Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Magyar Hang közérdekű adatigénylése miatt a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult. A Magyar Hang az alapítványtól pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatokat igényelt.

Schmidt Mária levélben fordult Lánczi Tamáshoz, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökéhez, állásfoglalást kérve arról, hogy ki kell-e adni a kért adatokat, amennyiben azokat egy, véleménye szerint „jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság” kéri. Azt is felvetette, hogy sértheti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szerv pénzügyi adatai „külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek”. Arra kérte Lánczit, hogy amennyiben a jogszabályok alapján az ilyen adatigénylések nem tagadhatóak meg, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja az információ-szolgáltatást, tegye meg a szükséges lépéseket.

Lánczi Tamás válaszában azt írta, hogy a hivatal korábban már többször kifejezte aggodalmát amiatt, hogy „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, köztük médiumok”, nagy mennyiségű adatot szereznek meg a magyar államtól és szerveitől, és ezeket „ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba” töltik fel. A hivatal elnöke szerint az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását szolgálják, hanem „idegen hatalmak érdekeit”. A hivatal állítólag konkrét javaslatokat küldött a jogalkotónak ennek megakadályozására.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A „nagy mennyiségű” adatigénylés említése, valamint a „jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet” és az „idegen hatalmak érdekei” kifejezések negatív konnotációt hordoznak, és a Magyar Hang tevékenységét eleve gyanússá próbálják tenni. A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy az adatigénylések valójában külföldi érdekeket szolgálnak, anélkül, hogy ezt bizonyítaná.

A cikkben leírtak valóságtartalma nem minden ponton ellenőrizhető, mivel a „lap” információira hivatkozik, ami nem feltétlenül megbízható forrás. A cikk konklúziója az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal aggályosnak tartja a külföldi finanszírozású szervezetek adatigényléseit, és lépéseket kíván tenni ezek korlátozására. Ennek hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább szűkül a nyilvánosság információhoz való hozzáférése, és erősödik a külföldi befolyással kapcsolatos retorika.

(Forrás: 444.hu)