A Magyar Iszlám Közösség vezetője egy interjúban beszélt a magyarországi muszlimok helyzetéről, a közösség tevékenységéről és véleményéről a migrációval kapcsolatban. A vezető szerint Magyarországon nem valószínűsíthető terrorista akció, mert véleménye szerint nincs az országban működő, terrorizmussal gyanúsítható csoport. Hozzátette, hogy amennyiben tudomása lenne ilyen személyről vagy szervezetről, azt jelezné a hatóságoknak.

A Magyar Iszlám Közösség vezetője kijelentette, hogy támogatják a kormány migránsellenes politikáját, pontosítva, hogy az illegális migránsokra vonatkozik. Véleménye szerint a magyar kritériumoknak megfelelő, békés szándékú és a társadalom számára hasznos egyéneket be kell engedni az országba. A brüsszeli migrációs politikával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az Magyarország számára hátrányos lenne.

A közösség a „nemzeti iszlám, a turáni iszlám” képviselőjeként határozza meg magát, vértestvériségben a török, üzbég, kazah, türkmén, kirgiz, azeri hívekkel, de a világon élő valamennyi muszlimot testvérüknek tekintik.

A magyarországi muszlimok számát 60 ezer fölé becsülik, akiknek körülbelül a fele gyakorolja aktívan a vallását. Ezt azzal támasztják alá, hogy az ünnepeken megtelnek a mecsetek.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a hazai muszlimok száma 9 ezer körül van. A közösség vezetője szerint ehhez hozzá kell számítani a vendégmunkásokat, a letelepedési engedéllyel rendelkezőket és a diákokat is.

A Magyar Iszlám Közösségnek öt mecsete van: Budapesten, Győrben, Debrecenben, Siklóson és Tiszalökön. Emellett más közösségeknek is vannak mecseteik az országban.

A vezető becslése szerint körülbelül 20 ezer magyar tért át az iszlám vallásra, akik közül sokan külföldön élnek házasságkötés után.

A vezető elmondta, hogy katolikusnak keresztelték, de később az iszlámot választotta. Döntését egy fiatalkori felismeréssel indokolta, hozzátéve, hogy továbbra is hisz Jézus Krisztusban. Problémája a Szentháromság értelmezésével volt, mivel meggyőződése szerint csak egy Isten létezik, aki teremtette Jézust.

A vezető több mint tízszer járt Mekkában. Csípőprotézise miatt ülve szokott imádkozni, ami az iszlámban megengedett könnyítés.

A vezető elítéli a terrorista cselekményeket, mondván, hogy azok elkövetői nem hithű muszlimok, mert a vallás nem kényszerít senkit semmire. Példaként említette az Oszmán Birodalmat, ahol évszázadokon át éltek keresztények.

A vezető szerint a béke, biztonság, jólét, egészségügyi ellátás és oktatás megteremti azt a társadalmi békét, amelyben különböző vallású emberek együtt tudnak dolgozni. Ezért vannak az illegális migráció ellen.

A Magyar Iszlám Közösség jogelődje 1931-ben alakult meg, majd 1949-es betiltását követően 1988 óta ismét elismert közösség. Az egyéni támogatók egyszázalékos jövedelemadó-befizetése a kiegészítő támogatással 30 millió forint körül mozog évente. Ezt egészítik ki az imanapokon résztvevők adományai és a külföldi partnerek pénzösszegei.

A vezető a Master Good baromfi-feldolgozóban ellenőrzi a halal előírásainak betartását, amiért fizetést kap, és ezzel a közösséget támogatja.

A közösség új sírkertet szeretne létesíteni a Kozma utcai temetőjük mellett, de nem kapnak helyet. A települések önkormányzatai elutasítják a kérelmüket, mert attól tartanak, hogy mecsetet is építenének. Végül egy magánembertől vettek földet Üllő határában, de az új polgármester további feltételeket szabott.

A vezető szerint a muszlimok tisztességes magatartással integrálódtak a magyar társadalomba, mivel magyarok, magyar az anyanyelvük és a kultúrájuk. A legtöbben tanulmányok, szakmai karrier vagy házasság útján már beilleszkedtek, dolgoznak, adót fizetnek, gyógyítanak, kereskednek, családot alapítottak. A vezető szerint ha a kormány megengedné, Brüsszel a „selejtet” telepítené hazánkba, ami rontaná a magyar muszlimok megítélését.

A közösség levelet küldött az EU elnökének a migránskvóta ügyében, amiben azt írták, hogy először le kellene ülni tárgyalni. Azt javasolták, hogy a befogadó ország válogasson, és a vallási átvilágításban szívesen részt vennének. Brüsszelből nem kaptak választ, de Zsigmond Barna Pál államtitkár egyetértett az ajánlatukkal.

A vezető nem tart attól, hogy megtámadják a muszlimok a véleménye miatt. Előfordult már, hogy mecsetek és ő is fenyegetést kapott, de a hatóságok közbeléptek. A vezető szerint ők továbbra is nyugodtak, élik a mindennapjaikat, nem akarnak elmenni innen, és nem akarnak illegális muszlimokat vagy nem muszlimokat beengedni, mert szeretik a hazájukat.

Ha nagyobb muszlim tömegek ostromolnák meg a határt, a katonakorú magyar híveik azonnal jelentkeznének a hadseregbe vagy beállnának az önkéntesek közé.

A közösség zuglói központja és mecsete egy korábbi wellnesshotel, amit egy zsidó tulajdonos adott el. Az úszómedence helyén mecsetet alakítottak ki, elválasztott női szekcióval, a mekkai irányt jelző kiblával és minbárral. Az ingatlan egyben pihenési, könyvtári, segélyező és szórakoztató központ is. A közösség önellátó, a monori tanyájukon birkákat, baromfit, pulykát nevelnek és földet művelnek.

A közösség vezetője kisnemesi családból származik, volt villanyszerelő, biztonsági őr, jegyző, majd elvégezte a közszolgálati egyetemet. Ma történész, író és a földtudományok doktoraspiránsa.

A magyar muszlimok nagy többsége képzett, a hazai középosztályhoz tartozik, és hagyománytisztelő, inkább jobboldali. Általában vegyes házasságban élnek, ahol tiszteletben tartják egymás vallását.

A közösség vezetője példát említett arra, hogyan élik meg közösen a keresztény és muszlim ünnepeket. Húsvétkor locsolkodni járnak a szomszédba, ahol nem kínálják őket sonkával vagy pálinkával. Sok muszlim tesz ugyanígy, sőt számos családban karácsonykor fenyőfát is állítanak.

Elemzés:

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk kérdés-válasz formátumban íródott, ami közvetlenebb hangvételt eredményezett. Egyes kérdések sugalmazóak voltak, például a „Magyar Iszlám Közösség teljes mellszélességgel kiáll a magyar kormány migránsellenes politikája mellett? No migrants?” kérdés, ami a kormány migránsellenes politikájának kritikátlan elfogadására utalhat.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is megfogalmazódott következtetésként. Például a sírkert létesítésének elutasításakor a polgármesterek félelmére vonatkozó állítás, miszerint „a polgármesterek meg a képviselők annyira félnek a lakosság haragjától, hogy be sem terjesztik a testületek elé” nem volt alátámasztva.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő egyes állítások, mint például a muszlimok számának eltérése a népszámlálási adatokhoz képest, nehezen ellenőrizhetőek, mivel becsléseken alapulnak.
• Konklúzió: A cikk a Magyar Iszlám Közösség vezetőjének szemszögéből mutatja be a magyarországi muszlimok helyzetét, hangsúlyozva a közösség integráltságát, a kormány migrációs politikájának támogatását és a terrorizmus elutasítását.
• Hatás a magyar közéletre: A cikk hozzájárulhat a magyarországi muszlimokról alkotott kép árnyalásához, bemutatva a közösség véleményét és tevékenységét. Ugyanakkor a migrációval kapcsolatos álláspontjuk vitákat válthat ki.

(Forrás: demokrata.hu)