OkosHír:

A mesterséges intelligencia (MI) stratégia kidolgozásának folyamata Magyarországon 2018-ban kezdődött, amikor Orbán Viktor miniszterelnök egy kínai út során érdeklődött a téma iránt. Ezt követően megkezdődött a terület feltérképezése, ami a nemzeti MI stratégia kidolgozásához vezetett.

A kormányzat elvégezte az adatfelhasználáshoz szükséges jogi előkészületeket, és megalapította a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget az adatok gazdasági hasznosítása érdekében. Továbbá célul tűzte ki egy szuperszámítógép beszerzését az MI alkalmazások futtatásához, valamint az MI ismeretek beépítését az oktatási rendszerbe. A célkitűzés szerint legalább egymillió embernek kell megismerkednie az MI-vel, és 100 ezren szerezhetnek valamilyen képesítést ezen a területen. A projektek előrehaladtak, de 2021-22-ben az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt átmenetileg háttérbe szorultak.

Az MI témakör újbóli előtérbe kerülését több tényező indokolta. Egyrészt a nemzetközi fejlemények, például Donald Trump bejelentése az MI fejlesztésekkel kapcsolatban. Másrészt megjelentek olyan modellek, mint a ChatGPT és a DeepSeek R1, amelyek kisebb erőforrásigénnyel is eredményesek. Ezek a fejlemények növelték az MI jelentőségét, és több minisztérium is elkezdett MI alkalmazásokkal foglalkozni.

A kormánybiztosi kinevezés célja az volt, hogy legyen egy dedikált felelőse az MI témakörnek a kormányzaton belül. A kormánybiztosi pozíció nem miniszteri szintű, a feladata az MI ügyének képviselete és a fejlesztések ösztönzése. A kormánybiztos a miniszterelnök irányítása alatt dolgozik, kormányzati előterjesztéseket készíthet, részt vehet a közigazgatási folyamatokban, és egyeztethet különböző szereplőkkel.

A kormányzaton belüli egyeztetések már megkezdődtek. A minisztereket felkérték, hogy jelöljék ki az MI-vel foglalkozó szakembereket. Az első egyeztetés Pintér Sándor belügyminiszterrel történt, mivel az egészségügyben és a rendvédelemben is vannak MI-alkalmazások. Emellett egyeztetések zajlottak energetikai rendszerekről, az igazságügyi minisztériummal, az NGM-mel, valamint a kkv-k támogatásáról. Tárgyalások folytak egyetemekkel, kutatóintézetekkel és piaci szereplőkkel, például a BMW-vel is.

Az egyeztetések eredményeként egy magyarországi MI kompetenciatérkép készül, amely bemutatja a kompetenciákat, alkalmazásokat, alkalmazásfejlesztéseket és ipari megoldásokat.

A BMW-vel folytatott találkozó során felmerült a robotizációval kapcsolatos félelem, hogy a gépek elveszik a munkát. Ugyanakkor a gépek csak a veszélyes vagy nehéz feladatokat veszik át, miközben új munkahelyek jönnek létre. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van, és a munkaerőpiacra nem belépő munkavállalók továbbképzéssel bevonhatók.

A korábbi MI stratégia átdolgozása 2024-ben az NGM vezetésével kezdődött, és a folyamat felgyorsult. A Mesterséges Intelligencia Koalíció, amely több mint 500 céget tömörít, részt vesz a munkában. A módosítási javaslatok beérkeztek, és a megújított stratégia április elején egyeztetésre kész lesz, majd a kormány elé terjesztik.

A stratégia időtávja a terület gyors fejlődése miatt nem öt év, hanem évente felülvizsgálják. A stratégiának két fő eleme van: az alapozó pillérek és a konkrét projektek. Az alapozó pillérekre példa a nemzeti adatvagyon hasznosítása, amihez törvényi módosítások szükségesek. A konkrét projekteknél törvénymódosítások és pályázatok várhatók a cégek számára.

Az EU AI szabályozását követik, ami véleményük szerint nem gátolja a magyarországi alkalmazások létrehozását és elterjesztését. A szabályozás a magas kockázatú alkalmazásokat korlátozza, de a hasznos alkalmazásokat nem akadályozza.

Jelenleg van egy 5 petaflopsos debreceni szuperszámítógép kutatási célokra, és 2022-ben nyertek egy pályázatot egy további 20 petaflopsos bővítésre, aminek 35%-át az EU, 65%-át a magyar kormány finanszírozza. Ez egy 20-40 milliárd forintos beruházás lesz, és a Wigner kutatóközpont területén helyezik el. A gép állami tulajdonú lesz, és garantálni kell a teljes kihasználtságát.

A cégek számíthatnak specifikus ösztönzőkre a mesterséges intelligencia területére, például a Magyarországra települő külföldi vállalatoknál növelnék a támogatási intenzitást, ha AI rendszereket telepítenek. A kkv-knál is preferálnák az AI-t használó cégeket. Fontos az oktatásban, az állami rendszerekben való alkalmazás is, a digitális állam kiépítése most jobb eszközökkel valósítható meg. A kutatás támogatása AI-eszközökkel szintén kiemelt terület. A források lehetnek állami, EU-s vagy magánforrások, tárgyalások folynak bankokkal és befektetőkkel is.

A kormányzat szerint az MI-be fektetett forintok hatása nagyobb, mint más területeken. Kiemelt fontosságú a meglévő K+F források összehangolt felhasználása, valamint MI startupok inkubálása. 2030-ig 200 mesterséges intelligencia alapú startup elindulását szeretnék elérni.

Az MI használat terjedése okozta gazdasági növekedés a 2030-as GDP-előrejelzésekhez viszonyítva a régióra nézve 11,5%-os, míg globális szinten 14%. Magyarország 15%-os célt határoz meg, ami a régiós és a globális szintet meghaladó növekedést jelent.

Magyarország saját AI-modelleket is fejleszthet, és meglévőket is használhat. Fontos a hazai AI alkalmazásokat előállító cégek támogatása.

Magyarország az OTP nyelvi modelljének köszönhetően jól áll a magyar nyelvű adatbázisok terén. Összességében racionalizálni kell az erőforrásokat, és regionális együttműködésben kell gondolkodni a fejlesztéseknél. Cél, hogy a környező országok között komolyabb pozíciót érjen el Magyarország.

Az Európai Unió generálisan nem áll jól az AI területén, részben a töredezett adatbázisok miatt. Ezért született meg az EU AI-factory projektje, amely keretében európai kollaboráción keresztül generatív AI alkalmazások készülnek.

Magyarországon az oktatás különböző szintjein, az iskolai és egyetemi képzésben vannak megoldások. Zalaegerszegen indítottak egy projektet a munkaerőhiány kezelésére, amelyben egy avatár tart előadást a vállalati tudásanyagról. Az Igazságügyi Minisztérium fejleszti a magyar jogszabályokat feldolgozó rendszert, amely emberi nyelven válaszol jogi kérdésekre. Emellett az AI segíthet a kkv-k gazdasági támogatásában, a hírfogyasztásban, a közlekedési rendszerekben és az energetikában is.

Az ELTE-n 2015-ben indult az első mesterséges intelligencia mesterszak angol nyelven, illetve egy hasonló a műszaki egyetemen autonóm rendszerek témában. Tervezik alapszakok indítását is ezen a területen. Debrecenben BSc és gyakorlatorientált képzések indulnak. Zajlik egy közös mesterszak kialakítása is az egyetemek együttműködésében. A szakképzés szintjén is megjelenítik a témát, illetve tervezik rövid ciklusú mikrokredit képzések indítását. Készül egy hat órás általános ismeretterjesztő tananyag is a mesterséges intelligenciáról.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként lelkesítő, bizakodó hangnemet használ, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét. Például: „A projektek jól haladtak”, „A jó hír az, hogy nem vesznek el munkát”. Ezek a kijelentések pozitív színben tüntetik fel az MI fejlesztéseket.
• Feltételezések: A cikk tartalmaz feltételezéseket, amelyeket következtetésként tálal. Például: „Azt gondolom, hogy fontos érv a mesterséges intelligencia fejlesztések mellett, hogy az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb…”. Ez a kijelentés nem feltétlenül megalapozott, és további bizonyítékokra lenne szükség.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások többsége tényszerű, de a hatásokra vonatkozó előrejelzések (pl. 15%-os GDP növekedés) spekulatívak, és a jövőbeni eseményektől függnek.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia fejlesztésére, és ambiciózus célokat tűzött ki maga elé.
• Hatás a magyar közéletre: Az MI stratégia sikeres megvalósítása potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar gazdaságra, oktatásra és közigazgatásra. Azonban a stratégia részleteinek és a megvalósítás hatékonyságának ismerete nélkül nehéz pontosan megítélni a várható hatásokat.

(Forrás: portfolio.hu)