Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) által fenntartott Közép-Európa Alapítvány igazgatója egy rendezvényen tartott beszédet, melyben az amerikai-magyar kapcsolatokat és a globális folyamatokat érintette. A rendezvény időpontja nem ismert. Szánthó Miklós szerint „új világ, új helyzet van”, és az Amerikai Egyesült Államok elnöke Donald J. Trump. Úgy fogalmazott, hogy ha létezne politikai GPS, az most „globális újratervezést” jelezne.

Az amerikai-magyar kapcsolatokat Szánthó „nagyon jónak” nevezte, megjegyezve, hogy ez részben Donald Trump és Orbán Viktor közötti „már-már több, mint partneri” viszonynak köszönhető. Véleménye szerint a két vezető között világnézeti rokonság áll fenn, és átfedések mutatkoznak a geopolitikai céljaikban, valamint a „globalista gépezettel szembeni” küzdelmükben. Szánthó kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország „újra politikai szövetséges”.

Szánthó Miklós szerint az Egyesült Államokban az „America First” elv érvényesül, míg Magyarországon a döntéshozatal a „magyar önérdek” alapján történik. Úgy véli, a jelenlegi amerikai adminisztráció és a „magyar jobboldal” a „stratégiai lényeglátás, a realitás és a józan ész” híve a nemzetközi politikában.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Szánthó Miklós azt mondta, hogy „az erő magabiztosságot ad, ezért van Trump a legjobb helyzetben, hogy elhozza a békét”. Hivatkozott arra, hogy az amerikai elnök már megkezdte a tárgyalásokat Oroszországgal az ukrajnai háború lezárásáról. Szánthó Miklós azt is mondta, hogy Donald Trump békét hoz a Közel-Keletre, „ahogy tette ezt korábban az Ábrahám-megállapodásokkal”.

Izraellel kapcsolatban Szánthó Miklós azt mondta, hogy „miközben a nyugati fősodor a migránsvoksok hajkurászása közepette belesüppedt az antiszemitizmusba, Magyarország minden esetben és minden fórumon Izrael legerősebb, igazából talán egyetlen európai szövetségesének bizonyult az elmúlt években”. Hozzátette, hogy Orbán Viktor „a béke ukrajnai szükségességének egyszerű igazságát is évek óta hangsúlyozza”.

Az Európai Unióval kapcsolatban Szánthó Miklós megjegyezte, hogy „Trump és Orbán látja, hogy világrendszerváltás van, a háborúpárti európai vezetők pedig elpityerednek a béke szó hallatán, majd durcásan veszik tudomásul, hogy a tárgyalások vacsoraasztalánál nem, legfeljebb annak menüsorán kapnak majd helyet”.

Szánthó Miklós szerint „a globalizmussal, a woke-kal szembeni küzdelemben nincs fegyvernyugvás”. Állítása szerint Donald Trump vezette Amerika a „globalistákkal szembeni harcban a szuverenisták oldalára került”, és hogy a „globalista mélyállam gépezete szemben áll a józan ésszel, a normalitással, a szabadságra épülő nyugati életmóddal”.

Szánthó Miklós szerint a „nyílt társadalom mechanizmusa, nevéhez hűen, határtalan”. Donald Trump és Elon Musk „nagy szívességet tett a világnak, hogy bezárták a USAID-et”. Úgy véli, hogy ez a „hidra” Európában igyekszik „visszanöveszteni a fejeit”.

Szánthó Miklós szerint Donald Trump nem a „megmentőnk, hanem a harcostársunk”, és „ahogy a békéhez, úgy a globalizmus elleni harchoz is erő kell”.

Mario Brandic, a Latino Koalíció Izraelért elnöke a 2024-es amerikai elnökválasztásról azt mondta, hogy az „háború volt fény és sötétség, jó és gonosz, szabadság és zsarnokság” között. Állítása szerint az amerikaiak nemet mondtak a „woke-ra, a szocializmusra és a globalizmusra”, és igent a „családra, a hitre, kereszténységre és judeo-kereszténységre”.

Az amerikai-magyar kapcsolatokról Mario Brandic azt mondta, hogy Orbán Viktor politikája hasonlít Donald Trumpéra, példaként a családi értékek megerősítését, a határok védelmét és a nemzeti szuverenitást említette. Szerinte Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok „ellenségei ugyanazok”.

Elemzés

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmaz, melyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és egy bizonyos nézőpont elfogadtatása. Ilyen eszközök például a túlzó jelzők (pl. „már-már több, mint partneri viszony”), a negatív konnotációjú kifejezések (pl. „globalista gépezet”, „háborúpárti európai vezetők”), valamint a leegyszerűsítő szembeállítások („fény és sötétség, jó és gonosz”). A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek, például amikor Szánthó Miklós kijelenti, hogy Donald Trump „békét hoz a Közel-Keletre”.

A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel sok esetben szubjektív véleményekről és értelmezésekről van szó. Például az, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok „annyira jók, mint korábban talán sohasem”, egy szubjektív megítélés, melyet nehéz objektív mérőszámokkal alátámasztani. Hasonlóképpen, az a kijelentés, hogy „Magyarország minden esetben és minden fórumon Izrael legerősebb, igazából talán egyetlen európai szövetségesének bizonyult”, vitatható, és más országok Izraellel fenntartott kapcsolatait figyelmen kívül hagyja.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a szerző (vagy a megszólalók) egy olyan világképet képviselnek, melyben a nemzeti szuverenitás, a hagyományos értékek és a „globalizmus” elleni küzdelem központi szerepet játszanak. Ebben a világképben Donald Trump és Orbán Viktor a „józan ész” és a „normalitás” képviselői, akik szembeszállnak a „globalista mélyállam” és a „woke” ideológiákkal.

Az eseménynek potenciálisan hatása lehet a magyar közéletre, mivel erősítheti a kormányzat és a hozzá közel álló szereplők támogatását a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó politikák iránt. Emellett hozzájárulhat a magyar-amerikai kapcsolatok további alakításához, különösen abban az esetben, ha Donald Trump visszatér az Egyesült Államok elnöki székébe.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Szánthó Miklós/Facebook