A Káli Medence Környezetvédelmi Társaság megalakulásának pontos dátuma nem ismert. Kerner Gábor néprajzkutató a hetvenes évek végére teszi az időpontot, míg Somogyi Győző, a társaság jelenlegi elnöke szerint az alapítás éve 1975 volt.

A társaság létrejöttében személyes és társadalmi tényezők is szerepet játszottak. Abban az időben a magyarság érdeklődése a saját történelme és népi kultúrája felé fordult, amit a táncházmozgalom népszerűsége is mutat.

Kerner Gábor elmondása szerint felújítandó vidéki házat keresett, és a Káli-medence tájának szépsége miatt választotta ezt a területet. Somogyi Győző szerint a medence egy Jancsó-film forgatásának köszönhetően került az értelmiség figyelmébe, és sokan megkedvelték a helyet. Somogyi Győző 1975 nyarán háromnapos rendezvényt szervezett Szent István emlékére, valamint kiállítással és gyerekszakkörrel is foglalkozott Salföldön.

A társaság az 1980-as évek elején alakult meg, de a helyi hatóságok betiltották. A hatóságok Somogyi Győzőt is vizsgálat alá vonták, és tyúklopással vádolták meg. Kerner Gábor szerint a rendszer gyanúsnak talált mindent, ami a medencében történt, mivel a Kádár-rendszer a területet fejlesztésre nem érdemesnek ítélte, és a helyi lakosságot máshová akarta költöztetni. A helyi fiatalok el is költöztek, a családok pedig eladták a házaikat. Ezeket a házakat vásárolták meg és újították fel a városból érkezők. A helyiek és az újonnan érkezők viszonya kezdetben feszült volt, de később javult, mivel az újonnan érkezők kultúra- és hagyománymentő tevékenysége munkát adott a helyieknek.

A társaság 1985-ben vált legálissá és vette fel mai nevét. A társaság indította el azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Káli-medence előbb védett tájvédelmi körzet, majd a Balatoni Nemzeti Park része lett. Rendszeresen szerveztek népművészeti és néptánctáborokat, borversenyeket és faluszemináriumokat. A társaság 1985-ben elkészítette a Káli-medence műemléki térképét, és száz helyi népi műemléket újított fel, köztük a Szent Anna-haranglábat. Kerner Gábor szerint a Káli-medence portáin nyíltan foglalkoztak Trianon kérdésével és háborús magyar katonadalokat énekeltek.

A Kádár-rendszer idején a Káli-medencében augusztus 20-án kezdődő, háromnapos „kisőrsi olimpiát” is rendeztek. Nappal sportversenyek zajlottak, este pedig kulturális programok, például Szabados- vagy Dresch-koncertek voltak. A nyolcvanas években az ellenzék több tagja is ide járt. Somogyi Győző szerint a rózsadombiak és a Duna Kör több tagja is. Somogyi Győző bekapcsolódott a Duna Kör munkájába, de később szakított a mozgalommal és a Demszky Gábor vezette fővárosi ellenzékkel is. Több párt is megkereste Somogyi Győzőt, és parlamenti képviselőséget ajánlottak neki. Somogyi Győző a Káli-medencében maradt, és életmódot váltott. Lovat, juhot, szamarat tart, műterme van, és kiadja a Káli Híradót, egy helyi, kézzel írott és rajzolt havilapot. Az újság kétszáz emberhez jut el, és 1985 óta működik.

A társaság tevékenységének fontos része a régi népi építészeti kultúra megőrzése. Az egyesület kétszáz házat újított fel, figyelve a régi formák és díszítések hitelességére. Az épületek bővítésekor is a hagyományos anyagokat és eszközöket használják. Kerner Gábor szerint a társaság építészeti útmutatót is készített a tagjai számára, kiemelve a népi hagyományok fontosságát.

Ma Salföld az egyesület központja. A régióban összejövetelek, fesztiválok és falurendezvények zajlanak. A medence nyolc települése összefogott, de a kapcsolat napjainkban lazul, mert a falvak saját hagyományőrző közösségi életet élnek. A Káli-medence nem szeretne turisztikai látványossággá válni.

Somogyi Győző szerint a fejlődéshez a Mindenható segítsége szükséges, a nélküle kierőszakolt fejlődés tragédiákhoz vezet. A társaság környezetvédelmi tevékenysége a kulturális és természeti környezet megőrzésére irányul, és célja a terület megóvása a káros szellemi hatásoktól és a spekulánsoktól.

Elemzés

Az eredeti cikk számos ponton alkalmazott olyan nyelvi eszközöket, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. Például, a „helyi hatalmasságok” kifejezés negatív konnotációt hordoz, és sugallja, hogy a helyi vezetők visszaéltek a hatalmukkal. A „bebírók” és „gyüttmentek” kifejezések használata, bár nem feltétlenül negatívak, de a helyiek és az újonnan érkezők közötti különbséget hangsúlyozzák, ami feszültséget sugallhat. A „halálra ítélte a kádári rezsim” kifejezés drámai, és túlzóan negatív képet fest a Kádár-rendszerről. A cikkben Somogyi Győző véleménye a „környezetvédelmi” mozgalmakról és a fejlődésről feltételezésként van tálalva, anélkül, hogy más nézőpontokat is bemutatna.

A cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, például az, hogy a Káli-medence portáin nyíltan foglalkoztak Trianon kérdésével és háborús magyar katonadalokat énekeltek. Ez az állítás nem támasztja alá semmilyen forrás, és anekdotikus jellegű.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság fontos szerepet játszott a Káli-medence kulturális és természeti örökségének megőrzésében, valamint a helyi közösség fejlesztésében. Azonban a cikk elfogult lehet a társaság tevékenységének bemutatásában, és nem mutatja be a negatív hatásokat vagy a kritikus nézőpontokat.

Az esemény hatása a magyar közéletre nehezen megjósolható. A Káli Medence Környezetvédelmi Társaság tevékenysége példaként szolgálhat más helyi közösségek számára, amelyek szeretnék megőrizni a kulturális és természeti örökségüket. Azonban a társaság ideológiája és a közéleti kérdésekhez való hozzáállása megosztó lehet.

(Forrás: demokrata.hu)