Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferencián tartott előadásában elmondta, hogy az MBH Bank ismertsége eléri a 90 százalékot. A bank rendelkezik a legtöbb fiókkal (400) Magyarországon, és vezető szerepet tölt be a vállalatfinanszírozásban. Továbbá, a magyar borosgazdák 50%-a az MBH Bank ügyfele.
Puskás András véleménye szerint az ESG-nek való megfelelés során a compliance helyett üzleti, pozitív ösztönzők alkalmazása lenne célravezetőbb.
Az MBH Bank ESG politikájának három fő területe van:
- 2023-ban elkészítették a zöld hitelezési és zöld finanszírozási keretrendszerüket.
A bank a zöld finanszírozási lehetőségeket az alábbi programok keretében kínálja:
- Támogatják az öntözéses projektek megvalósulását a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Az első pályázati keret 16,5 milliárd forint, amely februárban nyílt meg (maximum 200 millió forint igényelhető). A második keret 50 milliárd forint, amely márciusban nyílik (200-500 millió forint között lehet pályázni).
- Megalapították a Fenntartható Jövő díjat, amelyre az MBH Bank ügyfelei idén először nevezhetnek.
Az előadást követő panelbeszélgetés az ESG-kritériumokról és a finanszírozási lehetőségeiről szólt. Schmidt Ákos, a Credit Management Group ügyvezető igazgatója felvetette, hogy a zöld átállás forrásszükséglete becslések szerint 4 és fél ezer milliárd dollár.
Dr. Héjj Tibor, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) energiaipari és ESG szakértője szerint a versenyképes fenntarthatóság célja az, hogy a vállalkozások számára versenyelőnyt jelentsen. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy becslés szerint a legújabb szabályozások 800 ezer euró költséget jelentenek egy francia középvállalatnak az első két évben. Dr. Héjj Tibor szerint a komplex támogatási rendszerben energiahatékonysági és oktatási pályázatokon keresztül 10-100 millió forintos támogatás is elérhető.
Baumann Csilla, a Trustify Befektetési Alapkezelő Back Office vezetője, igazgatósági tagja elmondta, hogy az alap indulásától ESG alapkezelőként kívántak működni, de finanszírozási nehézségekbe ütköztek. Baumann Csilla véleménye szerint a bankok sok energiát fordítanak az ESG szabályoknak való megfelelésre, de a zöld finanszírozási projekteknél nem értik a befektetések sajátosságait, és a régi iparági specifikumokat követik a hitelezés során. Új, rugalmasabb megközelítésre lenne szükség.
Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője szerint a magyar zöldhitel piac 1000 milliárd forint körül van, melynek 60-70 százaléka vállalati kitettség. Suba Levente szerint a bankoknak fel kell készülniük az átállási kockázatokra, és segíteniük kell az ügyfelek átállását.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaSzaniszló Bálint, az Erste Bank Hungary fenntarthatósági iroda vezetője szerint érdemes megnézni az MNB honlapján elérhető ESG megfelelési kérdőívet (kb. 60 kérdés). Szaniszló Bálint kijelentette, hogy a bankok nem fogják erőltetni a zöld finanszírozási termékek megalkotását, ha nincs megfelelő ügyféligény.
Lukács Ákos, az EY közép-európai klímaváltozási és fenntarthatósági üzletágvezetője szerint a fenntarthatósági jelentések és ESG beszámolók készítése kihívást jelent a vállalatok számára. Az új szabályozások bevezetésével a cégeknek át kell alakítaniuk jelentéskészítési folyamataikat és erőforrás-tervezésüket.
A kettős lényegességi vizsgálat során a vállalatoknak fel kell térképezniük a társadalmi és környezeti hatásokat, valamint ezek pénzügyi vonatkozásait is. Lukács Ákos szerint a jelentés elkészítésének logikáját 6-9 vagy akár 12 hónappal előbbre kell hozni a korábbi gyakorlathoz képest. Egy nagyobb vállalatnál ez akár ezer munkaórát is igénybe vehet, és egymillió euró feletti költséggel járhat a tanácsadók és könyvvizsgálók bevonásával együtt.
Elemzés
Az eredeti cikk elsősorban tájékoztató jellegű, de tartalmazhat olyan elemeket, amelyek a bank pozitív megítélését erősítik. Például az MBH Bank ismertségének és piaci vezető szerepének hangsúlyozása, valamint a „Fenntartható Jövő díj” megalapítása. A cikkben megjelenő vélemények, mint például Puskás Andrásnak az ESG-vel kapcsolatos álláspontja, feltételezésként is értelmezhetők, miszerint az üzleti ösztönzők hatékonyabbak a compliance-nál, bár ezt nem támasztják alá konkrét adatokkal.
A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a konferencián elhangzottakat tükrözik. Azonban a zöld átállással kapcsolatos becslések (pl. 4 és fél ezer milliárd dolláros forrásszükséglet) forrásmegjelölés nélkül szerepelnek, így azok hitelessége nem ellenőrizhető.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a bankok és vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ESG szempontokra, de a szabályozásoknak való megfelelés és a zöld finanszírozás terén kihívásokkal szembesülnek. A zöld finanszírozás terén rugalmasabb megközelítésekre és az ügyféligények jobb figyelembevételére van szükség.
Az esemény rávilágít a fenntarthatóság fontosságára a magyar közéletben és gazdaságban. Az ESG szempontok integrálása a vállalati működésbe és a finanszírozási döntésekbe hosszú távon hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez, de ehhez a vállalatoknak és a pénzügyi intézményeknek is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz és szabályozásokhoz.
