OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Kőnig Róbertet miniszteri biztosnak nevezte ki. Kőnig Róbert gyermeksebészként dolgozik a Szent János Kórházban. A miniszteri biztos feladata a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztése lesz. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért Kőnig Róbertet választották erre a feladatra, és Kőnig Róbert sem nyilatkozott.

A Magyar Közlönyben megjelent értesítő szerint Kőnig Róbert tevékenységét a miniszterelnök irányítja, munkáját a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezetén belül működő ötfős titkárság segíti.

A hivatalos értesítő szerint Kőnig feladatai közé tartozik a betegtájékoztatás és betegelégedettség fejlesztése. Az egészségügyben a betegek és orvosok közötti bizalmi kapcsolat, valamint a megfelelő betegtájékoztatás problémát jelenthet. A kormányzat korábban is tett lépéseket ezen a területen.

Kérdéses, hogy miért van szükség egy külön miniszteri biztosra, miközben a Belügyminisztérium felügyeli az egészségügyet, és Takács Péter tölti be az egészségügyi államtitkári pozíciót. Az is kérdés, hogy miért pont egy közösségi médiában ismert orvosra esett a választás.

A kormány korábban is hangsúlyt fektetett a betegtájékoztatásra és a betegelégedettség felmérésére. Például az EgészségAblak applikációban a betegek értékelhetik az orvosi ellátás minőségét. A Belügyminisztérium szerint a visszajelzések segíthetnek az egészségügyi ellátás további javításában.

Az alkalmazást használók egy kérdőíven értékelhetik az ellátást öt szempont szerint, 1-től 5-ig terjedő skálán. A betegek visszajelezhetik azt is, hogy az ambuláns lapon rögzített ellátásokat teljes egészében megkapták-e. A tárca szerint az elégedettségi kérdőív anonim.

2024 nyarán elindult az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) „Értsük jól egymást!” kampánya, melynek célja a tájékoztatás/tájékozódás és az orvos-beteg kommunikáció javítása. A Belügyminisztérium szerint a kampány a betegek kötelezettségeire és tájékoztatáshoz való jogára, valamint az egészségügyi dolgozók jogaira és tájékoztatási kötelezettségére hívta fel a figyelmet.

Idén februárban bejelentették, hogy a kampány folytatásaként gyerekeknek is indul egy hasonló jogtudatosító plakátkampány, „Értsük mi is jól egymást!” címmel. Novák Krisztina jogvédelmi biztos szerint fontos, hogy a gyerekeket életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelően tájékoztassák. A plakátok célja a párbeszéd ösztönzése és a kölcsönös tiszteletadás fontosságára való felhívás.

Az új ügyeleti rendszer elindulásával az Országos Mentőszolgálat bejelentette, hogy az ügyeleti pontokon a betegek személyesen véleményezhetik az ellátásukat egy elégedettségi felmérésen.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz tartozó adatok szerint a betegjogi panaszok száma növekszik. 2013-ban 9959 betegjogi megkeresés érkezett, míg 2023-ban 23877.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a betegeket a tájékoztatáshoz való jog illeti meg. Egy 2024 novemberi kutatás szerint a tájékoztatáshoz való jog az egyik leggyakrabban sérült betegjog. Az IJSZ beszámolói szerint a tájékoztatáshoz való jog sérelme a harmadik leggyakoribb jogsérelem az egészségügyi ellátáshoz való jog és az emberi méltósághoz való jog után.

A betegek megfelelő tájékoztatása fontos az egészségügyben. A beteg csak akkor tud egyenrangú félként fellépni saját érdekében, ha tisztában van a betegségével, annak lefolyásával, a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekkel és azok kockázataival. A tájékoztatásban részt vevő orvosnak is joga van tudni a beteg kórelőzményeiről és életviteléről.

A tájékoztatáshoz való jog hiányát jelző betegek azt kifogásolták, hogy nem kaptak teljeskörű tájékoztatást az állapotukról. Ez a betegjogi képviselők tapasztalata alapján az orvosok leterheltségére vezethető vissza.

Cselekvőképtelen betegek hozzátartozói nehezen jutottak információhoz az érintett beteg állapotáról. A hozzátartozók a kórházat nehezen érték el, és csak az ápolókkal tudtak beszélni, akik nem adhattak tájékoztatást a beteg egészségügyi állapotáról. A kórházak nem jelezték a hozzátartozóknak, ha a beteg állapota romlott, vagy ha átszállították egy másik kórházba.

A tájékoztatáshoz való jog hiánya gyakran kapcsolódott más betegjoghoz, például az orvosi titoktartáshoz való joghoz. Előfordult, hogy az orvos a beteget a folyosón, más páciensek előtt tájékoztatta a vizsgálat eredményéről, vagy a beteg állapotáról olyanok is kaptak információt, akik erre nem voltak jogosultak. Az is előfordult, hogy nem küldték ki a szülőket a kórházban fekvő gyerekek mellől a vizit idejére.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) munkaanyagában felmérte, hogyan érzik magukat az orvosok. A felmérés szerint az orvosok motivációja csökkent. Ennek egyik oka lehet a bizalom csökkenése. A MOK szerint a pandémia után az egészségügyi dolgozók 82 százaléka orvosellenes hangulatot érzékel. Ez a kommunikáció megbontja az orvos és beteg közti bizalmat.

Orvosok is hasonló tapasztalatokról számoltak be. Az orvosok gyakran nem kommunikálnak a betegekkel, a reggeli viziten nem lehet kérdezni, és a hozzátartozókkal való kommunikációra nincs kijelölt időkeret.

Emiatt nehéz információt szerezni a kórházban fekvő hozzátartozóról. Bár az orvosok igyekeznek minden hívásra válaszolni, ha minden egyes telefont azonnal felvennének, nem tudnának érdemi munkát végezni.

A korábbi orvosláskultúrában az orvos mindent tudott, és nem kellett elmagyaráznia semmit. A betegeknek csak gyógyulni volt joguk, kérdezni nem.

A nyugati orvoslás szolgáltatásként értelmezhető, ami partnerséget és kölcsönös tiszteletet hoz magával. Magyarországon ez az átmenet lassú, részben a korábbi hálapénzrendszer miatt. Magyarországon 2021-től tilos hálapénzt adni és elfogadni a kórházakban.

Kutatások szerint költségekkel jár, ha egy beteget nem vesznek emberszámba. A kommunikáció minősége nemcsak etikai, hanem népegészségügyi kérdés is.

Mivel Kőnig Róbert nem nyilatkozott, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt kérdésekre, a magánrendelő honlapján fellelhető adatok és a közösségi média alapján Kőnig orvosi családból származik, és több évig dolgozott Angliában. Jelenleg az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház gyermeksebész adjunktusaként dolgozik. A honlap szerint a „Dr. Kőnig Róbert féle gyerekellátás családközpontú”. A Facebookon 52 ezer követője van, és megjelent egy könyve. A YouTube-on ismeretterjesztő videókkal vált ismertté.

Kőnig szakmailag felkészült, jó kommunikációs készségű orvos, aki népszerű a betegek körében, és képes a közösségi médián keresztül sokakat megszólítani. Ezek alapján a miniszterelnök ideális választásnak gondolhatta a betegtájékoztatás és betegelégedettség fejlesztésére. Kőnig korábban felszólalt az orvosok leterheltsége miatt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmi töltetű szavakat és kifejezéseket használt, például „meglephetett”, „útvesztőjében”, „embertelen”. Ezek a megfogalmazások befolyásolhatják az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikk több kérdést is feltesz, amelyek feltételezéseken alapulnak, például „miért pont az influenszerként népszerű gyereksebészt választották erre a feladatra”. Ezek a kérdések sugallhatják, hogy a döntés mögött valamilyen rejtett ok áll.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nagyrészt ellenőrizhető, mivel a cikk hivatkozik a Magyar Közlönyre, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatra és a Magyar Orvosi Kamarára. Azonban a cikkben szereplő egyes állítások, például az orvosok motivációjának leromlása, szubjektív véleményeken alapulnak.
• Konklúzió: A cikk konklúziója az, hogy Kőnig Róbert alkalmas lehet a betegtájékoztatás és betegelégedettség fejlesztésére. Azonban a cikkben szereplő kérdések és feltételezések árnyalják ezt a képet.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény hatása a magyar közéletre nem egyértelmű. Kőnig kinevezése javíthatja a betegtájékoztatást és a betegelégedettséget, de az is lehet, hogy a kinevezés csak egy PR-fogás.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Mandiner