg a judaizmus az elhalt báb, ami az antitézise a kereszténységnek és az isteni rendnek.

Szász Péter szerint Orbán Viktor a sajátos politikai irányvonala miatt hivatkozik erre a fogalomra. Az 1960-as években az Egyesült Államokban történt egy politikai váltás, melynek vallási háttere is volt. A történelmi keresztény felekezetek hitvallási iratai megegyeznek a kereszténység és a zsidóság viszonyában. Szent Pál apostolt idézve, a zsidók „Krisztus ellenségei”, de az atyáik miatt kedvesek Istennek. A ’60-as években az Egyesült Államokban egy diszpenzacionalista teológia jelent meg, amely szerint Istennek párhuzamos szövetsége van a zsidósággal és a kereszténységgel. Ez a teológia a Donald Trump mögötti think tanknak és keresztény lobbicsoportnak is az egyik fő tétele. Izrael állam megalakulásakor a cionisták többsége nem vallásos volt, és a Negyedik Francia Köztársaság támogatta őket. Később a hidegháborús rendszerben a Szovjetunió az arab szocialista országokat kezdte támogatni, ami miatt az Egyesült Államok az izraeli politikát kezdte pártolni. Szász Péter szerint Orbán Viktor ezzel a politikával összhangban gondolkodik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja bemutatni Szász Péter véleményét a „zsidó-keresztény civilizáció” fogalmáról, amelyet Orbán Viktor gyakran használ. A cikk implicit módon megkérdőjelezi a miniszterelnök által képviselt nézetet, és egy szakértői véleményt állít szembe vele. A cikkben következtetésként tálalt feltételezés, hogy Orbán Viktor politikai megfontolásból használja a fogalmat, igazodva az amerikai politikai trendekhez. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a „zsidó-keresztény civilizáció” fogalma teológiailag és történelmileg is problematikus, és használata politikai motivációkból eredhet. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy rávilágít a kormány retorikájának komplexitására és a mögöttes ideológiai megfontolásokra. Az eredeti cikk nyelvi eszközökkel (pl. idézőjelek használata a „zsidó-keresztény civilizáció” kifejezésnél) és a szakértői vélemény hangsúlyozásával próbálja befolyásolni az olvasót.

(Forrás: magyarjelen.hu)
Kép: MagyarJelen