Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója az IMS Tudományos Ünnepi Ülésén reagált a Telex kérdéseire, amelyek a mentők kiérkezési idejéről szóló elemzésekre vonatkoztak. Az elemzéseket Kunetz Zsombor egészségügyi szakember adatai alapján Ferenci Tamás biostatisztikus készítette.
Csató Gábor kijelentette, hogy az elemzések félrevezetik a lakosságot, és megkérdőjelezte az elemzést készítők szakértelmét. Szerinte az elemzők nem ismerik a magyar mentőszolgálat működését, és véleménye szerint az is kérdéses, hogy a külföldi rendszereket mennyire ismerik.
Kunetz Zsombor közérdekű adatigényléssel kérte ki az OMSZ kiérkezési adatait. A kapott adatok egy részét Ferenci Tamás felhasználta egy becslés készítéséhez, melyet nyilvánosan közzétett. Az eredmények szerint a 90. percentilis (az az idő, amin belül az esetek 90 százalékához kiér a mentő) értéke az OMSZ esetében magasabb, mint például a brit mentőszolgálatnál.
Csató Gábor szerint Ferenci Tamás nem kért tőlük adatokat, ezért nem tudja, milyen adatokból dolgozott. Ferenci Tamás a weboldalán feltüntette, hogy az OMSZ által kiadott, Kunetz blogján nyilvánosságra hozott adatokból dolgozott, és szakirodalmi adatok, valamint statisztikai megfontolások alapján készítette a becslését.
A Telex megkérdezte, hogy a Ferenci Tamás által kiszámolt 90. percentilis értékek megfelelnek-e a valóságnak. Például a legmagasabb, Kiemelt P1 prioritási kategóriában (például újraélesztést igénylő esetek) a 90. percentilis országosan 19–23 perc körül, Budapesten 17–25 perc körül van a 2024. októberig közölt adatok alapján. Csató Gábor azt válaszolta, hogy nincsenek ilyen adataik, és a medián kiérkezési idő 13,2 perc.
Az OMSZ korábban, Csató Gábor aláírásával ellátott levélben azt közölte Kunetz Zsomborral, hogy „A legsürgősebb esetek 90 százalékában történő 15 percen belüli kiérkezés feltételei az ország teljes területén biztosítottak”.
Csató Gábor szerint a külföldi mentőszolgálatok nem használják a 90. percentilist. Ezzel szemben a londoni mentőszolgálat honlapján elérhető minőségbiztosítási jelentés tartalmazza ezt az adatot.
Csató Gábor szerint az OMSZ többféleképpen is vizsgálja a kiérkezési időt, például a mentőkhöz való kapcsolástól, a döntés megszületésétől, vagy a 112-es telefonhívás kezdetétől. A legreálisabb mutató az, ami a mentő kiküldéséről szóló döntés megszületésétől méri az időt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaCsató Gábor szerint a nyugat-európai mentőszolgálatokkal összehasonlítani a magyart megtévesztő, mert Nyugat-Európában nincs egységes mentőszolgálat. Ferenci Tamás az írásában nem a londoni mentőszolgálat adataira utalt, hanem arra a központi adatbázisra, ami mind a tizenegy angol mentőszolgálat statisztikáját magában foglalja. Ferenci nem is végzett összehasonlítást, csak megjegyezte, hogy míg Angliában a kiérkezési idők számítási módja és maguk a kiérkezési idők is nyilvánosak, addig az OMSZ esetében egyik sem az.
Csató Gábor szerint a 90. percentilist megbecslő Ferenci a statisztikus szemével nézi az adatokat, ami nem ugyanaz, mint egészségügyi szemszögből nézni őket. A nyers számokon kívül a helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni.
Csató Gábor elmondta, hogy az OMSZ célja, hogy a legsúlyosabb, P1-es betegekhez a lehető leggyorsabban, akár percek alatt, de a kevésbé súlyos állapotú P2-es betegekhez is lehetőleg 25 percen belül érjenek oda.
Csató Gábor szerint Nyugat-Európában gyakran van olyan, hogy elindított beavatkozásként értékelnek olyan helyzetet, amikor laikust riasztanak az eseményhez, de az OMSZ nem így számol.
A Telex kérdéseire, hogy miért nincs nyilvánosan elérhető adatbázis a kiérkezési időkről, és hogy terveznek-e ilyesmit, Csató Gábor azt mondta: keresik a lehetőséget arra, hogy miként tudják nyilvánosan publikálni a kiérkezési időket úgy, hogy a háttérinformációkat is megosszák a laikusokkal.
A Telex rákérdezett arra is, hogy miért kinyomtatott és újra beszkennelt formában kapta meg Kunetz Zsombor a kért statisztikákat. Csató Gábor azt válaszolta, hogy Kunetz Zsombor adatokat kért, nem pedig formátumot.
Csató Gábor elmondta, hogy a rendszert folyamatosan monitorozzák belső auditokkal is, és ahol tudnak, javítanak a hatékonyságon.
A Telex szerint a mentőszolgálati rendszer teljesítményéről szóló társadalmi vitához transzparenciára van szükség, nemcsak az adatok terén, hanem azok kommunikálásában is.
Elemzés
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk idézetekkel és részletes leírásokkal próbálta bemutatni a konfliktust az OMSZ és az elemzők között. Az idézetek kiválasztása és a kontextusba helyezése befolyásolhatta az olvasó véleményét.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Az eredeti cikkben volt olyan feltételezés, miszerint az elemzők politikai szándékkal vezetik félre a lakosságot.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások valóságtartalmát nehéz megítélni, mivel az adatok és a számítási módszerek nem teljesen nyilvánosak. Az viszont tény, hogy az OMSZ és az elemzők között véleménykülönbség van a kiérkezési idők értékelésében.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy az OMSZ és egyes szakértők között vita alakult ki a mentőszolgálat teljesítményének megítélésében. A vita középpontjában a kiérkezési idők mérésének és értékelésének módja áll.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény rávilágíthat a közszolgáltatások, például a mentőszolgálat teljesítményének átláthatóságára és a szakmai viták fontosságára. A nyilvánosság számára fontos lehet, hogy megbízható és hozzáférhető információk álljanak rendelkezésre a mentőszolgálat működéséről.
