OkosHír: A múlt pénteki, több ezer halálos áldozatot követelő földrengés után Mianmarban a hadsereg folytatta a bombázásokat az ország egyes részein. A katonai junta, amely négy éve puccsal került hatalomra, támadásokat indított a felkelők kezén lévő területek ellen, beleértve a 7,7-es erősségű földrengés epicentrumának közelében fekvőket. A földrengés epicentruma Mandalaj közelében volt, de a fővárosban, Nepjidában is érezhető volt, és a thaiföldi Bangkokban is kilengtek az épületek. A junta által ellenőrzött városokban a helyi lakosok a jelentések szerint puszta kézzel próbálták menteni az embereket a romok alól. A mentést nehezítette a megfelelő gépek hiánya és a fiatalok elvándorlása a kényszersorozás elől.

A mianmari kormány szerdai adatai szerint a földrengés áldozatainak száma meghaladta a 2800-at. A sérültek száma több mint 4600, és több mint 370 embert tartanak nyilván eltűntként. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a 7,7-es erősségű, valamint az azt követő 6,4-es rengés több mint tízezer halálos áldozatot is követelhetett.

A legnagyobb pusztításról Mandalajból és Szagaing városából érkeztek jelentések. A helyiek szerint a romok alatt rekedt holttestek bomlása miatt elviselhetetlen szag terjengett. A New York Times szerint a mianmari hadsereg katonái az ellenőrzőpontokon állomásoztak, és nem segítettek a mentésben, sőt, megakadályozták a helyiek és az orvosok segítségnyújtását, valamint a segélyszállítmányokat is feltartóztatták.

Szagaing régiójában a földrengés után még két és fél nappal is találtak túlélőket. A halottak száma miatt a holttesteket tömegsírokba temetik, vagy Mandalajba szállítják hamvasztásra. Mandalajban kijárási tilalmat vezettek be, ami megnehezítette a mentést. A két településen hiány van élelemből, ivóvízből, üzemanyagból és gyógyszerekből, és az áramellátás is akadozik. A kórházak megteltek.

A pusztítás pontos mértéke nem ismert a telefon- és internetszolgáltatások akadozása miatt, és sok helyre nem lehet eljutni a megrongálódott utak és hidak miatt. A média a katonai junta irányítása alatt áll, a helyi újságírók elmenekültek, és külföldi tudósítókat ritkán engednek be az országba.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint tízezer épület dőlt össze, vagy rongálódott meg súlyosan az ország középső és északnyugati részén. Több mecset és buddhista kolostor is összeomlott, és földcsuszamlások is súlyosbították a helyzetet.

A földrengés a katonai junta székhelyén, Nepjidában is károkat okozott. Kormányzati épületek, kórházak és lakóházak rongálódtak meg, vagy dőltek össze, és a repülőtéren összeomlott az irányítótorony. A Reutersnek nyilatkozó helyi lakosok szerint a katonai junta még saját fővárosában sem tudta megszervezni a mentést.

Az Irrawaddy című helyi lap arról számolt be, hogy a hadsereg igyekszik eltitkolni a saját épületeiben keletkezett károkat és a földrengésben meghalt katonák számát. A katonai és kormányzati létesítményekben csak a hadsereg alakulatainak engedélyezték a mentést.

Mianmarban négy éve polgárháború dúl a hadsereg és a különböző etnikai csoportok között. A hadsereg 2020-ban puccsal ragadta magához a hatalmat, ami tüntetéseket és fegyveres konfliktusokat váltott ki.

A földrengés másnapján a Népi Védelmi Erő bejelentette, hogy két hétig egyoldalú tűzszünetet tartanak, és segítik a területükre érkező nemzetközi segélyszervezetek munkáját. Négy nappal a földrengés után a Három Testvériség Szövetség is közölte, hogy egy hónapon át nem hajtanak végre támadásokat, csak önvédelmi akciókat. A Nemzeti Egységkormány közlése szerint a junta nem reagált a tűzszünetre vonatkozó megkeresésükre.

A hadsereg légicsapásokat hajtott végre felkelők által ellenőrzött területeken, a BBC szerint ezzel legalább hét embert megölve. Tom Andrews, az ENSZ mianmari különleges jelentéstevője szerint „hihetetlen”, hogy a hadsereg továbbra is bombákat dobál, miközben mások menteni próbálják az embereket. A katonai junta csapatai a jelentések szerint gépfegyverekkel lőtték a kínai Vöröskereszt egyik segélykonvoját. A junta szerint csak a levegőbe lőttek, hogy megállítsák a konvojt.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a földrengésnek milyen hatása lesz a polgárháború végkimenetelére.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása volt. Például a „több ezer halottat követelő” és „katasztrófából épp csak felocsúdott” kifejezések dramatizálják a helyzetet. A „polgárháborúba süllyedt Mianmar” és a „véres módszerekkel verte le” kifejezések negatív képet festenek a hadseregről. A „fostos” és „poloska” szavak használata pedig elfogult és megbélyegző.

A cikkben szerepelnek következtetésként tálalt feltételezések is. Például az, hogy a hadsereg a mentés helyett a bombázást tartotta fontosabbnak, vagy hogy a földrengés a junta végét jelző ómen. Ezek az állítások nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak, és nem támasztják alá őket bizonyítékok.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a mianmari helyzet rendkívül súlyos a földrengés és a polgárháború miatt. A hadsereg tevékenysége tovább rontja a helyzetet, és akadályozza a humanitárius segítségnyújtást.

Ez az esemény tovább destabilizálhatja a mianmari közéletet, és súlyos humanitárius válságot okozhat.

(Forrás: telex.hu)