Február 27-én orosz és amerikai delegációk tárgyalásokat folytattak Isztambul Arnavutkoy negyedében. Az orosz delegáció a külügyminisztérium képviselőiből állt. Egy meg nem nevezett forrás szerint a megbeszélések időtartama várhatóan legalább öt óra volt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozó előtt azt nyilatkozta, reméli, hogy a megbeszélések rávilágítanak, milyen gyorsan és hatékonyan tudnak a felek problémás kérdésekben előrelépni. A CNN egy külügyminisztériumi tisztviselőre hivatkozva azt közölte, hogy a tárgyalásokon nem politikai vagy biztonsági kérdések kerülnek terítékre, és Ukrajna nem lesz téma.
Február 18-án Szaúd-Arábiában is voltak magas szintű orosz–amerikai tárgyalások, melyek négy és fél órán át tartottak. Az orosz oldalt Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó képviselte. Az amerikai delegáció tagjai Marco Rubio külügyminiszter, Michael Waltz nemzetbiztonsági elnökhelyettes és Steven Whitkoff közel-keleti különmegbízott voltak.
A találkozót követően a felek állítólag megállapodtak a kétoldalú együttműködés feltételeinek megteremtésében, a nagykövetségek munkájára vonatkozó korlátozások megszüntetésében, valamint az ukrajnai helyzet rendezésének elindításában. Vlagyimir Putyin elnök a hírek szerint elismerően nyilatkozott a tárgyalásokról, megjegyezve, hogy azok eredményesek voltak. Ezen állítások forrása nem került megnevezésre.
Elemzés
Az eredeti cikkben a „jól értesült forrás” kifejezés használata, valamint Vlagyimir Putyin elnök véleményének kiemelése befolyásolhatta az olvasót. A cikkben tett állítások valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető, különösen a megállapodásokra vonatkozó részek esetében, ahol nem történt pontos forrásmegjelölés.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikkből arra lehet következtetni, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között zajlanak bizonyos szintű kommunikációs és együttműködési törekvések, bár a nyilvánosság számára a részletek nem teljesen hozzáférhetőek. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem mérhető, de a nemzetközi diplomáciai folyamatok alakulása befolyásolhatja Magyarország külpolitikai mozgásterét.
