Horvátországban új szabályozás lépett életbe, mely szerint az ingatlanadó kivetése minden önkormányzat számára kötelezővé vált. Korábban ez opcionális volt, nyaralóadó formájában.
Azokban a városokban, ahol nem határoztak meg új adómértéket, automatikusan a korábbi nyaralóadó kulcsok érvényesek. Ahol korábban nem volt ilyen adó, ott a törvény szerint a minimális, négyzetméterenkénti 0,60 eurós díjtételt alkalmazzák.
Az önkormányzatoknak lehetőségük van az adómérték módosítására, figyelembe véve az ingatlan elhelyezkedését, korát és egyéb jellemzőit. Emellett bizonyos feltételek mellett szociális alapon mentességet is adhatnak.
Horvátország 20 legnagyobb városa közül a legtöbb nem élt az adóemelés lehetőségével, annak ellenére, hogy a kormány a maximális díjtételt 8 euróra emelte. A helyhatósági választások közeledtével egyesek szerint ez befolyásolhatta a döntést. Tavaly, amikor a felső határt 5 euróra emelték, több város már akkor emelte az adót.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA legnagyobb változás Bjelovarban történt, ahol korábban nem volt nyaralóadó. Itt most négyzetméterenként 3-6 eurós adót vezettek be, a legmagasabb kulcsot a központi területekre alkalmazva. Slavonski Brod 1,33-ról 2 euróra, Sisak pedig a kiemelt övezetében 3 euróra emelte a díjakat.
A turisztikai szempontból jelentős városok többsége megtartotta a korábbi magas adómértékeket. Zágráb, Split és Rijeka továbbra is 5 eurós díjtételt alkalmaz. A tengerparti üdülővárosok, köztük Dubrovnik, Split, Zadar, Šibenik, Opatija és Pula szintén nem emeltek az adón.
Néhány isztriai város azonban 5 euró fölé emelte a díjakat: Rovinjban és Porečben 6,25 eurós kulcsot vezettek be. A legmagasabb, 8 eurós négyzetméterenkénti adót Umagban állapították meg. Az emelést az adóbevételek új elosztási rendszerével indokolták, ami szerint a bevételek 20%-a a megyéhez kerül, így a városok bevétele csökken.
Elemzés: Az eredeti cikkben a „visszafogott hozzáállás vélhetően az közelgő helyhatósági választásokkal magyarázható” mondat feltételezést tartalmaz, melyet nem támaszt alá bizonyíték. A cikk alapvetően tényszerűen számol be a horvátországi ingatlanadó változásairól. A konklúzió az, hogy az új szabályozás életbe lépett, és bár a legtöbb nagyváros nem emelte az adót, néhány kisebb település, különösen Isztriában, megemelte a díjakat. A cikkben leírtak közvetlen hatása az ingatlantulajdonosokra van, különösen azokra, akik nyaralóval rendelkeznek Horvátországban. A magyar közéletre közvetlen hatása nincs, de felveti a kérdést, hogy hasonló szabályozás bevezetése Magyarországon milyen hatással lenne az ingatlanpiacra és az önkormányzatok bevételeire.
