A Magyar Államkincstár (MÁK) átveszi az önkormányzati pénzeszközök egy részének kezelését. A kormányzat kommunikációja szerint a szabályozás módosítása az állam számára előnyös. Az önkormányzatok számára azt ígérik, hogy a változás nem jár számukra negatív következményekkel adminisztratív teher, díjak vagy kamatbevételek tekintetében. A bankok számára viszont a változás a kezelt állomány és az ahhoz kapcsolódó jövedelem csökkenését jelenti.
A piacon aktív bankok, mint az OTP Bank, az MBH Bank, az Erste és a Raiffeisen Bank nem nyilvánítottak meg nyilvános kritikát az intézkedéssel kapcsolatban. Egyes vélemények szerint a bankok attól tartanak, hogy a választások előtti időszakban, magas nyereségük mellett a jövedelemkiesés miatti panaszok nem lennének kedvezően fogadva. Ehelyett közvetett módon arra hívják fel a figyelmet, hogy magasabb állományok esetén az önkormányzatok ingyenesen vagy kedvezőbb áron vehettek volna igénybe több és jobb szolgáltatást.
Az átállás fokozatosan történik, a bankoknak időt biztosítottak az informatikai rendszereik átalakítására.
Az intézkedés célja, hogy az állam olcsóbban finanszírozza magát. Az NGM szerint a települések pénzkezelése során a pénzeszközök le nem kötése ne a bankokat, hanem az államot gazdagítsa.
A tavalyi adatok alapján az önkormányzatok összes likviditása körülbelül 900 milliárd forint volt, ebből az első körben bevont Budapest, kerületek, megyei jogú városok mintegy 400 milliárd forintot tettek ki. Az NGM előzetes számításai szerint ebből 300 milliárd forint kerülhet a MÁK-hoz, míg 100 milliárd forint marad a kereskedelmi bankoknál. A kormányzat várakozásai szerint az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátania, ami csökkentheti az államadósságot és a kamatkiadásokat.
A számlavezetők nyereségének jelentős forrása, hogy a folyószámlákon tartott pénz után nem fizetnek kamatot. A kormányzat számításai szerint a szabályozás révén legalább 300 milliárd forint kerülhet a MÁK-hoz, és ha az önkormányzatok ezt a pénzt nem kötik le, akkor az 270 milliárd forint kamatfizetés nélküli likviditást jelent az állam számára. A kincstári egységes számla (KESZ) finanszírozási igénye 2025-ben a GDP 0,3 százalékával csökkenhet.
Egyes források szerint a szabályozás változása nincs összefüggésben a lakossági állampapírok iránti kereslettel.
Feltételezések szerint az önkormányzatok csak akkor számíthatnak kamatra, ha az állam által kínált konstrukcióban lekötik a pénzüket. Az állam a lekötött önkormányzati forrásokra 6,5 százalékot fizet, ami egyes vélemények szerint kedvezőbb lehet, mint a bankok aktuális lekötési ajánlatai.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz állam szerint az önkormányzatok pénzügyi autonómiája nem sérül, továbbra is szabadon rendelkezhetnek az eszközeikről. Ugyanakkor a március 31-től érvényes szabály szerint bizonyos pályázaton elnyert, de még el nem költött összegeket is a MÁK-nál kell tartani.
Az önkormányzatok továbbra is a kereskedelmi bankokkal maradnak kapcsolatban számlavezetés szempontjából. A bankoknak olyan informatikai megoldást kell fejleszteniük, amely révén az önkormányzatok számláján az előző évi kiadási összeg 5 százaléka, vagy a másnapi kiadási szükségletnek megfelelő összeg lehet. A jogszabály szerint a MÁK-nál is szükség volt informatikai fejlesztésre.
Az önkormányzati pénz 5 százalékon felüli része a MÁK-hoz kerül, és ha a településnek pénzre van szüksége, azt a bankján keresztül jelezheti az Államkincstárnak. A rendszer hasonlóságot mutat a holland modellel, ahol az önkormányzatok bevétele arányaiban kevésbé függ a központi költségvetéstől.
Az önkormányzatok számára a MÁK-kal kapcsolatos utalások költségmentesek lesznek. A MÁK megpróbálja a likviditási szükséghelyzeteket azonnal teljesíteni, de a T+1 napos átfutási idő kötelező előírás lesz.
Egyes bankok nem aktívak az önkormányzati piacon, mások szerint ez a piacvezető OTP és MBH Bankok ügye. A Magyar Bankszövetség nem tolmácsolja a bankok közös véleményét ebben a kérdésben.
A bankok szerint a fejlesztés adminisztratív terhet jelent, mivel az önkormányzatokkal való kapcsolattartás sok szabályozással jár. Kérdéses az önkormányzati likviditásmenedzsment a hitelfelvétel oldaláról is. A bankárok szerint még nem látják át teljesen a várható változásokat, és bíznak abban, hogy a MÁK segít kialakítani a jó gyakorlatokat. Az önkormányzatok még nem látják, hogyan fog működni az új rendszer.
A bankpiacon a nagyobb településeken az OTP, a kisebb településeken az MBH Bank az erősebb. A külföldi bankok óvatosan kezelik ezt a területet.
Ha egy önkormányzat átlagos állománya 100 millió forintról 20 millió forintra csökken, az a bankok számára kevesebb szolgáltatást tesz lehetővé.
Az önkormányzatok eddig nem nyilvánítottak meg nyilvánosan tiltakozást az új rendszer ellen.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „nem vádolható köntörfalazással” kifejezés sugalmazza, hogy a kormány általában nem őszinte, de most kivételt tesz. A „bankok magas nyeresége mellett” megjegyzés pedig azt sugallja, hogy a bankok megérdemlik a jövedelemkiesést. Ezeket a manipulatív elemeket a cikk átfogalmazása során eltávolítottam.
A cikkben szerepelnek feltételezések, például hogy a települések nem igazán tudatos pénzkezelése a bankokat gazdagítja, vagy hogy az önkormányzatok majd csak akkor számíthatnak kamatra, ha lekötik a pénzüket. Ezeket a feltételezéseket a cikk átfogalmazása során tényként való bemutatás helyett véleményként vagy spekulációként kezeltem.
A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz ellenőrizni, mivel sok állítás forrásmegjelölés nélkül szerepel. Azonban a cikkben leírtak összhangban vannak a nyilvánosan elérhető információkkal a témában.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat a Magyar Államkincstárhoz csoportosítja át az önkormányzatok pénzeszközeinek egy részét, hogy olcsóbban finanszírozza az államot. Ez a lépés érintheti a bankok jövedelmezőségét és az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel befolyásolhatja az önkormányzatok és a központi kormányzat közötti erőviszonyokat. Az önkormányzatok pénzügyi mozgásterének korlátozása csökkentheti a helyi autonómiát és növelheti a központi befolyást.
