OkosHír: Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE-TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének munkatársa szerint a földmozgások a bolygó természetes jelenségei. A Kárpát-medencében 2024-ben 327 földmozgást észleltek, melyek többsége nem volt érzékelhető. A közvélemény a 2023-as törökországi földrengés után vált fogékonyabbá a témára. A görögországi és dél-olaszországi földmozgások nem okoztak súlyos károkat, de a média fokozottan reagált rájuk, mivel sűrűn lakott területeken történtek.

A mediterrán térség földrengések szempontjából aktív terület. A görög szigetvilágban és Nápoly környékén észlelt földmozgások nem függnek össze Harangi Szabolcs szerint.

A nápolyi térségben található a Campi Flegrei kalderavulkán, melynek utolsó kitörése 1538-ban volt. A kaldera mintegy 15 ezer évvel ezelőtt keletkezett robbanásos kitörésekkel. A Campi Flegrei jelenleg is mutat életjelenségeket, melyeket a tíz kilométer mélységben lévő magmatározóban zajló folyamatok okoznak. Gázok szabadulnak ki a magmatározóból, ami a földfelszín mérhető emelkedését okozza. 2005 óta a földfelszín több mint egy métert emelkedett, ami időnként 4,6 magnitúdójú földrengéssel jár. A Campi Flegrei aktív vulkáni rendszerén közel félmillióan laknak, ezért a területet fokozottan figyelik. 1983–1984-ben 30-40 ezer embert kellett kitelepíteni a földfelszín másfél méteres emelkedése miatt, de a vulkán nem tört ki.

Harangi Szabolcs szerint a Campi Flegrei nem szupervulkán, mivel nem produkált a vulkanológiában a kitörés legmagasabb fokát, a nyolcas indexet elérő kitörést, amely során a tűzhányó több mint ezer köbkilométernyi vulkáni anyagot okádhat a felszínre. Kisebb kitörései azonban lehetségesek a jövőben.

Santorini térségében február elejétől intenzív földrengésrajt mértek, melynek legerőteljesebb tagja 5,3-es magnitúdójú volt. A földmozgás lecsengő fázisban van. Nem tudni, hogy mi okozza a szigetcsoporttól északkeletre, az Égei-tenger mélyén kipattanó földlökéseket. Lehetséges, hogy magma nyomult felfelé, vagy széthúzó feszültség éri a kérget.

A tűzhányók aktivizálódása mérhető, és a kitörés időpontja nagy valószínűséggel megjósolható a műszeres adatgyűjtés és a folyamatos monitoring alapján. Az előrejelzés azonban nem jelent teljes bizonyosságot. A vulkanológiában az előrejelzés nem olyan, mint a meteorológiában. A vulkánok működése kapcsán a kutatók csak valószínűsíthetik a bekövetkező eseményeket.

A vulkánkitörés előjele lehet a magma felnyomulása a földfelszín felé, ahogyan ez jelenleg is történik például az izlandi Reykjanes-félszigeten lévő vulkáni terület esetében. A kitörés bekövetkeztét azonban még most sem lehet tökéletes pontossággal megjósolni. A vulkánkitörésekhez nem köthető földrengések előrejelzése pedig még bizonytalanabb terület.

A kutatók ismerik és figyelik a szeizmikus aktivitásnak erősen kitett térségeket, például Chile és Kanada partvidékét vagy Japánt. Japánban az elkövetkezendő harminc évben 80-90 százalékos esélye lehet egy 8-as, 9-es magnitúdójú földmozgásnak. A jelenséget a mélységben dolgozó erők okozzák, amikor szilárd kőzetrétegek nyomulnak egymásnak. Ha mindez függőlegesen történik a tenger alatt, az szökőárat idézhet elő. A földrengések kapcsán időbeli mintázatukat is figyelik a szakemberek, ebből pedig valószínűsíthető, mire lehet számítani a jövőben.

Európában a mediterrán térség, azaz Olaszország, Görögország, Portugália, valamint Románia számít kitett területnek. A Vrancea-térséget legutóbb 1977-ben rázta meg hatalmas erejű rengés. A korábbi események mintázata alapján a szakemberek valószínűnek tartják, hogy a következő évtizedekben nő az esélye egy újabb súlyos földrengésnek Románia területén.

A Kárpátkanyar e szempontból veszélyeztetett terület, mert nem a földkéregben mozdulnak el a kőzetek, hanem száz kilométernél nagyobb mélységben. Mivel mindez rendkívül mélyen zajlik, jóval nagyobb területen hat. Ha sekély, 2-3 kilométeres mélységben pattan ki földmozgás, akkor az epicentrumban várható rombolás, mint a Campi Flegrei esetében. A Vrancea szeizmikus térségben egy hetes vagy annál nagyobb magnitúdójú rengés a több mint száz kilométerre fekvő Bukarestet is érintené. Bukarest síkságra épült, amelynek kőzetanyaga folyóvízi üledék, ami felerősítheti a rengéshullámokat.

A veszélyeztetett területeken az ember földrengésbiztos épületeket építhet, és felkészítheti a lakosságot egy lehetséges természeti csapásra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk helyenként dramatizáló nyelvezetet használt, például a „puskaporos hordón ül” kifejezéssel, amely érzelmi hatást kelt.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is megjelentek, például a média érzékenyebb reakciójának okát illetően.
• A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de az előrejelzésekkel kapcsolatos kijelentéseket óvatosan kell kezelni, mivel azok valószínűségeken alapulnak.
• A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a földrengések és vulkáni aktivitás természetes jelenségek, melyek kockázatait a tudományos kutatás és a felkészülés csökkentheti.
• Az események hatása a magyar közéletre közvetett, de a természeti katasztrófákra való felkészülés fontosságát hangsúlyozza.

(Forrás: demokrata.hu)