A CDU és az SPD a német választásokon olyan eredményeket ért el, amelyek a CDU esetében a második legrosszabb, az SPD esetében pedig a legrosszabb teljesítményt jelentik a pártok II. világháború utáni történetében. A leendő kormány számára kihívást jelenthet a gazdasági problémák kezelése és a biztonsági helyzetre való reagálás.
A CDU és az SPD számára ez egy lehetőség lehet a jövőbeli irány meghatározására. A nemzeti politikának a helyi és európai szintekre kell összpontosítania. A szubszidiaritás elvének alkalmazása, miszerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, fontos lehet, különösen Kelet-Németországban, ahol az AfD támogatottsága magas.
Az AfD sikere a bevándorlási és biztonsági kérdésekkel való kampányolásban megfigyelhető, annak ellenére, hogy Kelet-Németországban kevesebb a bevándorló, és a biztonsági problémák áldozatai között bevándorlók is vannak. A kelet-németek elidegenedésének csökkentése érdekében a pártoknak részt kell venniük a helyi problémák megoldásában, amelyek között az oktatás és az egészségügyi ellátás is szerepel.
A következő német kormánynak európai szinten is foglalkoznia kell kérdésekkel. A migráció kérdését regionális szinten célszerű kezelni, mivel Németországnak nincs közvetlen határa nem uniós országgal. A német kormánynak segítenie kell más országok, például Finnország, Lengyelország, Görögország, Olaszország és Spanyolország határainak védelmét.
A biztonsági kérdés kezelése sürgető feladat. Németország csatlakozhat egy olyan országokból álló koalícióhoz, amely kész lépéseket tenni a védelmi beruházások érdekében. Emellett megfontolható az 1952-es Európai Védelmi Közösség felélesztése is, amelyhez nem uniós országok is csatlakozhatnának.
Németországnak szellemi megújulásra is szüksége van. A szociáldemokrácia és a kereszténydemokrácia Európa-központú mozgalmak voltak. A II. világháború utáni korszakban egy olyan gazdasági modell létrehozásán dolgoztak, amely egyensúlyt teremt a piacok és a szabályozás között. A szociális piacgazdaság modelljének újragondolása időszerű lehet, figyelembe véve Oroszország és az Egyesült Államok eltérő megközelítéseit.
Az orosz és amerikai kapitalizmusban az üzleti érdekek a kormányzati kapcsolatokra támaszkodnak, ami instabilitáshoz és gazdasági károkhoz vezethet. Az amerikai vámok, valutaháborúk és gazdasági nacionalizmus alááshatják a gazdasági hatékonyságot és a politikai legitimitást.
Az európaiak számára a kihívás az, hogy hatékony választ találjanak ezekre a változásokra. Az iparpolitika bevezetése politikailag nem lenne fenntartható. Ehelyett az 1950-es évekbeli Európai Gazdasági Közösség eredeti elképzeléséhez való visszatérés lehet a megoldás, amely lebontotta a vámokat Európán belül, miközben biztosította a versenypolitika betartását.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA hatalmi politika új világa a „neoliberalizmus” elutasításán alapul. Vlagyimir Putyin orosz elnök több mint 20 évvel ezelőtt kezdte meg az iparpolitika alkalmazását. Az USA Donald Trump elnöksége óta veti be a vámokat, a szubvenciókat és az iparpolitikát.
A meggondolatlan dereguláció és az agresszív iparpolitika közötti ingadozás helyett szabályok rendszerére van szükség. A szociális piacgazdaság felélesztése időszerű lehet.
Harold James, a Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze.
Elemzés
Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek célja az olvasó befolyásolása volt. Például a „senki sem állíthatja komolyan” kezdetű mondat eleve kizár egy véleményt, a „lehet az utolsó esély” pedig sürgető hangulatot teremt. A „szélsőbaloldal” és „szélsőjobboldal” kifejezések minősítő jelzők, amelyek negatív konnotációval bírnak.
A cikkben több feltételezés is szerepel következtetésként tálalva. Például az, hogy a CDU és SPD eredményei „utolsó esélyt” jelentenek a pártok számára, vagy hogy a szubszidiaritás elvének alkalmazása megoldást jelenthet Kelet-Németország problémáira.
A cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, különösen a jövőre vonatkozó spekulációk. Az AfD támogatottságának okaira vonatkozó állítások is vitathatók, mivel összetett társadalmi és gazdasági tényezők állhatnak a háttérben.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a német politikának meg kell újulnia, és a helyi, európai és globális kihívásokra kell összpontosítania. A szociális piacgazdaság modelljének felélesztése és a szabályozott keretek közötti verseny biztosítása kulcsfontosságú lehet a jövőben.
Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett lehet. A német politika alakulása befolyásolhatja az Európai Unió politikáját, ami kihatással lehet Magyarországra is, különösen a gazdasági és biztonsági kérdésekben.
