Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón említette, hogy a kormány fontolgatja a profitkorlátozást az élelmiszerinfláció mérséklése érdekében. Későbbi újságírói kérdésekre válaszolva pontosította, hogy a konkrét intézkedésekről még nincs döntés, mivel tárgyalások folynak az érintett piaci szereplőkkel. A miniszter szerint a profitkorlátozásnak többféle módja lehet, beleértve a hatósági és az önkéntes megoldásokat is. Amennyiben a piaci szereplők nem vezetnek be önkéntes korlátozásokat, a kormány beavatkozhat államilag meghatározott profitmaximálással vagy az ársapkák visszaállításával.
A kormány álláspontja szerint az infláció, különösen az élelmiszerek árában, újra emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban 6 százalékos volt az élelmiszerek drágulása. Ezt befolyásolhatta a mezőgazdaság tavalyi teljesítménye és a forint gyengülése, mivel az ellátási láncban sok euróban meghatározott tétel szerepel, mint például csomagolóanyagok, energia és alapanyagok.
A kormány korábban ársapkákat vezetett be bizonyos alapvető élelmiszerekre. A rendelkezésre álló elemzések szerint ez az intézkedés összességében több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott az élelmiszerpiacon és a kiskereskedelemben. Az ársapkák a legszegényebb réteg számára, akik főként ezekből a termékekből fedezték szükségleteiket, ideiglenesen csökkentették a költségeket. Ugyanakkor az ársapkák feltehetően mesterségesen növelték a többi termék árát.
A korábbi adminisztratív intézkedések, mint a 2023 végén kivezetett ársapkák és a kötelező akciózások, késleltették az élelmiszerinfláció beépülését a hatósági áras termékek árába. A bázis, amihez a jelenlegi árakat viszonyítják, mesterségesen alacsonyan maradt, mivel az alapvető élelmiszereket tavaly még 0 vagy -15 százalékos árréssel kellett értékesíteni.
A legutóbbi adatok szerint a novembertől januárig tartó időszakban a leginkább dráguló termékek között olyanok szerepelnek, amelyek korábban ársapkásak voltak. A 2022 januárja és 2025 januárja közötti időszakban az átlagos élelmiszerinfláció körülbelül 65 százalékos volt. A tojás ára ennél nagyobb mértékben emelkedett, amit a madárinfluenza járvány magyarázhat. A tej ára az élelmiszerinfláció átlagába illeszkedik. A liszt ára még nem érte el az átlagszintet, az étolaj ára pedig arányosan nem drágább, mint három éve.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elemzése szerint a magyar élelmiszeráraknak az élelmiszeripar alacsony termelékenysége sem kedvez. A kormány politikai szempontból sikerként értékelheti az ársapkákat, ezért időről időre felmerül a visszaállításuk.
A profitkorlátozás egy új elem a történetben, amire még nem volt példa. A bevételoldali korlátozás (revenue cap) egy létező gazdaságpolitikai eszköz, amelyet az árak leszorítására használnak olyan iparágakban, ahol monopol vagy oligopol helyzet alakult ki. A kiskereskedelem azonban nem ilyen, mivel ez egy erősen versengő iparág.
A kiskereskedelmi láncok 2023-as eredményei szerint a Lidl 2,3 százalékos, a Penny Market 1 százalékos bevételarányos nyereséget könyvelt el, az Auchan kicsivel 0 fölé került, míg a többi nagy külföldi lánc (Spar, Tesco, Aldi) veszteséges volt a kiskereskedelmi különadó miatt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA kiskereskedelmi szereplők többségénél nem valószínű, hogy kiugró eredményeket találnának a beszámolókban, talán 1 százalék körüli nyereségek jöhettek össze. Az élelmiszerárakra az élelmiszeripar profitjai is hatnak. A kormányinfón elhangzottak alapján nem derült ki egyértelműen, hogy ez az ágazat is terítéken van-e.
A kiskereskedelmi és élelmiszeripari szereplők szerint a profitkorlátozás egy új iránynak tűnik, eddig erről nem volt szó. A megfogalmazás alapján nem lehet tudni, hogy kire és milyen szabály vonatkozna. A tervek szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárgyal a tejesekkel és a tojásosokkal, de a kormány mintha új irányba indult volna el.
Korábban a horvát modell merült fel, amelyben bizonyos termékekre fix hatósági ár van, mellette egy termékkör, amelyben a profitot maximálták. Ebből a piaci törvényszerűségek alapján infláció következhet, mivel a lánc megemeli más termékek árát.
A politikai logika azt diktálja, hogy a kormány lépjen valamit, mert az emberek azt ritkán érzik maguktól, hogy kellőképpen alacsony egy termék ára. Ha már egyszer bejelentették, hogy lépéseket tesznek a drágulás ellen, akkor furcsa lenne nem mutatni aktivitást.
Összességében úgy tűnik, hogy alakul egy intézkedési terv, aminek új elemei lehetnek az előző körös árszabályozáshoz képest. A kormány kihasználhatja, hogy az ellátási lánc szereplői nem összehangoltan lépnek fel. Az ágazati szereplők abban reménykednek, hogy nem készül olyan belenyúlás a folyamatokba, ami a teljes ellátási láncon beavatkozna, mert ez súlyos helyzetet eredményezhetne.
Elemzés
Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is igyekezett hatni az olvasóra. Használt érzelmileg túlfűtött kifejezéseket („durvább inflációs hullám”, „a kormány régi mumusa”), és sugalmazó megfogalmazásokat („visszanyal”, „kifosztani”). Emellett a cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például az ársapkák hatásaira vonatkozóan.
A cikkben tett állítások egy része megfelel a valóságnak, például a KSH által mért inflációs adatok. Az ársapkák hatásaira vonatkozó állítások azonban vitathatók, mivel azokat különböző elemzések eltérően értékelik.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat aggódik az élelmiszerinfláció miatt, és új intézkedéseket fontolgat a probléma kezelésére. Az intézkedések konkrét tartalma azonban még nem tisztázott, és a piaci szereplők is bizonytalanok a jövőt illetően.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az élelmiszerárak kérdése érzékenyen érinti a lakosságot. A kormányzat intézkedései befolyásolhatják a piaci szereplők működését, a fogyasztói árakat és az infláció alakulását.
