A Margit-negyed átalakulása: Vendéglátóhelyek és lakossági vélemények

OkosHír: A Margit körúti Dugattyús nevű hely márciusi megnyitása után Rimóczi Imre építész, az egyik alapító megjegyezte, hogy a nagy érdeklődés meglepte őket, és feltételezhetően a környékre is hatással volt. A hely péntek és szombat esténként szórakozóhelyként és kulturális központként működik. Egy Facebook-csoport bejegyzése szerint a Margit körúton szinte egy új szórakozó negyed alakult ki, ahol a vendéglátóhelyek hajnalig nyitva tartanak.

A Margit-negyedben a vendéglátóhelyek számának növekedése lakossági fórumon váltott ki elégedetlenséget. A lakók egy része a további vendéglátóhelyek nyitását szeretné megakadályozni. A kerületi Fidesz képviselőcsoportja támogatta az elégedetlenkedőket.

Bíró Zsolt, a Fidesz képviselője szerint a Margit körút egy szakaszán (a Rómer Flóris utcától a Török utca torkolatáig) 9-10 vendéglátóhely található, amelyek többsége szeszes italt is árusít. Véleménye szerint ez a terület a „bulinegyedesedés” irányába halad. Bíró szerint, ha a magántulajdonú üzletek többsége is ilyen irányba indul el, az nem szolgálja az ott lakók érdekeit.

Rimóczi szerint a közösségi médiában összekeveredtek az esti szórakozásról készült képek és a vasárnap délelőtti ruhavásárra várakozó sorokról készült felvételek. A lakossági fórummal kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyik tiltakozó a fórum után a Dugattyúsban sörözött.

Olt Gergely városszociológus szerint a városrészek átalakulása során a kiskereskedelem megszűnik, a helyére kulturális funkciók költöznek, majd kocsmák nyílnak, ami növeli a környék népszerűségét. Végül az ingatlanfejlesztők lebontják a régi épületeket, és új társasházakat építenek.

Olt szerint Budapesten a VII. kerületben a vendéglátóhelyek turisztikai célpontokká váltak, és nagy szórakoztató komplexumok alakultak ki. A lakók elköltöztek, a lakások egy részét rövid távra adják ki, és az utcákon turisták tartózkodnak. A kerület szabályozni próbálta a nyitvatartást, de ez a kisebb, kulturális helyeket érintette hátrányosan.

Olt szerint nehéz szabályozni, hogy egy hely milyen jellegű legyen. A központi szabályozás sem segíti a helyzetet, mivel a vendéglátóhelyek utólagosan jelentik be a tevékenységüket.

Olt szerint a Dugattyús megnyitóján a rendőrség másfél órán belül kétszer is kivonult, mert az emberek az utcán fogyasztották az italokat. A megnyitón a budaiak több generációja is részt vett, ami azt mutatja, hogy igény van egy ilyen helyre Buda északi részén.

Olt szerint a Margit-negyed sorsa alakulhat az erzsébetvárosi bulinegyed vagy a dél-budai Bartók boulevard mintájára. A Bartók boulevard-on az önkormányzat kulturális és vendéglátó funkciójú helyeket támogatott, és a helyiek számára tartotta meg a környéket.

A 2. kerületi önkormányzat a Margit-negyed programmal indította el a revitalizációt. Az önkormányzati tulajdonú helyiségekben kulturális projektek futnak. Olt szerint eljött a pont, amikor eldőlhet, mi lesz a környékkel. Az önkormányzatnak döntenie kell, hogy engedi-e a vendéglátás túlsúlyba kerülését, vagy korlátozza azt.

A II. kerület 2021-ben indított revitalizációs programot a Margit körút és környékén. A cél a lepusztult önkormányzati helyiségek bérbeadása és a közterületek felújítása. A program kulturális és társadalmi tevékenységet, valamint kereskedelmi és szolgáltatói réteget kíván bevonzani.

2025 március végére az önkormányzat 35 helyiséget adott ki. A frekventált ingatlanok majdnem mind bérlőre találtak. A negyed területén még 65 raktárhelyiség vagy műhely üresen állt. A bérlők 2024 közepéig 60 millió forint bérleti díjat fizettek be, és több száz millió forint értékben végeztek beruházásokat. A Dugattyúsra a bérlő elmondása szerint 150 millió forintot költöttek.

Ongjerth Dániel, a projekt egykori szakmai vezetője szerint a Margit-negyed projekt előképe a Bartók boulevard volt, ahol a cél egy olyan szolgáltatási mix kialakítása, ami az élhetőséget segíti. A Margit-negyednél is az a cél, hogy a helyiek számára tartsák meg a városrészt.

Ongjerth szerint a Dugattyús megnyitója határpont volt. A Dugattyús nem magáningatlan, hanem az önkormányzat adja bérbe, így szabályozható a nyitvatartás. A Margit körútnak ez a szakasza a legproblémásabb, mert itt volt a legtöbb üres helyiség. Az élet elindult, és erősödik a gasztronómiai vonal.

Rimóczi Imre szerint a Dugattyús elsősorban kreatív kulturális központ, összművészeti tér kíván lenni. A nyitvatartási idő nagy részét ennek rendelik alá. Kiállításokat, filmklubot, beszélgetéseket szerveznek, és van fotólabor, vágóstúdió, hangstúdió is. A kultúra önfinanszírozásból nem tud megélni, ezért fontos a vendéglátás.

A Dugattyús nevet a Margit körúti luxusbérházról kapta, amit a kör alakú üvegliftjei miatt Dugattyús-házként emlegettek. Korábban a Díjbeszedő Zrt. ügyfélszolgálata működött a helyiségekben.

Rimóczi szerint a Dugattyús kapcsolatban van a ház lakóival, akik részt vettek a döntésben is. A Dugattyús reggel nyolctól van nyitva, hétköznap éjfélig, hétvégén hajnali kettőig. A tömeg kezelését biztonsági őrök oldják meg, és a dohányzókat próbálják kevésbé frekventált helyre terelni.

Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester szerint az önkormányzat célja egy kulturális városközpont kialakítása, és az „elbulinegyedesedést” meg akarják előzni. Arra kérte a döntéshozó testületeket, hogy ne támogassanak olyan pályázatot, ami alkoholárusításra támaszkodik. Ahol illetékesek, másnak sem adnak ki alkoholárusítási engedélyt.

A polgármester szerint a galériák és közösségi terek működése a tervezett mederben zajlik. A közösségi együttélés szabályait be fogják tartatni a vendéglátókkal és az újonnan beköltözőkkel is. Ha valaki nem tartja a pályázatban vállaltakat, akkor felmondják a szerződést, mert az itt élők nyugalma a legfontosabb. A legtöbb panasz nem az önkormányzat által kiadott helyiségekkel kapcsolatban érkezett.

Őrsi szerint új fázisába érkezett a Margit-negyed, és most már nem az ingatlanok bérbeadása a fókusz, hanem annak támogatása, hogy ez a városrész kulturális negyeddé fejlődhessen. Ennek érdekében programokat szerveznek, támogatnak és programokhoz kapcsolódnak.

Berg Dániel alpolgármester szerint kialakult egy szoros közösség a Margit-negyedben. Az itt tevékenykedők általában több szálon kötődnek Budához, itt élnek és dolgoznak. Az alpolgármester tapasztalatai szerint konstruktív partnerek abban, hogy közösen megóvják a szomszédok nyugalmát, a terület lokális karakterét és élhetőségét.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „kerület defibrillációs kísérlete tehát sikerült, a Margit-negyed idén tavasszal berobbant” mondatban.
• A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, mint például amikor a Dugattyús megnyitásával kapcsolatban a „zsúfoltság minket is meglepett, lehet, hogy stresszt okozott a környéknek” mondatot idézték.
• A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a források hiánya miatt nehéz ellenőrizni azokat.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Margit-negyed átalakulása vegyes fogadtatásban részesül, és az önkormányzatnak nehéz döntéseket kell hoznia a jövőjével kapcsolatban.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel rámutat a városi revitalizációs projektekkel kapcsolatos kihívásokra és a lakossági vélemények fontosságára.

(Forrás: telex.hu)