Egy, a portfolio.hu oldalon megjelent cikk Bethlendi András tollából a hazai iparágak gazdasági növekedéshez való hozzájárulását vizsgálta. Az elemzés azt mutatta be, hogy mely ágazatok járulnak hozzá nagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez, melyek stabilizálják a növekedést, és melyek fokozzák a gazdasági kilengéseket. A cikk megemlített bizonyos elemzési korlátokat, de elsősorban az iparpolitikáról való gondolkodás bővítésére összpontosított.
A jelen cikk az iparági helyzetről szóló szakmai vitát mélyíti azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján bemutatja, hogy a vállalati szektor 2025-re vonatkozó tervei és várakozásai alapján milyen gazdasági pálya várható, és ez milyen forráskeresletet generál a pénzügyi szektor felé.
Az idei gazdasági növekedést befolyásolja a vállalati szektor teljesítménye, vagyis, hogy a cégek mekkora költségszint mellett mekkora árbevételt érnek el. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés az árbevétellel kapcsolatos válaszok alapján ad indikációt a várható vállalati teljesítményre: a résztvevők becslést adtak arra vonatkozóan, hogy mekkora éves árbevétel-változásra számítanak 2025-ben.
A válaszok több szempontból sem feltétlenül tükrözik sem az egyes cégek, sem az egyes iparágak, sem a teljes magyar gazdaság idei várható teljesítményét. Ennek egyik oka, hogy a költségek alakulása befolyásolja az árbevétel idei szintjét. Másrészt, a 2024 végén megfogalmazott vállalati elképzelések 2025-ös megvalósulására nincs garancia.
Az adatfelvétel előnye, hogy lehetővé teszi az ágazati mélységű elemzést, és a válaszadók demográfiai jellemzői (cégméret, ágazat, regionális fekvés) alapján történő átsúlyozása reálisabb képet adhat az egyes iparágakról, mint egy egyszerű átlag.
A válaszokból nyert súlyozott átlag alapján az ágazatok idei évi árbevétel-növekedési várakozásai 1,8% (turizmus, vendéglátás) és 17,3% (művészet, szórakoztatás) között szóródnak.
Az MFB-INDIKÁTOR felmérésben vizsgált ágazatok száma meghaladja a Bethlendi-féle összevetésbe bekerülő iparágakét, viszont nem szerepel benne a pénzügyi szektor és a bányászat.
Az MFB-INDIKÁTOR felmérés szerint a 4. csoportban nagyobb a szórás, ami azt jelzi, hogy az ide tartozó ágazatok az előző évekhez hasonlóan nagy volatilitással járulhatnak hozzá az idei gazdasági növekedéshez is.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Bethlendi-féle tipológiához képest eltérés, hogy a 3. kategória alacsony szórás mellett teljesíthet idén, aminek realizálódása a gazdasági növekedésre nehezedő kockázatok csökkenéseként értelmezhető.
Az 1. és 4. csoport szembekerülése összességében a historikus múlt után az idei évben is folytatódhat, azaz az eddigi hagyományt folytatva ugyanazok az iparágak járulhatnak hozzá jelentős mértékben és alacsony volatilitás mellett a gazdasági bővüléshez, mint az előző két évtizedben, és ugyanazok az iparágak azok, amelyek alacsony mértékben segíthetik a növekedést, és ráadásul mindezt nagyfokú kockázattal is terhelik, mint amelyek az előző években.
Az oktatás elvált a 2. csoport többi ágazatától és magas árbevétel-növekedési várakozások fogalmazódtak meg, valamint az adminisztratív szolgáltatások esetében az előző évekhez képest kisebb mértékű volatilitásra lehet számítani.
Az 1. és 4. szegmens ágazatai sajátos ellenpólusai egymásnak mindkét kutatás szerint. Az MFB vállalati adatfelvétele alapján az 1. csoportba tartozó ágazatok 24-35%-a, a 4. csoportba tartozó ágazatok 23-34%-a jelzett beruházási szándékot 2025-re. A forrásbevonási kedvet tekintve az 1. csoportban 18-21% az idei évre külső forrás bevonását tervezők aránya, míg a 4. csoportban 25-33%.
A két iparági csoport közti eltérés nemcsak az idei évre megfogalmazott forrásigényben mutatkozik meg: a 2023. őszi felmérésben vizsgált, 2024-re célzott forráskeresletben is visszaköszön ez a fajta különbség. A gazdasági növekedés kilengéseit inkább fokozó ágazatokban (3. és 4. csoport) az átlagnál magasabb a forrásbevonási kedv.
A felmérés alapján az egyes iparágak gazdasági növekedést serkentő és a növekedés kilengéseit befolyásoló képessége 2025-ben hasonló lehet, mint az elmúlt két évtizedben, ugyanakkor kisebb eltolódás is megfigyelhető: az adminisztratív szolgáltatások esetében csökkenhet a gazdasági növekedés kilengéseihez való hozzájárulás, míg az oktatás részéről a növekedési potenciál erősödése érzékelhető.
Az is kiderült az iparági sajátosságokból, hogy a növekedés volatilitását csökkentő ágazatokban (1. és 2. szegmens, kivéve az energiaipart, a víz- és hulladékgazdálkodást) alacsony a forrásbevonási szándék. Az infokommunikáció és szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nagyfokú potenciális növekedést mutat, tompítja a gazdasági növekedés kilengéseit, emellett a külső forrásokra való rászorulás is visszafogott.
Az MFB 2009 óta végez kérdőíves vállalati felméréseket, amelyek a hazai cégek beruházási, forrásbevonási terveit, korlátait, piaci várakozásait mérik fel. A legutóbbi online adatfelvételre 2024. szeptember 19 – október 16. között került sor, ahol 4343 cég vett részt. A kitöltés önkéntes, a válaszok anonimizált és aggregált módon kerülnek feldolgozásra.
Elemzés
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként feltételezéseket fogalmaz meg tényként, például amikor azt állítja, hogy bizonyos ágazatok „jelentős mértékben” járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez.
- Feltételezések: A cikkben szereplő következtetések nagyrészt az MFB felmérés eredményein alapulnak, melyek önmagukban nem feltétlenül tükrözik a valóságot, mivel a vállalati várakozások változhatnak.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások az MFB felmérés eredményein alapulnak, így azok valóságtartalma a felmérés pontosságától és reprezentativitásától függ.
- Konklúzió: A cikk konklúziója, hogy az egyes iparágak gazdasági növekedést serkentő és a növekedés kilengéseit befolyásoló képessége 2025-ben hasonló lehet, mint az elmúlt két évtizedben, de kisebb eltolódások megfigyelhetők.
- Hatás a magyar közéletre: A cikkben bemutatott eredmények felhasználhatók a gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, különösen a fejlesztéspolitika területén.
