Munkaerőhiány Magyarországon: Tendenciák és Gazdaságpolitikai Válaszok

OkosHír: A rendszerváltást követően a foglalkoztatottság több mint 20 évig a gazdaságpolitika fontos szempontja volt. A munkanélküliségi ráta az állami cégek megszűnésével és a piacgazdaságra való áttéréssel emelkedett, 1993-ban elérte a 12 százalékot. A 2008-as válság után a munkanélküliség ismét növekedett, 2010 és 2012 között tartósan 10 százalék felett maradt.

2014-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvezően alakultak. 2016-ra a munkanélküliség 5 százalékra csökkent, és azóta sem emelkedett fölé. A kormány 2023-ban azt közölte, hogy 13 év alatt elérték, hogy „aki akar, az tud dolgozni”, és teljes foglalkoztatottságot hirdettek. Ugyanakkor az utóbbi években felmerült, hogy az ország munkaerő-tartalékai kimerültek, és munkaerőhiány van.

A 2020-as években a cégek vendégmunkásokat alkalmaztak, mivel a magyarországi cégek nem tudták hazai dolgozókkal betölteni az üres pozíciókat. Hárs Ágnes a Tárki által kiadott Társadalmi Riport 2024-es kiadásában foglalkozik a hazai munkaerőpiac helyzetével, valamint a munkaerőhiány okaival, következményeivel és lehetséges megoldásaival.

A munkaerőhiányt többféleképpen lehet mérni. Az egyik indikátor a vállalatok munkaerő korlátozottságának érzékelése. Hárs szerint „egy vállalat tevékenysége korlátjaként érzékelhet néhány vagy akár egy hiányzó embert is”. Ez a mutató érzékeny a gazdasági folyamatokra. A gyorsan növekvő gazdasági környezetben több cég érezheti úgy, hogy nem áll rendelkezésére megfelelő számú munkavállaló. Egy másik mutató a be nem töltött álláshelyek aránya.

A hazai tendenciák hasonló képet mutatnak. 2014-2019 között magas volt és folyamatosan növekedett a magyarországi munkaerőhiány. 2020-ban a betöltésre váró állások száma a Covid-válság hatására csökkent, majd ismét növekedésnek indult. 2023-ban mérséklődött ez a tendencia, de továbbra is magas szinten maradt a hiány.

2020-ig a magyar munkaerőhiány szintje magasabb volt, mint az EU-átlag. Ausztria, Belgium, Hollandia, Németország, Norvégia és az Egyesült Királyság is magasabb munkaerőhiánnyal küzdöttek. A Covid óta a hazai adatok alacsonyabbak voltak, mint az EU egészére vonatkozó értékek. Ennek oka az volt, hogy a többi tagállamban is nőtt a betöltetlen munkahelyek száma és aránya.

A 2011-es és 2022-es népszámlálások adatai szerint a 15 évnél idősebb népesség létszáma 280 ezer fővel csökkent Magyarországon, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 800 ezer fővel nőtt. A demográfiai csökkenés több európai országot is érint. A foglalkoztatottság ilyen mértékű bővülése viszont kiugró volt Európában.

Hárs szerint a 2008-2009-es válságot követő konjunktúra keresletélénkítő hatása mellett a kormány intézkedései is erősítették a foglalkoztatottak számának növekedését. Ilyen intézkedés volt például a munkanélküli segélyezés megrövidítése, a rokkantnyugdíjazás megszigorítása, a munka törvénykönyvének módosítása, a közfoglalkoztatás bevezetése, és a nyugdíjkorhatár emelése.

A csökkenő népességszám és a bővülő foglalkoztatottság „a munkaerőpiaci források gyors kimerülését vetítik előre” – írja Hárs. A 25-49 éves korosztály elvándorlása csökkenti a munkavállalási korú népességet, ezzel növelve a hazai munkaerőhiányt. Az ebbe a korcsoportba tartozó népesség 2010-ben 3,3 százalékkal, 2013-ban 5,6 százalékkal, 2019-ben 9,9 százalékkal, 2023-ban pedig 11,2 százalékkal csökkent az elvándorlás miatt.

A munkaerőhiány a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, illetve a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban jelentkezett. Az előbbiben 2010-től folyamatosan magas és növekvő volt a betöltetlen álláshelyek száma, ami azzal magyarázható, hogy olyan ágazatok tartoznak ide, mint a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás. A képesítést nem igénylő munkakörök esetében 2013 után indult meg az üres álláshelyek gyors növekedése. Ennek oka az lehet, hogy több nagy ipari vállalat is Magyarországon nyitott gyárat.

A foglalkoztatottság gyors bővülése ahhoz vezetett, hogy a hazai termelékenység nem tudott elég nagy mértékben javulni. Magyarország fejlettségi szintje a kiinduló helyzetben megegyezett a régió más országainak (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) a színvonalával, az ország munkatermelékenysége azonban előbb romlott, majd kevésbé nőtt, mint a régióban máshol. Azok, akik korábban munkanélküliek vagy inaktívak voltak, jellemzően olyan munkakörökben kezdtek el dolgozni, amelyek nem húzzák felfelé az átlagot.

A Covid-válsággal egy időben a 2013-2019 közötti időszakot jellemző gyors gazdasági növekedés feltételei megszűntek. A tanulmány szerint a kormány nem hajtott végre érdemi gazdaságpolitikai változtatásokat. 2023-ban a kormány 1,5 százalékos növekedésről beszélt, de a magyar gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal csökkent. 2024-ben 2,5 százalékos gazdasági bővüléssel számolt a kormány, a KSH adatai alapján a magyar gazdaság 0,6 százalékos növekedést produkált.

A kormány akkumulátorgyárakat épít az országban, amelyek révén Magyarország továbbra is alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemként fog funkcionálni. A világválságot követően munkaerő-felesleg volt Magyarországon, így az ebben az időben épített gyárak szükségessége mellett lehet azzal érvelni, hogy az ott létrehozott munkahelyek csökkentették a magas munkanélküliségi rátát.

Mostanra alacsony a munkanélküliség, növekvő munkaerőhiányról beszélhetünk, a munkakínálat gyors biztosítása ezekben az üzemekben vendégmunkásokkal lehetséges. A vendégmunkásokat foglalkoztató nyugat-európai országok példájából arra lehet következtetni, hogy a vendégmunkások olyan munkaerőkínálatot biztosítanak, ami mellett az adott szektorban elkerülhető a jelentősebb hazai béremelés.

Orbán Viktor a 100 új gyár programot hirdette meg. A koreai SK akkumulátorgyártó több mint ezer külsős munkavállalót és több mint ötszáz saját dolgozót épített le az elmúlt egy évben, mivel az alacsony akkumulátorkereslet miatt csökkentett kapacitással üzemelnek csak. A kormány a Kecskemét melletti Nissin instant tésztagyár bővítését támogatja 10 milliárd forint költségvetési forrásból.

Gulyás Gergely szerint bíznak benne, hogy olyan munkahelyek jönnek létre, ahol magasak a fizetések, és az emberek olyan munkahelyekre mennek el dolgozni, ahol magasabbak a fizetések. A hiányzó munkaerőt hazai forrásból vagy külföldi munkavállalókkal lehet pótolni. A hazai forrás korlátozott.

Hárs szerint „Többségük a munkapiacról tartósan kiszorult, nehezen alkalmazható munkanélküli, közfoglalkoztatott, illetve passzív munkanélküli, aki szeretne dolgozni, de nem keres munkát. Foglalkoztatásuk költséges és időigényes, csak jól célzott munkapiaci programok után képzelhető el”.

A kormány 2012 és 2019 között már meglépte az idős munkavállalók arányának növelését a munkaerőpiacon. A 65 éven felüliek munkaerőpiacra történő bevonását lehetővé tevő jogszabályokat korábban megalkották, a nyugdíjkorhatár emelése pedig „intézményesíthette az idős munkavállalók munkapiaci jelenlétének a növekedését”.

A külföldre távozott magyarok hiánya jelentős és mérhető a hazai munkapiacon, hazacsábításuk azonban csak korlátozottan lehetséges. A hazatérők kisebb eséllyel lesznek alkalmazottak, körükben magas az önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá válás esélye.

A kormány külföldi munkavállalók foglalkoztatásával oldaná meg a munkaerőhiányt. 2010 és 2023 között a Magyarországon élő, külföldön született bevándorló népesség aránya nőtt. Ezen belül emelkedett az Európai Unión kívülről érkezettek aránya, és 2023-ra elérte a 43 százalékot. Ők főleg a szomszédos Ukrajnából és Szerbiából, emellett távol-keleti országokból érkeztek. Ez a bevándorló népesség a hazai munkapiac szereplője, gazdaságilag aktív, integrálódott.

A kereső tevékenység céljából érkezők aránya gyorsan növekszik. Hárs szerint a „spontán” munkavállalási célú bevándorlást kevésbé bürokratikus eljárással lehetne támogatni, ösztönözni. A hiányzó munkaerő pótlására a szakpolitika szervezetten ösztönözheti a külföldi munkaerő bevonását. Magyarország ezzel 2015 után kezdett el foglalkozni. Az engedélyek 2018-tól fokozatosan bővültek, például számos ázsiai ország polgárai számára is elérhetőek lettek. A kormány külön szabályozással garantálja, hogy a kormányzati gazdaságpolitika által támogatott gyárak munkaerőigénye biztosítva legyen.

A kormány szigorított a vendégmunkás-törvényen.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat használt, például a „vendégmunkásdömping” kifejezés használata negatív konnotációt hordoz. Emellett a kormány gazdaságpolitikájának kritikája („nem hajlandó tudomást venni”) nem objektív tényközlés.
• A cikkben több feltételezés is következtetésként van tálalva. Például a vendégmunkások bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatos állítás („elkerülhető a jelentősebb hazai béremelés”) nem feltétlenül bizonyított tény.
• A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, azonban a források hiánya miatt nehéz ellenőrizni az összes információt.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Magyarország munkaerőpiaca kihívásokkal küzd, és a kormány gazdaságpolitikája nem feltétlenül hatékonyan kezeli ezeket a problémákat.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a munkaerőhiány és a vendégmunkások kérdése politikai vitákat generálhat.

(Forrás: telex.hu)