Környezet

Harangi Szabolcs vulkanológus a földrengések és vulkáni aktivitás aktuális helyzetéről

OkosHír: Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE-TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének munkatársa szerint a földmozgások a bolygó természetes jelenségei. A Kárpát-medencében 2024-ben 327 földmozgást észleltek, melyek többsége nem volt érzékelhető. A közvélemény a 2023-as törökországi földrengés után vált fogékonyabbá a témára. A görögországi és dél-olaszországi földmozgások nem okoztak súlyos károkat, de a média fokozottan reagált rájuk, mivel sűrűn lakott területeken történtek.

A mediterrán térség földrengések szempontjából aktív terület. A görög szigetvilágban és Nápoly környékén észlelt földmozgások nem függnek össze Harangi Szabolcs szerint.

A nápolyi térségben található a Campi Flegrei kalderavulkán, melynek utolsó kitörése 1538-ban volt. A kaldera mintegy 15 ezer évvel ezelőtt keletkezett robbanásos kitörésekkel. A Campi Flegrei jelenleg is mutat életjelenségeket, melyeket a tíz kilométer mélységben lévő magmatározóban zajló folyamatok okoznak. Gázok szabadulnak ki a magmatározóból, ami a földfelszín mérhető emelkedését okozza. 2005 óta a földfelszín több mint egy métert emelkedett, ami időnként 4,6 magnitúdójú földrengéssel jár. A Campi Flegrei aktív vulkáni rendszerén közel félmillióan laknak, ezért a területet fokozottan figyelik. 1983–1984-ben 30-40 ezer embert kellett kitelepíteni a földfelszín másfél méteres emelkedése miatt, de a vulkán nem tört ki.

Harangi Szabolcs szerint a Campi Flegrei nem szupervulkán, mivel nem produkált a vulkanológiában a kitörés legmagasabb fokát, a nyolcas indexet elérő kitörést, amely során a tűzhányó több mint ezer köbkilométernyi vulkáni anyagot okádhat a felszínre. Kisebb kitörései azonban lehetségesek a jövőben.

Santorini térségében február elejétől intenzív földrengésrajt mértek, melynek legerőteljesebb tagja 5,3-es magnitúdójú volt. A földmozgás lecsengő fázisban van. Nem tudni, hogy mi okozza a szigetcsoporttól északkeletre, az Égei-tenger mélyén kipattanó földlökéseket. Lehetséges, hogy magma nyomult felfelé, vagy széthúzó feszültség éri a kérget.

A tűzhányók aktivizálódása mérhető, és a kitörés időpontja nagy valószínűséggel megjósolható a műszeres adatgyűjtés és a folyamatos monitoring alapján. Az előrejelzés azonban nem jelent teljes bizonyosságot. A vulkanológiában az előrejelzés nem olyan, mint a meteorológiában. A vulkánok működése kapcsán a kutatók csak valószínűsíthetik a bekövetkező eseményeket.

A vulkánkitörés előjele lehet a magma felnyomulása a földfelszín felé, ahogyan ez jelenleg is történik például az izlandi Reykjanes-félszigeten lévő vulkáni terület esetében. A kitörés bekövetkeztét azonban még most sem lehet tökéletes pontossággal megjósolni. A vulkánkitörésekhez nem köthető földrengések előrejelzése pedig még bizonytalanabb terület.

A kutatók ismerik és figyelik a szeizmikus aktivitásnak erősen kitett térségeket, például Chile és Kanada partvidékét vagy Japánt. Japánban az elkövetkezendő harminc évben 80-90 százalékos esélye lehet egy 8-as, 9-es magnitúdójú földmozgásnak. A jelenséget a mélységben dolgozó erők okozzák, amikor szilárd kőzetrétegek nyomulnak egymásnak. Ha mindez függőlegesen történik a tenger alatt, az szökőárat idézhet elő. A földrengések kapcsán időbeli mintázatukat is figyelik a szakemberek, ebből pedig valószínűsíthető, mire lehet számítani a jövőben.

Európában a mediterrán térség, azaz Olaszország, Görögország, Portugália, valamint Románia számít kitett területnek. A Vrancea-térséget legutóbb 1977-ben rázta meg hatalmas erejű rengés. A korábbi események mintázata alapján a szakemberek valószínűnek tartják, hogy a következő évtizedekben nő az esélye egy újabb súlyos földrengésnek Románia területén.

A Kárpátkanyar e szempontból veszélyeztetett terület, mert nem a földkéregben mozdulnak el a kőzetek, hanem száz kilométernél nagyobb mélységben. Mivel mindez rendkívül mélyen zajlik, jóval nagyobb területen hat. Ha sekély, 2-3 kilométeres mélységben pattan ki földmozgás, akkor az epicentrumban várható rombolás, mint a Campi Flegrei esetében. A Vrancea szeizmikus térségben egy hetes vagy annál nagyobb magnitúdójú rengés a több mint száz kilométerre fekvő Bukarestet is érintené. Bukarest síkságra épült, amelynek kőzetanyaga folyóvízi üledék, ami felerősítheti a rengéshullámokat.

A veszélyeztetett területeken az ember földrengésbiztos épületeket építhet, és felkészítheti a lakosságot egy lehetséges természeti csapásra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk helyenként dramatizáló nyelvezetet használt, például a „puskaporos hordón ül” kifejezéssel, amely érzelmi hatást kelt.
A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is megjelentek, például a média érzékenyebb reakciójának okát illetően.
A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de az előrejelzésekkel kapcsolatos kijelentéseket óvatosan kell kezelni, mivel azok valószínűségeken alapulnak.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a földrengések és vulkáni aktivitás természetes jelenségek, melyek kockázatait a tudományos kutatás és a felkészülés csökkentheti.
Az események hatása a magyar közéletre közvetett, de a természeti katasztrófákra való felkészülés fontosságát hangsúlyozza.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

Környezet

Országszerte záporok és zivatarok várhatók a következő napokban

OkosHír: Az Időkép előrejelzése szerint a következő napokban országszerte záporok, zivatarok várhatók. A HungaroMet Facebook-posztjában nagyobb csapadékintenzitásra figyelmeztetett.

Csütörtökön a napsütést gomolyfelhők zavarhatják. Helyenként záporok, zivatarok előfordulhatnak, és egyes területeken felhőszakadás, jégeső sem kizárt. A Dunántúlon és másutt a szél élénk vagy erős lehet. Zivatarok környezetében viharos széllökésekre is számítani lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet várhatóan 19 és 26 fok között alakul, azonban a záporok, zivatarok hatására a hőmérséklet több fokkal is csökkenhet.

Pénteken az ország nagy részén felhős idő várható, míg a Dunától keletre naposabb időre lehet számítani. Több helyen záporok, zivatarok várhatók. A Dunától keletre felhőszakadás, jégeső is kialakulhat. A Dunántúlon az északi, északnyugati szél várhatóan erős lesz, a keleti tájakon pedig a déli, délnyugati szelet élénk lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében a légmozgás átmenetileg viharossá fokozódhat. Hajnalra keleten pára, köd képződhet. A hőmérséklet a Dunántúlon 13 és 17 fok között, a Dunától keletre pedig 18 és 25 fok között alakulhat.

Szombaton több helyen eső, zápor alakulhat ki, délen, délkeleten helyenként zivatar is előfordulhat. A keleti, északkeleti országrészben szárazabb idő várható. Délután a felhőzet helyenként szakadozottá válhat. Az északi, északkeleti szél élénk lesz, nyugaton és északkeleten néhol viharos. A legmagasabb nappali hőmérséklet várhatóan 14 és 23 fok között alakul, délkeleten lesz melegebb.

Vasárnap és hétfőn országszerte többórás napsütésre lehet számítani, záporok csak elvétve fordulhatnak elő. Vasárnap az északkeleti szél élénk, erős lesz, hétfőn viszont a keleti, délkeleti szelet élénk széllökések kísérhetik. Hűvös reggelek várhatók, a levegő hőmérséklete akár fagypont közelébe is lehűlhet. Vasárnap 15 és 21 fok között, hétfőn pedig 17 és 22 fok között alakul a hőmérséklet.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk elsősorban tájékoztató jellegű, de tartalmazhatott olyan megfogalmazásokat, melyek a helyzet súlyosságát hangsúlyozták (pl. „felhőszakadás, jégeső is kialakulhat”). A cikk feltételezéseket is tartalmaz, mivel az időjárás előrejelzése nem garantált, hanem valószínűségi alapon működik. A cikkben leírtak az Időkép és a HungaroMet előrejelzésein alapulnak, melyek a rendelkezésre álló adatok alapján készültek. Az időjárás előrejelzések pontossága azonban korlátozott lehet. A cikkben leírtak hatással lehetnek az emberek napi tervezésére, különösen a szabadidős tevékenységek és a mezőgazdaság területén.

(Forrás: telex.hu)

Tovább

Környezet

A HUN-REN Kutatóközpont kutatójának javaslatai a hazai vízhiány kezelésére ártéri gazdálkodással

OkosHír: Koncz Péter ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa tanulmányában áttekintést ad a magyarországi vízhiány okairól és lehetséges megoldásairól, különös tekintettel az ártéri tájgazdálkodásra.

Koncz szerint az ártéri tájgazdálkodás ökológiai szempontból előnyös lehet, mivel a víz mentett oldalon történő felhasználása gazdasági, természetvédelmi és társadalmi szempontból is hasznosítható legeltetésre, kaszálásra, erdőgazdálkodásra és gyümölcstermesztésre.

A kutató szerint a korábban alkalmazott fokgazdálkodás bizonyos elemei ma is alkalmazhatóak, és módosított formában továbbfejleszthetőek. A fokok és csatornák üzemrendjének szabályozásával a víz kivezetése optimalizálható, ami potenciálisan javíthatja az árvízvédelmet, csökkentheti a vízhiányt és javíthatja a mikroklímát. A víz gravitációs úton történő kivezetése a mélyárterekbe és háttértározókba elvileg megvalósítható a jelenlegi igények és lehetőségek figyelembevételével.

Koncz egy terepi kísérletre hivatkozva azt állítja, hogy az ártéri gazdálkodás hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, mivel az általa létrehozott élőhelytípusok potenciálisan nettó üvegházgáz-megkötők lehetnek. Egy legeltetett, időszakos elöntés alatt álló gyepen a vízállás a kutató szerint elősegítette a növényi produkciót és a szénmegkötést, ami ellensúlyozhatta a talaj és az állatok metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátását.

Koncz Péter azt írta, hogy a környező mélyártérben fekvő szántóföldek egyharmadának elárasztása és fás legelők, legeltetett üde gyepek, gyümölcsösök kialakítása esetén a táj nettó kibocsátóból nettó üvegházgáz-megkötővé válhatna. Ennek oka az lehet, hogy a szántók műtrágyaeredetű dinitrogén-oxid-kibocsátása csökkenne, míg az erdők és a gyepek szénmegkötő kapacitása növekedne. A kutatási jelentés elérhető.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk helyenként lelkes hangvétellel mutatta be az ártéri gazdálkodás előnyeit, ami befolyásolhatta az olvasók véleményét.
Feltételezések: A cikk következtetésként tálalt feltételezéseket, például azt, hogy az ártéri gazdálkodás automatikusan megoldja a vízhiányt és ellensúlyozza a klímaváltozást. Ezek az állítások további vizsgálatot igényelnek.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt Koncz Péter kutatásaira épülnek. Ezeket az állításokat érdemes más forrásokból is megerősíteni.
Konklúzió: A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy az ártéri gazdálkodás egy potenciálisan hasznos módszer lehet a vízhiány kezelésére és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
Hatás a magyar közéletre: Az ártéri gazdálkodás népszerűsítése hozzájárulhat a fenntartható vízgazdálkodás és a környezettudatosság növeléséhez Magyarországon.

(Forrás: telex.hu)

Tovább