Havasi Bertalan, Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke közel egy hónapja távozott posztjáról, a személycsere bejelentésére a múlt héten került sor. Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a sajtó megkereséseire ki válaszol a miniszterelnök tevékenységével kapcsolatban. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) február közepén közölte Havasi Bertalan távozását, aki 15 évig töltötte be a sajtófőnöki pozíciót. Havasi Bertalan korábban a miniszterelnök nyilvános programjairól az MTI-nek küldött közleményeken keresztül tájékoztatott, valamint válaszolt a sajtó megkereséseire.
A hivatalos tájékoztatás szerint Havasi Bertalan továbbra is Orbán Viktor mellett dolgozik, de más pozícióban. A KTK közleménye szerint a miniszterelnökhöz érkező sajtómegkereséseket a KTK kezeli. A KTK-nak küldött kérdésekre esetenként érkezett válasz, azonban ezek a válaszok nem tartalmaztak sok új információt.
A Hivatalos Értesítőből kiderült, hogy március 1-jétől Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár veszi át Havasi Bertalan feladatait. Máté János feladatai közé tartozik a sajtó tájékoztatása a miniszterelnök tevékenységéről és programjairól, a médiafigyelés, az interjúk, sajtómegkeresések kezelése, a miniszterelnök közösségimédia-oldalainak kezelése, képi, videó- és audiotartalmak előállítása, médiaszereplések szervezése, sajtólista összeállítása és kezelése, valamint a kapcsolattartás a szerkesztőségekkel.
Máté János elérhetőségei nem kerültek nyilvánosságra. A szerkesztőségek megkeresték Máté Jánost a korábbi Havasi Bertalan emailcímre küldött kérdésekkel, azonban nem érkezett válasz. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár szervezi és lebonyolítja a miniszterelnöki interjúkat, kezeli a miniszterelnököt érintő újságírói megkereséseket. Ugyanakkor az ő államtitkárságához tartozó Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály fogadja, kezeli, adminisztrálja a beérkező újságírói kérdéseket, a Kormányzati Tájékoztatási Központtal együttműködve megválaszolja azokat, és gondoskodik azok utánkövetéséről. Emellett a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály is közreműködik az újságírókkal és a szerkesztőségekkel történő kapcsolattartásban. A megkeresésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda oldalán szerepel egy „sajtókapcsolatként” megadott cím, de az nem a minisztérium sajtóelérhetősége. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azon címe, ahonnan előfordul, hogy válasz is érkezik megkeresésekre, nyilvánosan nem elérhető.
Elemzés:
Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például, amikor Havasi Bertalan tevékenységét jellemezte („sokszor igyekezett távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől”) vagy amikor a momentumos kordonbontást minősítette („reménytelen helyzetben lévő politikusok kétségbeesett erőlködése”). Ezek a megfogalmazások nem objektív tények, hanem szubjektív vélemények, melyek a cikk hangulatát befolyásolják.
A cikk feltételezésként tálalta azt, hogy a szerkesztőségek „joggal gondolhatták”, hogy Máté Jánost kell keresniük, ami egy nem bizonyított következtetés. Emellett a cikk sugalmazza, hogy a kormányzati kommunikáció szándékosan átláthatatlan, ami szintén egy feltételezés.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikkben leírtak megfelelnek a valóságnak abban a tekintetben, hogy Havasi Bertalan távozott, Máté János átvette a feladatait, és a sajtó nehezen tud kapcsolatba lépni a Miniszterelnöki Sajtóirodával. Azonban a cikk interpretációja és a jelzett problémák okainak bemutatása szubjektív lehet.
A cikk konklúziója az, hogy a sajtó számára nehézséget jelent a kormányzati kommunikáció, és a megfelelő információkhoz való hozzáférés. Ez a helyzet potenciálisan alááshatja a kormányzati átláthatóságot és a sajtó szabad működését.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a nehézkes kommunikáció a kormány és a sajtó között bizalmatlanságot szülhet, és akadályozhatja a közvélemény tájékoztatását.
