Novák Előd parlamenti indítványt nyújtott be a kötelező gyermekoltások felülvizsgálatára

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke parlamenti indítványt nyújtott be a kötelező gyermekoltások rendszerének felülvizsgálatára, melyet X-en (korábban Twitter) tett közzé. Az indítvány a jelenlegi magyarországi gyakorlatot veti össze más európai uniós tagállamokéval. Novák Előd bejegyzésében arra hivatkozik, hogy az Európai Unió 27 tagállamának többségében nincsenek kötelező védőoltások. Példaként említi Finnországot, Ausztriát és Portugáliát, ahol nincs kötelező oltás. Magyarországon az Országgyűlés Hivatalának Képviselői Információs Szolgálata szerint 12 kötelező oltás van. Novák szerint az EU-ban és Európában is az országok többségében nem kötelező az oltási program.

Novák Előd szerint számos szakember kritizálta a magyar szabályozást, és a kötelező oltások helyett a választhatóságot támogatják. A Mi Hazánk is ezt az álláspontot képviseli, és azt szeretnék, ha a kormányzat a büntetések helyett az ajánlásokra helyezné a hangsúlyt.

Novák Előd állítása szerint Kertész Nikoletta 24 éve foglalkozik a témával, akinek mindhárom gyermeke oltássérült. Kertész a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2025. évi védőoltásokról szóló módszertani levelére és az OGYÉI oldalán elérhető oltási alkalmazási előiratokra hivatkozva azt állítja, hogy Magyarországon 13 alkalommal 17 fecskendőből 33 féle kórokozó ellen oltanak. Ezzel több kórokozót többször ismétlőként is bejuttatnak, így összesen 13 alkalommal 109 kórokozót oltanak be a gyermekekbe.

Egy linkelt összeállítás – mely az NNGYK statisztikáira hivatkozik – szerint 2002 és 2022 között 38 haláleset történt oltást követő nem kívánatos események következtében. Az összeállítás szerint ez a szám magasabb lehet, mert a gyermekorvosok ritkán jelentik be a mellékhatásokat, főleg csak szülői nyomásra.

Novák Előd szerint a legtöbb helyen, ahol vannak kötelező oltások, orvosi szakvéleménnyel vagy szülői nyilatkozattal a gyermek mentesülhet az oltás alól. Novák Előd szerint kérdéses, hogy Magyarországon miért nem kaphat egy gyermek oltás alóli mentességet. Novák szerint az NNGYK felülbírálja a mentességi kérelmeket olyan oltási tanácsadókkal, akik nem látták a gyermekeket, és akiknek a hatásköre sincs leszabályozva.

Novák Előd indítványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva azt írja, hogy a magyarok várható élettartama közel 5 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál. Hozzátette, hogy Magyarország fordítja az EU-ban a legkevesebb pénzt az egészségügyre, a GDP arányában.

Novák Előd szerint aggasztóan emelkedik az autista gyermekek száma, ami az elmúlt 20 évben 16-szorosára nőtt. Hivatkozik Robert F. Kennedyre, az USA új egészségügyi miniszterére, aki szerinte azt a célt tűzte ki, hogy megkeresi a növekedés okát. Az Autista Gyerekekért Központ tanulmánya szerint a 2–3 éves autizmussal diagnosztizált gyermekek 90%-ának esetében a betegség fő oka a túlzott virtuális eszközhasználat.

Novák Előd szerint a Covid-19 vakcinákkal kapcsolatos kommunikáció aláásta a társadalom bizalmát az egészségügyben. Novák Előd szerint senki sem felel azért, ha egy gyermek oltástól maradandó egészségkárosodást szenved. Hivatkozik dr. Mihalik Angelika cikkére, mely szerint más országokban a gyermek családja kárpótlást kap.

Elemzés

Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is igyekszik hatni az olvasóra. Például érzelmi töltetű szavakat használ (pl. „diktatúra”, „aggasztóan”), és retorikai kérdéseket tesz fel, amelyek egy adott válasz irányába terelik az olvasót. A cikkben feltételezések is megjelennek következtetésként, például amikor az autizmus növekedését az oltásokkal hozza összefüggésbe, anélkül, hogy ezt bizonyítaná.

A cikkben tett állítások egy része ellenőrizhető (pl. statisztikai adatok), más része viszont véleményen vagy nem bizonyított összefüggéseken alapul. Például a mellékhatások bejelentésének alacsony száma egy feltételezés, amelyet nehéz objektíven igazolni.

A cikk konklúziója, hogy a kötelező gyermekoltások rendszerét felül kell vizsgálni, és a választhatóságot kell előtérbe helyezni. Ezt a következtetést a cikk a más európai országokban alkalmazott gyakorlatra, szakértői véleményekre és statisztikai adatokra alapozza.

Az esemény hatása a magyar közéletre többirányú lehet. Egyrészt felhívhatja a figyelmet a kötelező oltásokkal kapcsolatos kérdésekre és vitákra. Másrészt polarizálhatja a társadalmat az oltáspártiak és oltásellenesek között. Harmadrészt pedig befolyásolhatja a kormány egészségügyi politikáját, különösen a gyermekoltásokkal kapcsolatban.

(Forrás: magyarjelen.hu)
Kép: Novák Előd/Facebook