OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új adategyeztetési eljárást vezet be, melynek keretében a hatóság a vállalkozások számára feltárja saját kockázati adatait. A NAV szerint ez az eljárás segítséget nyújt az adózóknak a kisebb hibák kiküszöbölésében. A tapasztalatok szerint az érintett cégek mintegy 90 százaléka ezt követően új bevallást készít vagy önellenőrzést végez.
A NAV elnöke szerint adóellenőrzés csak akkor követi az adategyeztetési eljárást, ha az ügyfél nem rendezi az ellentmondásokat. Az adategyeztetési eljárás alkalmazásának feltétele, hogy ne merüljön fel szándékos adócsalás gyanúja. Amennyiben ilyen gyanú merül fel, a NAV utólagos ellenőrzést végez.
A NAV folyamatosan figyeli a bevallások és a rendelkezésére álló kontrolladatok közötti eltéréseket. A hatóság tervei között szerepel, hogy a jövőben a vállalkozások már a bevallás benyújtásakor valós időben visszajelzést kapjanak az esetleges ellentmondásokról. Ennek megvalósítása jelentős informatikai fejlesztéseket igényel, melyek a NAV következő egy-két évének tervei között szerepelnek.
A NAV kiemelt figyelmet fordít a kockázatos ágazatokra, mint például az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, valamint a zöldség- és gyümölcskereskedelem. Emellett a hatóság ellenőrzései kiterjednek a rendszeresen importáló, a külföldi vagy belföldi webhelyen értékesítő, illetve a platformokat üzemeltető vállalkozásokra is. További célcsoportot jelentenek a rendezvényszervezők, a turizmussal, vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozók, a szépségiparban működők, valamint a jövedékiadó-köteles tevékenységet folytatók.
A NAV vizsgálhatja azokat a társaságokat is, amelyek több éve tagi kölcsönből működnek, a korábban keletkezett levonható áfájukat évek óta görgetik, vagy tendenciózusan nullás bevallást nyújtanak be, illetve akik az online számlaadat-szolgáltatás adatai szerint nem bocsátanak ki számlákat.
A kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzési szempontjai nem változnak, így a kapcsolt vállalkozások közötti árak (transzferárak) vizsgálata továbbra is prioritást élvez.
A vámellenőrzések 2025-ben is a vámérték valódiságának megállapítására, az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülés felszámolására irányulnak.
Az e-kereskedelem növekedése megnövelte a vámszolgálat terheit. A NAV adatai szerint Magyarországra régiós elosztóközponttá vált, és a hatóság 2024-ben 136 millió kisértékű (150 euró alatti) harmadik országból érkező küldeményt vámkezelt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA fémkereskedelmi ellenőrzések, a szellemi tulajdon elleni jogsértések feltárása, a hamisított illetve a csempészáruk kereskedelmének visszaszorítása is folytatódik. A benzinkutak, a bérfőzést végző szeszfőzdék, vagy a jövedéki engedélyes kereskedők is számíthatnak ellenőrzésekre.
A NAV monitorozza az online pénztágépekből érkező adatok és az áfabevallások közötti eltéréseket, ami segíti a számla- és nyugtakibocsátás, valamint a foglalkoztatotti bejelentések helyszíni ellenőrzésére történő célzott kiválasztást.
A magyar uniós elnökség idején született meg az Áfa a digitális korban (VAT in the Digital Age, ViDA) uniós javaslatcsomag, melynek célja, hogy 2035-re teljesen elérhetővé tegye az egyes államokon belül a valós idejű számlaforgalom nyomon követését.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként túlzó, dramatizáló kifejezéseket használt (pl. „adóhatóság célkeresztjébe kerülhetnek”, „szigorú eszközökkel lépnek fel”), ami befolyásolhatta az olvasó véleményét a NAV tevékenységéről.
- Feltételezések: Az eredeti cikkben nem volt egyértelműen elkülönítve a tényközlés és a feltételezés, ami félreértésekhez vezethetett. Például, az „egyfajta ingyenes konzultációnak is tekinthető” megfogalmazás véleményként kezelendő, nem tényként.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások valóságtartalma a NAV közlésein alapul, melyek hitelessége a hatóság felelőssége.
- Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a NAV az adóelkerülés visszaszorítására törekszik, ehhez új eszközöket és eljárásokat vezet be, miközben a szabálykövető adózókat igyekszik segíteni.
- Hatás a magyar közéletre: Az új adategyeztetési eljárás és a fokozott ellenőrzések hatással lehetnek a vállalkozások adózási gyakorlatára, illetve az adóbevételekre. A valós idejű számlaforgalom nyomon követése pedig hosszú távon átalakíthatja a gazdasági szereplők közötti viszonyokat.
