Az Android Auto lehetővé teszi androidos alkalmazások futtatását a gépjármű rendszerének képernyőjén. Az Apple rendelkezik hasonló platformmal. Az alkalmazások integrációja egyedi fejlesztést vagy sablonok használatát igényli, utóbbit a Google alkalmazza média- és üzenetküldő applikációk esetében. Egy olasz szoftverfejlesztő 2018 szeptemberében kérte a Google-től, hogy biztosítson hozzáférést elektromos autó töltőállomás kereső alkalmazásához. Az alkalmazás célja töltőállomások megjelenítése térképen, navigáció a Google Maps segítségével, a töltés vezérlése és fizetés androidos eszközökön.
A Google 2018 decemberében elutasította a kérést, hivatkozva „biztonsági okokra és az erőforrások racionális elosztásának szükségességére”.
2020 októberében a Google béta verzióban közzétett egy sablont elektromosautó-töltő alkalmazásokhoz. Ezzel párhuzamosan a fejlesztő az olasz versenyhatósághoz fordult, állítva, hogy a Google magatartása versenykorlátozó. A hatóság egyetértett, kötelezte a Google-t a sablon végleges verziójának kiadására, a hiányzó funkciók fejlesztésére és 100 millió euró bírságot szabott ki.
A Google pert indított, amelyet első fokon elvesztett. A fellebbezést tárgyaló bíróság az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatalért, az európai versenyszabályok értelmezését kérve. A kérdés lényege, hogy egy domináns piaci helyzetben lévő infrastruktúra (mint az Android Auto) fejlesztője köteles-e hozzáférést biztosítani más vállalkozások számára.
Az Európai Bíróság korábban olyan esetekkel foglalkozott, ahol az infrastruktúra elengedhetetlen volt a hozzáférést kérő vállalkozás termékének célpiacra jutásához, vagy a platform fejlesztője saját termékét hozta előnyös helyzetbe. Példák erre a mobil operációs rendszerek alkalmazásáruházai és a Google Shopping esete.
Az első esetre vonatkozóan a Bíróság megállapította, hogy ha az infrastruktúrát tulajdonosa saját céljaira fejlesztette ki, a hozzáférés megtagadása csak akkor versenykorlátozó, ha az lehetetlenné teszi a kérelmező versenyzését a piacon, a megtagadás objektíve nem igazolható, és a hozzáférés nélkülözhetetlen a kérelmező tevékenységéhez, azaz nincs alternatívája.
Ennek oka, hogy a szerződéskötés megtagadása esetén az infrastruktúra fejlesztője köteles szerződést kötni a hozzáférés igénylőjével, ami korlátozza a fejlesztő szerződési szabadságát és tulajdonhoz való jogát. Ez a korlátozás ösztönzi a beruházásokat a minőségi termékek fejlesztésébe.
Ha az infrastruktúra fejlesztésének célja nem kizárólag a fejlesztő saját használata, hanem más vállalkozások általi használat is, akkor ez a korlátozás nem alkalmazható. Ebben az esetben a hozzáférés lehetővé tétele nem ellentétes az üzleti modellel.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Bíróság megállapította, hogy az Android Auto-t a Google nem csak saját céljaira fejlesztette ki, hiszen bizonyos funkciójú alkalmazások számára már engedélyezte a hozzáférést. Ezért azt vizsgálta, hogy a hozzáférés megtagadása mikor tekinthető versenykorlátozónak, mi indokolhatja, és hogyan lehet figyelembe venni bizonyos tényeket a magatartás versenyre gyakorolt hatásának megítélésekor.
A Google azzal érvelt, hogy a panaszos és hasonló vállalkozások továbbra is fenn tudtak maradni és erősítették helyzetüket a piacon. A bíróság ezt nem fogadta el, mert a versenykorlátozó magatartás megállapításához nem szükséges, hogy az eredményes legyen, csak az, hogy alkalmas legyen a verseny korlátozására. Több tényező is okozhatja, hogy a versenykorlátozó magatartás nem járt hatással.
A Bíróság szerint a versenykorlátozó magatartás megítélése nem függhet attól, hogy a versenytársak képesek-e enyhíteni a hatásokat, és nem zárható ki, hogy a magatartás hiányában a verseny tovább fejlődhetett volna.
A gyakorlat versenykorlátozó hatásának bizonyításához kézzelfogható bizonyítékokra van szükség, nem csak feltevésre. Ha a hatás kétséges, azt az infrastruktúra fejlesztője számára kedvező értelemben kell figyelembe venni.
A Bíróság nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a tulajdonos köteles-e objektív kritériumokat meghatározni a hozzáférési kérelmek rangsorolására, mivel nem kapott információt arról, hogy ez egy valós helyzet lenne. A Bíróság csak az ügy eldöntéséhez szükséges útmutatást adhat.
A Bíróság válaszolt arra a kérdésre, hogy a tulajdonos milyen indokkal utasíthatja el jogszerűen a hozzáférési kérelmet. Az elutasítás jogos lehet, ha az objektíve szükséges, vagy ha a hatékonyságnövelő hatása ellensúlyozza a versenytorzító hatást, összességében kedvezőbb helyzetbe hozva a fogyasztókat.
A hozzáféréshez szükséges fejlesztés költségekkel járhat, de ezért méltányos térítés követelhető. Elegendő indok lehet viszont, ha a hozzáférés veszélyeztetné a platform biztonságát, vagy ha más műszaki okok miatt lehetetlen a fejlesztést elvégezni. Figyelembe lehet venni a technikai nehézségek mértékét, a szükséges erőforrások megszerzésének lehetőségét és a szabályozásból eredő korlátokat.
A Bíróság megállapította, hogy ha a tulajdonos nem válaszol egy hozzáférési kérelemre, az valószínűsítheti, hogy az elutasításra nem tud objektív indokot felhozni.
A Bíróság iránymutatást adott a versenyhatóság bizonyítási kötelezettségére és a verseny tárgyát képező piac meghatározására vonatkozóan.
A versenyhatóságnak kell bizonyítania a versenykorlátozó hatást, míg az infrastruktúrát fejlesztő vállalkozásnak kell bemutatnia a hozzáférés megadását indokló objektív okokat. Ezután a versenyhatóság feladata bizonyítani, hogy a vállalkozás által felhozott érvek nem meggyőzőek.
A versenykorlátozó magatartás megállapításához azonosítani kell azt a piacot, amelyen a versenyt korlátozták. Ennek azonosításának azonban nem része, hogy a versenyhatóság pontosan meghatározza a terméket és a piac földrajzi körülhatárolását.
Az Európai Bíróság nem a konkrét ügyet dönti el, hanem értelmezi az európai jogot. A döntés a kérdést feltevő tagállami bíróság (az Olasz Államtanács) kezében van, de a fentiekből minden vállalkozás levonhatja a következtetéseket.
Elemzés
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként szakzsargont használt, ami nehezítette a megértést a nem szakértők számára. Enyhe elfogultság volt érezhető a Google magatartásának bemutatásában, de ez nem volt túlzó.
- Feltételezések: A cikk nem tartalmazott egyértelműen feltételezésként tálalt következtetéseket, de a Google motivációinak bemutatásakor bizonyos mértékű interpretációra került sor.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások a leírtak szerint megfelelnek a valóságnak, mivel egy jogi eljárás tényeit és az Európai Bíróság döntését ismertetik.
- Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az Európai Bíróság értelmezése szerint a domináns piaci helyzetben lévő platformoknak bizonyos esetekben hozzáférést kell biztosítaniuk más vállalkozások számára, de ez nem korlátlan kötelezettség. A döntés a versenyjog és a technológiai innováció közötti egyensúlyt keresi.
- Hatás a magyar közéletre: A magyar közéletre közvetlen hatása nincs, de a döntés precedensértékű lehet a digitális piac szabályozása szempontjából. A magyar vállalkozások is figyelemmel kísérhetik az ilyen döntéseket, ha hasonló helyzetbe kerülnek a jövőben.
