2025. február 26-án az Európai Bizottság közzétette a Megfizethető Energiáról szóló Akciótervet, amely a Tiszta Ipari Megállapodás része. Az akcióterv célja, hogy reagáljon az emelkedő energiaköltségekre és az ipar versenyképességével kapcsolatos aggodalmakra. Az akcióterv nyolc intézkedést tartalmaz, melyek célja az energiaköltségek rövid távú csökkentése és a jövőbeli ársokkokat megelőző strukturális reformok bevezetése.
Az akcióterv egyik eleme a földgázpiaccal foglalkozik. Az orosz-ukrán háborút követően a gáz ára emelkedett. A cikk szerint, bár az árak csökkentek, még mindig a korábbi évtized átlagárának dupláján vannak.
A Bizottság javasolja, hogy az EU közösen lépjen fel a gázbeszerzés terén. A terv szerint az EU megvizsgálja, hogyan használhatná ki a vásárlóerejét a földgáz importjára vonatkozóan. A kereslet egyesítésével az EU kedvezőbb feltételeket biztosíthatna a tagállamoknak.
Az EU-ban már létezik egy önkéntes közös gázbeszerzési lehetőség (AggregateEU). A mostani lépés ennek a platformnak a bővítését és az LNG-re vonatkozó összehangolt hosszú távú szerződések ösztönzését jelenti.
A közös beszerzés azt jelenti, hogy az uniós tagállamok egységesen lépnek fel a gázszállítókkal szemben. Az EU gázpiaca jelentős keresletet képvisel, ami alkupozíciót biztosíthat.
A Bizottság megfontolja a „kereslet aggregálásán túlmutató lehetőségeket” is, beleértve más országok stratégiáit, például a „japán modellt”. Ez a modell az LNG-infrastruktúrába történő beruházásokra és hosszú távú beszerzési szerződésekre épül.
A japán modell szerint a japán magánszféra és az állam szorosan együttműködnek. Ez lehetővé teszi olyan LNG-infrastruktúra-kezdeményezések megvalósítását, amelyeket a piaci szereplők esetleg nem vállalnának.
A cikk szerint a japán modell átvétele a gázhoz való hozzáférést gazdasági biztonsági kérdésként kezelné, nem csupán piaci tranzakcióként. Ez elmozdulást jelentene az EU hagyományos, piac-vezérelt energiapolitikájától.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikk szerint, ha Európa más országok LNG-projektjeibe fektet be, az államközi kapcsolatokat és az energetikai együttműködést is erősítheti.
A cikk megjegyzi, hogy az EU nem másolhatja egyszerűen a japán LNG-modellt, mivel Európa szabályozási környezete, éghajlati kötelezettségvállalásai és politikai struktúrája eltérőek.
Az akciótervben a japán modellre való utalás azt jelzi, hogy az EU tanulni kíván a japán LNG-ellátás stabilizálásában elért eredményekből, de az európai vezetőknek a megközelítést az uniós realitásokhoz kell igazítaniuk.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „megvédhetnék magukat a szélsőséges áringadozásoktól” kifejezés a biztonságérzetre apellál, míg a „Brüsszel” használata (ahelyett, hogy egyszerűen az Európai Bizottságot említené) egyfajta távolságtartást sugallhat. A „japán modell” többszöri említése egyfajta követendő példaként állítja be Japánt, anélkül, hogy részletesen feltárná az esetleges negatív következményeket vagy a modell EU-ra való alkalmazhatóságának korlátait.
A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek. Például az, hogy a közös gázbeszerzés „nyomást gyakorolhat a beszállítókra, hogy jobb feltételeket kínáljanak”. Ez egy valószínűsíthető forgatókönyv, de nem szükségszerűen bekövetkező esemény.
A cikkben leírt állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben az Európai Bizottság valóban közzétett egy ilyen akciótervet, és az abban foglaltak a cikkben leírtak szerint alakulnak. Azonban a jövőre vonatkozó állítások (pl. a közös beszerzés hatásai) spekulatívak.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy az EU az energiaválságra reagálva aktívabb szerepet kíván vállalni a gázpiacon, és a közös beszerzés révén javítani kívánja a tagállamok alkupozícióját. A japán modell elemzése azt sugallja, hogy az EU a hosszú távú ellátásbiztonság érdekében hajlandó lehet a piaci megközelítéstől eltérő, államilag támogatott megoldásokat is alkalmazni.
Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett lehet. Ha az EU közös gázbeszerzése sikeres lesz, az potenciálisan csökkentheti a tagállamok (köztük Magyarország) energia költségeit. Azonban a japán modell esetleges átvétele, és az ezzel járó állami szerepvállalás kérdéseket vet fel a piaci verseny és a szabályozási környezet tekintetében, ami vitákat generálhat.
