Hírek
A politikusok Facebook aktivitása: A márciusi Lájkbajnokság eredményei
OkosHír: Nyolc hónapos szünet után a Lájkbajnokság rovat újraindul, amely a magyar politikusok Facebook-on mért népszerűségét és aktivitását követi nyomon. A Meta 2023 augusztusában megszüntette a Crowdtangle statisztikai platformot, ami adatgyűjtési nehézségeket okozott. Egy új adatbázis és rendszer került kiépítésre a politikusok bejegyzéseinek figyelésére. Márciusban számos esemény történt, beleértve március 15-ét, tüntetéseket, hídfoglalásokat, a Pride felvonulás betiltását, a „tavaszi nagytakarítás” bejelentését, a kormány drogellenes kampányát, a Tisza Párt „népszavazását” és országjárását, az árrésstopot, az MNB-botrányt, valamint a Ruszin-Szendi Romuluszhoz köthető híreket.
A politikusok Facebookon elért lájkjainak száma márciusban:
- Magyar Péter
- Orbán Viktor
- Szijjártó Péter
- Gyurcsány Ferenc
- Karácsony Gergely
- … (a teljes lista nem került közlésre)
Az egy posztra jutó lájkok átlagos száma eltéréseket mutat a politikusok között. Egyesek gyakran posztolnak, míg mások ritkábban, de potenciálisan nagyobb népszerűségnek örvendenek.
A cikk szerint a politikai helyzetben megfigyelhető egy Orbán–Magyar közötti dinamika. A közvélemény-kutatások állítólag a Fidesz hátrányát mutatják, de a párt kommunikációs stratégiája nem változott.
Magyar Péter állítólag átlépett egy újabb határt a havi lájkok számában. Orbán Viktor megismételte a korábbi legjobb eredményét.
A Facebookon hirdetésekre költött pénzekre vonatkozóan két lista készült. Az egyik a legtöbb reklámmal megtolt oldalak posztjait mutatja, a másik pedig a legtöbbet költőket. Az adatok a Facebook Ad Library platformról származnak, és a február 28. és március 29. közötti időszak költéseit tükrözik.
A cikk szerint a kormánypárti narratívák terjesztésére jelentős mennyiségű reklámpénz jut. A politikai reklámzaj a választások közeledtével várhatóan növekedni fog.
A hónap legnépszerűbb bejegyzései között Magyar Péter és Orbán Viktor posztjai szerepelnek, főként március 15-ével, a nőnappal és a Tisza Párt standjainál történt eseményekkel kapcsolatban.
A legtöbb megosztást generáló posztok listáján Magyar Péter vezet, de más politikusok, például Vadai Ágnes, Mesterházy Attila és Keresztes László Lóránt is feltűnnek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikkben számos érzelmileg befolyásoló kifejezés található, például „extrém sűrűn jöttek az események”, „bizarr Orbán–Magyar-párbaj”, „álomhatárt lépett át”, „csúnya csapdahelyzet”. Ezek a megfogalmazások ahelyett, hogy objektív tájékoztatást nyújtanának, az olvasó érzelmeire próbálnak hatni.
- Feltételezések következtetésként: A cikkben több olyan állítás is szerepel, amely feltételezésen alapul, például „úgy tűnik, megvan a népszerűség, csak túl keveset posztolnak ahhoz, hogy toplistásak legyenek”. Ezek a kijelentések nem tényeken alapulnak, hanem a szerző véleményét tükrözik.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része, mint például a politikusok Facebook-statisztikái, ellenőrizhető adatokon alapulnak. Azonban a cikkben szereplő vélemények és következtetések, mint például a Fidesz kommunikációs stratégiájának értékelése, szubjektívek és nem feltétlenül tükrözik a valóságot.
- Konklúzió: A cikk arra a következtetésre jut, hogy a 2026-os választásokra a kampány már elkezdődött, és a politikai reklámzaj várhatóan növekedni fog. Ez a következtetés a Facebook-aktivitások és a hirdetésekre költött pénzek alapján vonható le.
- Hatás a magyar közéletre: A cikkben bemutatott Facebook-aktivitások és a politikai kommunikáció változásai potenciálisan befolyásolhatják a közvéleményt és a választási eredményeket. A közösségi média továbbra is fontos szerepet játszik a politikai üzenetek terjesztésében és a választók mozgósításában.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Hat halálos áldozatot követelt egy svájci busztűz Kerzersben
A rendőrség megerősítette, hogy szándékos gyújtogatás történt. Szemtanúk beszámolói alapján egy férfi benzinnel locsolta le magát, majd tüzet okozott az utastérben. Bár a hatóságok vizsgálják ezt a verziót, az elkövető kilétét és állapotát még nem erősítették meg. A nyomozást a helyi ügyészség irányítja, de a svájci szövetségi hatóságok bevonása is várható.
Az áldozatok és a mentés részletei
A tragédiában hatan meghaltak, az áldozatok azonosítása jelenleg is tart. Az öt sérült közül négyen az autóbuszon tartózkodtak, az ötödik személy pedig a mentési munkálatok során szenvedett sérüléseket. Több sérültet mentőhelikopterrel szállítottak a közeli kórházakba, állapotukról egyelőre nem adtak ki részletes tájékoztatást.
A hatóságok két embert a helyszínen láttak el könnyebb sérülésekkel. A rendőrség esti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tragédia pontos körülményeinek tisztázása hosszabb időt vehet igénybe a helyszíni nyomok rögzítése miatt. A busz roncsaiból kimentett adatok és a térfigyelő kamerák felvételei a nyomozás részét képezik.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A tudósítás célja a tragikus esemény gyors és tényszerű ismertetése, miközben a hatósági forrásokat és a szemtanúk beszámolóit különíti el egymástól. A narratíva a bűncselekmény gyanújára és az áldozatok számára fókuszál.
Az eredeti forrás drámai, vizuális elemeket használt a feszültség fokozására, például: „hatalmas lángokkal” és „teljesen kiégett”. Ezek bár tényszerűek lehetnek, az olvasó érzelmi bevonását célozzák. A „benzinnel locsolta le a testét” leírás a sokkhatást erősíti.
A szöveg megfelelően különválasztja a rendőrségi közlést („szándékos gyújtogatás”) és a Blick című lap által idézett szemtanúk állításait. Fontos megjegyezni, hogy az elkövető halálát a rendőrség explicit módon nem erősítette meg, ezt a bizonytalanságot a cikk korrektül fenntartja.
Nem esik szó a busz biztonsági rendszereiről vagy a menekülési útvonalakról, amelyek egy ilyen gyors lefolyású tűznél meghatározóak. Szintén hiányzik az elkövető lehetséges indítéka vagy mentális állapota, bár ez a nyomozás korai szakaszában érthető.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Költségcsökkentés miatt épített betonfal okozta a muani légikatasztrófát
A Thaiföldről érkező repülőgép közvetlenül a landolás előtt madárrajjal találkozott. Az ütközés következtében a gép túlfutott a kijelölt megállási ponton. A kifutópálya végén elhelyezett betonfalnak csapódva a jármű kigyulladt. A fedélzeten tartózkodó 181 ember közül csupán két légikísérő maradt életben, a többiek életüket vesztették.
Szabálytalan kivitelezés a navigációs rendszernél
A hatósági vizsgálat feltárta, hogy a közlekedési tárca a navigációs antenna rendszerét rögzítette a betonfal tetejére. Ezzel a megoldással elkerülték a drágább, de biztonságosabb tereprendezési és szintezési munkálatokat. A nemzetközi légiközlekedési szabványok azonban előírják, hogy az ilyen szerkezeteket könnyen törő anyagból kell készíteni.
A számvevőszéki jelentés szerint a törékeny anyagok használata megvédte volna a repülőgépet a végzetes roncsolódástól. A szakértői szimulációk igazolják, hogy akadálymentes pálya esetén a gép körülbelül 770 métert csúszott volna tovább. Ebben a forgatókönyvben az utasok súlyosabb sérülések nélkül élték volna túl a balesetet.
Megválaszolatlan kérdések a rögzítők körül
A vizsgálat egy másik kritikus pontra is rávilágított az adatrögzítők elemzésekor. A pilótafülke hangrögzítője és a fedélzeti adatrögzítő egység is leállt négy perccel a becsapódás előtt. Ez a körülmény nehezíti a madárrajjal való ütközés utáni pontos pilótareakciók rekonstruálását.
A számvevőszék jelentése egyértelmű felelősséget állapít meg a költségvetési szempontok biztonság elé helyezése miatt. A dokumentum rámutat, hogy a spórolás közvetlen módon vezetett az ország történetének egyik legpusztítóbb légi balesetéhez.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás a kormányzati és minisztériumi felelősséget hangsúlyozza a költségvetési spórolás és a tragédia közötti közvetlen kapcsolat felállításával. A cél a rendszerszintű mulasztás feltárása a számvevőszéki jelentés tükrében.
Az eredeti szöveg hatásvadász elemeket használ („lángba borult”, „katasztrófa”), bár ezeket a tények (179 halott) alátámasztják. A „megspórolta a drágább szintezési munkálatokat” fordulat a döntéshozók cinizmusára utaló nyelvi keretezés.
A szöveg nem tér ki arra, hogy a 4 perccel korábban leálló feketedobozok hibája összefügghetett-e a madárrajjal való ütközéssel (pl. elektromos zárlat). Szintén hiányzik az információ arról, hogy a repülőtér korábbi biztonsági ellenőrzésein miért nem tűnt fel a szabálytalan betonfal.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld2 napja
Megrovásban részesítette a győri közgyűlés Pintér Bence polgármestert
-
Közélet-Politika2 napja
A honvédelmi tárca korlátozta a légtérhasználatot a Tisza Párt március 15-i eseményén
-
Közélet-Politika14 órája
Elutasította az Európai Parlament az Orbán Viktor elleni állítólagos fenyegetésről szóló vitát
-
Közélet-Politika12 órája
A Tisza Párt 115 parlamenti mandátumot szerezne a 21 Kutatóközpont márciusi mérése alapján
-
Közélet-Politika3 napja
Kocsis Máté törvényjavaslatot nyújtott be a lefoglalt ukrán vagyon zár alá vételéről
-
Közélet-Politika2 napja
Schadl György tizenhatmillió forintért váltott ki egy luxusórát a bűnügyi zárlat alól
-
Közélet-Politika2 napja
Rendőrségi feljelentést tettek egy mezőtúri mi hazánkos plakátoló bántalmazása miatt
-
Közélet-Politika3 napja
Németh Szilárd lánya konzulként teljesít szolgálatot Kuala Lumpurban